Erős felhatalmazással indulhat Merkel az eurómentő csúcstalálkozóra

Angela Merkel német kancellár, euróválság, szavazás a német parlamentben, támogatási alap növelése
Vágólapra másolva!
A német ellenzék jelentős része is támogatta a kancellár elképzeléseit az euróövezet válságának kezelésére. Angela Merkel a szavazás előtt azt mondta: az eurómentő alap úgynevezett tőkeáthelyezéses kibővítésének vannak ugyan kockázatai, de ezek vállalhatók, hiszen Európa a második világháború óta nem volt ilyen válságos helyzetben.
Vágólapra másolva!

Nagy többséggel jóváhagyta a német parlament Angela Merkel kancellár elképzeléseit az euróövezet válságának kezelésére. A Bundestagban 503 képviselő szavazott igennel, 89-en nemmel, négyen pedig tartózkodtak. A döntés után Merkel erős parlamenti felhatalmazással utazhat Brüsszelbe, az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozójára.

"Európa a második világháború óta a legnehezebb órákat éli" - festett sötét képet az EU helyzetéről Merkel a szavazás előtt elmondott beszédében. A kancellár kiállt a bajba került országok megsegítésére létrehozott Európai Pénzügyi Stabilitási Alap (EFSF) "maximalizálása" mellett, de hangsúlyozta, hogy ezzel nem nőne a jelenleg 440 milliárd eurós alap, amelyhez Németország 211 milliárd euróval járul hozzá. Merkel ugyanakkor jelezte, hogy ez csak a jelenlegi helyzet, hiszen például Franciaország adósbesorolásának leminősítése új helyzetet teremtene.

Az EFSF maximalizálása úgynevezett tőkeáthelyezéssel lenne lehetséges, vagyis nem maga az alap vásárolná fel a bajba került országok állampapírjait, csak részleges garanciát vállalna azok visszafizetésére, ha esetleg csődbe menne az adott ország. Merkel elismerte, hogy a maximalizálásnak vannak kockázatai, de ez szerinte vállalható, főleg, hogy jelenleg nem lát más értelmes alternatívát.

Merkel kizárta a lehetőségét annak, hogy az EFSF-et az Európai Központi Bank (EKB) "megcsapolásával" bővítsék. A kancellár szerint a szövetségi kormány elvetett minden olyan megoldási lehetőséget, amely az EKB-t is bevonná az EFSF bővítésébe, ez Brüsszelben szerinte nem lehet vita tárgya. Korábban Franciaország javasolta azt a megoldást, hogy az EFSF az euró megmentése érdekében "korlátlan likviditást" kaphatna az EKB-tól.

"Görögországot gyorsan újra a saját lábára akarjuk állítani" - mondta Merkel, aki szerint a görögök megérdemlik a tiszteletet azért, amit eddig tettek a válságkezelés érdekében. A kancellár hangsúlyozta, hogy a magánszektornak, tehát a bankoknak is részt kell vállalnia a terhekből, az adósság több mint felének elengedésével, de ez önmagában még nem elég, szükség van átfogó reformokra.

A bankok feltőkésítéséről Merkel azt mondta: első lépésben a pénzintézeteknek maguknak kell megpróbálniuk tőkét bevonni, második lépésben pedig a nemzetállamoknak kellene segíteni, csak végső esetben szabad az EFSF eszközeihez nyúlni. A kancellár a stabilitás garantálása érdekében szükségesnek tartja az EU-szerződés módosítását is, de hangsúlyozta, hogy ezt nem szabad sokáig húzni, még az idén el kell fogadni.