EU-csúcs: A bankokkal kezdték az eurómentést

Az európai tagállamok vezetőinek találkozása után a bankok feltőkésítéséről szóló megállapodást jelentett be az EU elnöke és a soros elnökséget vezető lengyel kormányfő.

Herman Van Rompuy, az Európai Unió elnöke közleményt adott ki a 27 tagállam kormány és államfőinek szerdai találkozója után, amelyben azt írta, megállapodtak a bankok feltőkésítéséről, a politikai egyezség után a pénzügyminiszterek tanácsa (ECOFIN) dolgozza ki a részleteket. Donald Tusk, az uniós elnökséget vezető lengyel kormányfő sajtótájékoztatón a közleményben szereplő információkat ismertette kihangsúlyozva, hogy lépések nem veszélyeztethetik az európai egységet.

Orbán Viktor miniszterelnök a találkozó után újságíróknak arról beszélt, hogy Magyarország megvédi a bankjait, ha szükséges. (Erről bővebben itt olvashat.)

Az egyezség a bankok mind rövid, mind hosszú távú igényeit figyelembe veszi, célja a bankszektorba vetett bizalom helyreállítása - olvasható a közleményben. Rövid távúnak nevezte a bankok feltőkésítését, ennek érdekében megemelik a bankok szükséges tőkemegfelelését átmeneti jelleggel: 2012. június 30-ig legalább 9 százaléknak kell lennie az úgynevezett Tier 1 mutatónak. Ennek célja, hogy a bankok ellenállók legyenek a válság pénzügyi sokkjai ellen.

Ezt a szintet a bankoknak elsődlegesen piaci forrásokból kell elérniük, azoknak a bankoknak azonban, amelyek erre nem képesek, a kormányok nyújtatnának kölcsönt. Abban az esetben, ha az államok nem tudnának segítséget nyújtani, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) lépne be. Rövid távon az Európai Központi Bank és a nemzeti jegybankok adnak forrásokat a bankoknak, hosszabb távon azonban szükségesnek nevezték a tagállamok a bankoknak nyújtott garanciákat. Emellett a bankoktól azt kérték a tagállamok vezetői, hogy ne adjanak osztalékot a részvényeseknek és bónuszt a vezetőiknek.

Tusk és a közlemény is említette, hogy a bankmentés egy nagyobb válságkezelő csomag része, további információkat azonban nem mondtak. Bár még nem egyértelmű, hogy a görög adósság várt kezeléséről, illetve az EFSF kibővítéséről születik-e döntés szerdán, a csak a bankokról szóló bejelentések azt sejtetik, hogy nem minden témát véglegesítenek a szerdai találkozón.

A találkozó előtt névtelenül nyilatkozó uniós források azt mondták, hogy elakadhat a mentőcsomagról folyó tárgyalás, mivel előbb a görög államadósságot és az európai bankok feltőkésítését kell kezelni, az EFSF eszközeiről később tárgyalhatnak. A Financial Times azonban azt írta, Kínát is bevonhatják az eurózóna megmentésébe: a lapnak megerősítették, hogy Nicolas Sarkozy francia elnök csütörtökön Hu Csin-tao kínai államfővel egyeztet.

A híreket - úgy tűnik - pozitívan fogadták a piacok: az amerikai tőzsdeindexek zárás előtt mérsékelt emelkedésben voltak.

Az eurózóna válságát politikai viták nehezítik: a mentés költségeinek jelentős részét fizető Németországban a kormánypárt több tagja is az eladósodottak kimentése ellen foglalt állást, a parlament szerda délelőtt mégis jelentős többséggel megszavazta Angela Merkel kancellárnak a kért jogosítványokat. Nagy-Britanniában az Unióból való kilépést pedzegetik, Olaszországban a kormány bukásához vezethet az euróválság.

Az eurózóna megmentéséről szóló csúcstalálkozót eredetileg vasárnap tartották volna, a múlt csütörtökön azonban a német és a francia kormányfő bejelentette, hogy két lépcsőben tárgyalják a reformintézkedéseket, a végleges döntés pedig szerdán születhet meg.

A vasárnapi csúcson közeledtek az álláspontok, ennek legfőbb jele az volt, hogy Angela Merkelnek sikerült elkaszálnia azt a francia kérést, hogy az Európai Központi Bank pénzeszközökkel támogassa a mentést. A németek el kívánták kerülni, hogy az eurót kibocsátó jegybank a saját terhére túlvállalja az eladósodott országok kockázatait.