Járai: Csak megszorító költségvetési politikára van lehetőség

Vágólapra másolva!
Bár a jövő évi büdzsében jelentős összegű tartalékok vannak, a kockázatok is nagyok - mondta kedden Járai Zsigmond, a Költségvetési Tanács elnöke és hozzátette, a svájcifrank-hitelesek körül kialakult bonyolult helyzetért a bankok és a korábbi kormányzat mellett harmadrészben az alacsonyabb kamatok miatt kölcsönöket felvevő lakosság a felelős. 
Vágólapra másolva!

Járai Zsigmond, a Költségvetési Tanács elnöke szerint elérhető az idei és a jövő évi államháztartási hiánycél, de lehet, hogy további intézkedésekre lesz szükség, esetleg még az idén.

A volt jegybankelnök a Joint Venture Szövetség és több magyarországi kereskedelmi kamara közös budapesti rendezvényén kedden azt is elmondta, hogy "szerencsére elég jelentős összegű tartalékok, mintegy 400 milliárd forint van a jövő évi büdzsében, de a kockázatok is nagyok". Szerinte elsősorban a világgazdasági folyamatok bizonytalanságai miatt csak restriktív, megszorító költségvetési politikára van lehetőség a jövő évi büdzsét tekintve.

Németország sincs könnyű helyzetben

Járai azt mondta, hogy a magyar gazdaságpolitikának szűk a mozgástere, részben amiatt, hogy amióta Magyarország belépett az Európai Unióba, "mindvégig túlzott deficiteljárás alatt áll az ország", másrészt a világgazdasági folyamatok, az eurózóna gazdasági kilátásainak bizonytalanságai miatt. Szerinte a magyar gazdasági növekedés szempontjából fontos Németország gazdasága sincs könnyű helyzetben, a világgazdasági kilátások egyre borúlátóbbak lesznek, ez kihat Magyarország megítélésére is. Erről Járai azt is elmondta, hogy csak néhány hét telt el, és például a Magyar Nemzeti Bank a saját, magyar gazdaságra vonatkozó jövő évi növekedési prognózisát a korábbi 1,7 százalékról 0,5 százalékra vitte le.

Járai szerint a múlt évben a hiány tartása érdekében a magyar kormány több hasznos, szükséges intézkedést meghozott, azonban ezek közül néhány, például a válságadók bevezetése egyúttal erősítette a gazdaságban a bizonytalanságot és a kiszámíthatatlanságot, és elbizonytalanította a befektetőket. A Költségvetési Tanács elnöke hozzátette, pozitív jelzés a piacoknak, hogy a kormány a benyújtott, jövő évi költségvetés szerint elkötelezett az államháztartási hiány további csökkentése, az államadósság további mérséklése mellett, "a GDP-hez mért 2,5 százalékos hiány kőbe vésett dolog", és várhatóan a folyó fizetési mérleg is kedvezően alakul jövőre is. A volt jegybankelnök úgy vélte, 20-30 százalék az esélye annak, hogy a világgazdaságban olyan újabb válságjelenségek alakulnak ki, amelyek érinthetik Magyarországot.

Rengeteg konfliktust hoznak a reformok

Járai Zsigmond szerint az ország versenyképességét növelni kell, ehhez minél előbb meg kell indítani a strukturális reformokat, és az állami újraelosztás mértékét hozzávetőleg 40 százalékra kellene levinni. Járai Zsigmond szerint a strukturális reformok megkezdése rengeteg konfliktust fog okozni. Kérdésre válaszolva Járai elmondta: a svájcifrank-hitelesek körül kialakult bonyolult helyzetért harmadrészben a bankok, harmadrészben az akkori kormányzat, harmadrészben az alacsonyabb kamatok miatt a svájcifrank-kölcsönöket felvevő lakosság a felelős.

"Nem kell ahhoz nagy ész, hogy az ember feltételezze, a svájci frank nem fog gyengülni az elkövetkező években", ezért minél később születik egy átfogó megoldás a problémára, annál nehezebb lesz orvosolni a devizahitelesek gondjait - tette hozzá Járai Zsigmond.