Kihúzza a szőnyeget a magyar adóparadicsomok alól a kormány

Véget vetne a kormány adócsomagja annak a lehetőségnek, hogy egyes települések a nullaszázalékos iparűzési adóval magukhoz csábítanak fuvarozó cégeket, amelyek azonban csak papíron jelentkeznek be hozzájuk. A gépjárműadóra hajtó kistelepüléseknek azonban az lehet az igazi csapás, hogy a tervek szerint a kormány elvenné ezt az adónemet a helyi önkormányzatoktól, így a cégekért közöttük kialakult verseny értelmét veszítené.

Meg akarja nehezíteni a kormány az úgynevezett országon belüli adóparadicsomok működtetését - derül ki a jövő évi adócsomagban szereplő egyik törvénymódosítási javaslatból.

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi törvény módosítása azt írná elő, hogy a három és fél tonna össztömeget meghaladó járművet üzemeltető tulajdonos székhelyként, telephelyként csak olyan cím bejegyzését kérheti, amely ezeknek a járműveknek a tényleges tárolási és karbantartási helyéül szolgál, és erről a település jegyzője igazolást állít ki. Ezzel egyértelművé tennék azt, hogy nem elég csak papíron bejelenteni egy céget egy településre abból a célból, hogy a település által kínált adóelőnyt kihasználja a cég, hanem ténylegesen is ott kell végeznie a tevékenységét.

Vagyis ez azt jelenti, hogy az adócsomag a fuvarozók számára megtiltaná a névleges székhely bejegyeztetését, ezzel újabb akadályt állítana az ügyeskedő cégek elé. Vannak ugyanis olyan vállalkozások, amelyek azzal szeretnék megspórolni az árbevételük akár két százalékát elvivő iparűzési adót, hogy formailag az ezt az adófajtát nullára csökkentő településekre jelentkeznek be. A javaslat indoklásából kiderül, hogy a nemzetgazdasági tárca is érzékeli, hogy a fuvarozók egy része most csak papíron felel meg a törvényességi feltételeknek, valójában azonban adóelkerülési célzattal jelentkezik be egy másik településre.

Az ebben érintett, adóparadicsomként emlegetett városok és falvak jellemzően olyan kistelepülések, amelyek egyébként kevés vállalkozást vonzanak, így nem veszítenek sokat azzal, hogy lemondanak az iparűzési adóból származó bevételről. Sokat nyernek viszont akkor, ha a kedvező adózási környezettel telephelyhez nem kötődő tevékenységet végző cégeket - például fuvarozási szolgáltatókat - tudnak rábírni a székhelyváltásra, mert így megkapják az általuk fizetett gépjárműadót. (Ez lényegében ugyanaz a modell helyi szinten, mint az offshore-országoké globálisan: ezek az államok nagyon alacsony nyereségadóval vonzzák a vállalatokat, és a rájuk kivetett kisebb díjakból, illetékekből élnek.) A jelenségről, annak legális formájáról, feltételeiről korábban itt írtunk.

Épp most kezdene ömleni a pénz

Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek az idén, évközben döntöttek az iparűzési adó elengedése mellett, csak jövőre folyna be a kasszájába jelentős bevétel a betelepülő cégek után, mivel a gépjárműadót a szabályok szerint ott kell megfizetni, ahol az adott év első napján be volt jegyezve a cég. A nullaszázalékos iparűzésiadó-kulcsot alkalmazó egyik település, Tápszentmiklós pluszbevétele például az idén még a milliós nagyságrendet sem éri el - tudta meg az [origo] Kovács Józseftől polgármestertől, aki viszont a község jövőre várható többletbevételét korábban 15-20 millió forintra tette. Tápszentmiklóshoz hasonló magyarországi adóparadicsomként híresült el Újlengyel és Komlóska.

Ha azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium javaslatát megszavazza a parlament, akkor a cégek és az adóparadicsomok kölcsönös előnyével járó együttműködésre a jövő évtől csak akkor lesz lehetőség, ha a cégek megszervezik, hogy valóban az adott kistelepülésen tárolják a teherautóikat, autóbuszaikat, ott végzik, végeztetik a járművek javítását, javíttatását. Ez eddig is következett az adótörvényekből, most azonban a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvénybe is beletenné ezt a megkötést a kormány.

Terület van, de őrzés is kell

Kovács József azt mondta, a készülő változtatás nem feltétlenül fogja aláásni az általuk is követett modellt. "A hozzánk bejelentkezett fuvarozó cégek között eddig is voltak olyanok, amelyek itt tárolták a járműveiket, és a többiek számára is tudunk ehhez területet biztosítani" - mondta az [origo]-nak a polgármester. Közölte, eddig mintegy negyven vállalkozás kérte Tápszentmiklós bejegyzését székhelyként vagy telephelyként, ebből több mint egy tucat fuvarozással foglalkozik. Ezek összesen nagyjából félszáz járművet tárolnak a falu mellett erre kijelölt területen, de "ennél jóval több is elférne". Az őrzést a polgárőrség oldja meg - mondta Kovács József.

Egy fuvarozással foglalkozó vállalkozás, a gödöllői Sólyom Trans Kft. egyik munkatársa - aki nem szeretett volna névvel szerepelni - kérdésünkre azt mondta, valóban nem kell különleges infrastruktúra a járművek tárolásához, a szervizelés pedig megoldható más helyen, ha az nincs nagyon messze. "Az őrzés viszont fontos kérdés, és aligha elegendő a polgárőrség. A nagy értékű járművek tárolásához állandó őrszolgálat mellett is körbekerített terület szükséges, márpedig ez pénzbe kerül" - tette hozzá.

Egyéb iparágak is érintettek

Az iparűzési adóval kapcsolatos trükközést eddig is megpróbálta kiszűrni a jogszabályok azon rendelkezése, hogy az adóbevétel azt az önkormányzatot illeti, amelynek területén a vállalkozás a bevételszerző tevékenységét folytatja. Ezt a szabályt a telephelyhez nem kötődő tevékenységet végző cégek tudták könnyen kikerülni.

Bár a készülő módosítás egyértelműen a fuvarozókat célozza, hasonlóan mobilis tevékenység a könyvelés, az ügynöki hálózat működtetése vagy a tanácsadás is. Ezek ugyanakkor értelemszerűen kevesebb gérjárműadó-bevétellel kecsegtetnek, esetükben legfeljebb az esetleges egyéb helyi adókból származó bevétel, az irodabérlés, illetve a munkahelyteremtés lehet az a pozitív hatás, amely miatt a településeknek megéri ezeket a vállalkozásokat iparűzésiadó-mentességgel csalogatni.

Könnyen lehet azonban, hogy miközben a kormány egyik kezével a helyi adóparadicsomok közötti versenyt igyekszik keretek közé szorítani, addig másik kezével értelmetlenné is teszi azt. Mint az [origo] megírta, az önkormányzatoktól egészségügyi, oktatási, szociális intézményeket vesz át az állam, és ezzel együtt az adósságok egy részét is átvállalja - cserébe viszont egyebek mellett a gépjárműadót teljes egészében elvonná az önkormányzatoktól. Az ugyanúgy a központi államkasszába vándorolna, ahogyan az iparűzési adó 20 százaléka is. Ha így lesz, akkor a mobilis tevékenységet végző cégek kistelepülésekre való csábításának fent leírt modellje már nem lesz hatásos.