Részsikereket ért el Merkel az EU-csúcson a német lapok szerint

Az európai uniós csúcsértekezlet után tovább tart a versenyfutás az idővel a hétfői német lapok szerint. Értékelésük szerint Merkel győzött abban, hogy az euróövezeti mentőalap bővítését nem az Európai Központi Bank pénzeli, de egyelőre nem ment át az az elképzelése, hogy a többi eladósodott országokkal szemben keményebben lehessen fellépni.

Kételyeiknek adtak hangot az első német kommentárok az adósságválság leküzdésének kilátásairól a vasárnapi brüsszeli európai uniós csúcsértekezlet után. Szinte valamennyi állásfoglalás idézte Angela Merkel kancellárnak azt a kijelentését, hogy a szerdai "második félidőig" még fontos technikai kérdéseket kell tisztázni. A lapok ebből arra következtettek, hogy a vitás kérdéseket nem sikerült teljes mértékben tisztázni.

Nyitott még, hogy milyen végleges formát öltsön az euróövezeti mentőalap (az EFSF), illetve miként alakuljon a görög államadósságok egy részének leírása (korábbi hírek szerint a bankok a követeléseik 50 százalékáról mondanának le, de még bizonytalan, hogy erre sor kerül-e). Ezen túl tovább tart a vita az érvényben lévő uniós szerződések elsősorban Németország által sürgetett módosításáról is.

Szakértők szerint Brüsszelben egyetértés alakult ki arról, hogy az EFSF alkalmazási eszközeit bővíteni kell, de a nélkül, hogy az alapba több pénzt fizetnének be. Egyetértettek abban is, hogy Görögországot egy újabb mentőcsomaghoz kell juttatni, az eddigi 109 milliárd euró helyett már mintegy 250 milliárdról beszéltek.

Az első kommentárok Merkel kancellár győzelmeként említették annak - mindenekelőtt Franciaországgal szembeni - keresztülvitelét, hogy az euróövezeti mentőalap bővítésének forrása nem lehet az Európai Központi Bank. A kancellár más elképzelései ugyanakkor Brüsszelben ellenállásra találtak. Például Merkel sürgette, hogy az eladósodott országokkal szemben keményebben lehessen fellépni, és szükség esetén Brüsszel beleszólhasson azok költségvetési politikájába, ezt azonban több tagállam elutasította.

Hétfői értesülések szerint Németországot közvetve bírálták a miatt is, hogy a döntések előzetes parlamenti jóváhagyásának szükségességével fékezi a döntéshozatal folyamatát. A legélesebb bírálatot ugyanakkor Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezeti csoport elnöke fogalmazta meg azzal, hogy "nem lehet mindig Németországra várni".