A magyar bankokat alig érintené Orbán ötlete

Vágólapra másolva!
Magyarországon nem lenne nagy jelentősége, ha úgy döntene az Európai Unió, hogy szét kell választani a befektetési banki és kereskedelmi banki funkciókat, ahogy azt Orbán Viktor miniszterelnök is sürgette hétfői parlamenti beszédében. A lépés nemzetközi hatása is kérdéses, a 2008-as gazdasági válság kiváltója, a Lehman Brothers például tisztán befektetési bank volt.
Vágólapra másolva!

"Az emberek pénzének biztonsága érdekében a kereskedelmi bankokat el kell választani a befektetési bankoktól" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfői parlamenti beszédében. A rendszerváltáskor Magyarországon az angolszász típusú, elválasztott bankrendszer jött létre, a kereskedelmi banki mellett a szabad befektetési tevékenységet is lehetővé tevő rendszer pedig éppen az első Orbán-kormány alatt alakult ki. Most viszont a kormányfő azzal indokolta a szétválasztás szükségességét, hogy a bankok "összenövése az elmúlt évtizedek legproblematikusabb fejleménye".

Az angolszász-típusú bankrendszerben a kereskedelmi bankok befektetési tevékenységet nem végezhetnek, ezzel szemben a kontinentális, azon belül is a német mintát követő univerzális bankok nem csak lakossági és vállalati hiteleket adnak, illetve betéteket fogadnak, hanem befektetési termékeket is árulnak. Ilyen termékek az értékpapírok (részvények, kötvények, befektetési jegyek), biztosítási szolgáltatások vagy épp a komplett vagyonkezelési szolgáltatások is.

A befektetési tevékenység leválasztását az indokolja, hogy a bankok a befektetési alapjaikon keresztül rengeteg pénzt veszítettek a válság idején a túl kockázatos termékek miatt, a veszteség viszont az egységes banki szervezet miatt a kereskedelmi tevékenységben is megjelent. Így a bankok csökkentették a hitelezésüket, miközben veszélybe sodorták a betétesek befizetéseit.

Itthon nincs jelentősége

Orbán Viktor megszólalása a befektetési banki és a kereskedelmi banki funkciók szétválasztásáról olyan, mintha a Magyar Olimpiai Bizottság baseballügyekben szólalna meg - kommentálta a beszédet az egyik, csak név nélkül nyilatkozó banki szakember. Szerinte Magyarországnak nem lesz sok szava a kérdés eldöntésében, és itthon nem okoz problémát a két típúsú bank együttélése.

Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének korábbi elnöke szerint van értelme elválasztva kezelni a két pénzügyi tevékenységet, mert biztonságosabb működést eredményezne, például hatékonyabban lehetne kiszűrni a bennfentes kereskedést vagy az úgynevezett "kínai falat" (az információáramlás tudatos korlátozása). Ugyanakkor hozzátette, hogy ennek valójában azokban az országokban van jelentősége, ahol van értékelhető mennyiségű befektetés - Magyarországon ez nincs így. A nagy magyar kereskedelmi bankokat várhatóan egyáltalán nem is érintené az új szabályozás, mert vagy nem végeznek befektetési banki szolgáltatásokat, vagy azokat nem Magyarországon teszik.

A volt felügyeleti elnök szerint érdemes mérlegelni, hogy a tevékenységek elválasztásának költségeit megéri-e vállalni az előnyökhöz képest. Az új cégek alapítása, ennek jogi és egyéb költségei azt eredményezhetik Magyarországon, hogy egy-egy bank úgy dönt, hogy inkább nem hoz létre befektetési leányvállalatot, és csak a kereskedelmi tevékenységét tartja meg. Ezért a volt PSZÁF-elnök szerint sokat számít, hogy mit kezelne a kormány befektetési tevékenységnek: "Bankfiókban lehet-e állampapírt venni?" - hozott egy példát Farkas István.

Az [origo] számára szintén név nélkül nyilatkozó, banki szabályozásban jártas szakember általánosságban elmondta, tény, hogy a befektetési és kereskedelmi banki tevékenység érdekellentét merülhet fel. A befektetési bankok jellemzően sokkal kockázatosabban helyezik ki a pénzüket, mint a kereskedelmi intézmények, és az is elkerülendő, hogy a befektetési bankok felhasználják a kereskedelmi bankoknál felhalmozódó forrásokat.

A magyar piacon azonban a kereskedelmi bankok befektetési banki tevékenysége marginális, és a befektetési piac sem olyan kiterjedt, mint az angolszász országokban - tette hozzá a banki szakember. Itthon ezért sem jelent különösebben nagy kockázatot a bankok befektetési tevékenysége, mivel azok túlnyomó része az állampapírpiacra korlátozódik, másfelől megfelelő előírások; tőkekövetelmények, a két tevékenység elválasztására vonatkozó előírások szabályozzák a piacot. Az említett tényezők miatt a magyar piac szempontjából nem jelent jelentős kockázatot a befektetési és kereskedelmi bankok együttélése.

Máshol sem csodafegyver

A válság kezelésében nem hozna áttörést, ha valóban szétválasztanák a befektetési banki és a kereskedelmi banki funkciókat Szalay-Berzeviczy Attila volt tőzsdeelnök szerint. "A Lehman Brothers tisztán befektetési bank volt, a csődje mégis megrázta a nemzetközi bankrendszert, mert a bankok finanszírozásukon keresztül teljesen összekapcsolódtak" - mondta el a szakember. A szétválasztás ellen szól az is, hogy ezzel csökken a bankok mozgástere. "2008-ban a JP Morgan nem tudta volna felvásárolni a szintén bedőlt Bear Stearns bankot, ha megtörtént volna a szétválasztás" - tette hozzá Szalay-Berzeviczy Attila.

Nem ellenezte, csak kritizálta az univerzális bankot a Fidesz

Mádi László a parlament 1996. szeptember 24-i vitájában a Fidesz álláspontját ismertetve az univerzális bankrendszer kritikájáról is beszélt. Az akkor ellenzéki képviselő azt mondta, "a bankok beengedése az értékpapírpiacra azért számos problémát vet fel".

Az egyik problémának nevezte Mádi, hogy a bankok méretük miatt versenyelőnybe kerülnek, egy másik kritikája pedig az volt, hogy a "bankok elkenhetik a kockázatokat", vagyis a teljes (viszonylag nagyméretű) tőkéjükre vetíthetik a befektetési kockázatot. A tőkemegfelelés egy kisebb cégre is vonatkozik, a kisebb tőkéje miatt viszont relatíve nagyobbnak látszik ugyanannak a befektetésnek a kockázata. Mádi a "liberális piacgazdaságokban rendkívül jelentős, piaci elvre" hivatkozva aggódott a kis brókercégekért, amelyek a bankok belépésével kiszorulnának a piacról. A fideszes képviselő további kritikája volt, hogy szerinte áttekinthetetlenné válna a banki működés.

Összességében azonban nem támadta az univerzális bankrendszert a Fidesz. "Nem az univerzális bankrendszert mint olyat támadtuk az ellenzéki oldalon, és nem azt mondtuk, hogy erre nincsen szükség, vagy ezt mi nem támogatjuk. Hanem az univerzalitás menetét, tehát azt, hogy univerzális bankrendszert kialakítsunk, ennek a problémakörét, szabályozási technikáit, lépéseit kifogásultuk" - mondta a vita egy későbbi szakaszán Mádi.



2008-ban merült fel

A befektetési bankok működésének problémáira a világgazdasági válság 2008-ban elmélyült válság mutatott rá, a Lehman Brothers befektetési bank csődje pedig véget vetett egy korszaknak a Wall Streeten, amelyen korábban elsősorban öt nagy befektetési bank, a Goldman Sachs, a Morgan Stanley, a Merrill Lynch, a Lehman Brothers és a Bear Stearns volt a legjelentősebb szereplője. A válság során kettő összeomlott, a Merrill Lynchet felvásárolta a Bank of America, a Goldman és a Morgan Stanley pedig a működésének átalakításával élte túl a válságot.

A befektetési óriásbankok bukásával megbukott az 1929-es válság után létrehozott befektetési banki modell. A befektetési bankok, eltérően a kereskedelmi bankoktól, kölcsönből szerezték a tevékenységükhöz szükséges pénzt, ám a 2008-ban kitört bizalmi válságban a hitelezők már nem adtak kölcsön, ezután több befektetési bank pedig képtelen volt finanszírozni a tevékenységét. Ezt követően a Goldman és a Morgan Stanley vezetői belátták, rossz a működési modell, amely a befektetési banki tevékenységet szinte kizárólag az értékpapír-kereskedelemmel kapcsolja össze. Ezért a cég kérte az amerikai hatóságoktól, engedélyezzék bankholdinggá alakulását, ami lehetővé tenné a kereskedelmi banki tevékenységet is a számukra.

A harmincas években kitört gazdasági válság után megszületett, a kereskedelmi és befektetési bankokat szétválasztó törvényt Amerikában azért fogadták el, mert a politikusok ezzel akarták meggátolni, hogy a válság a hatalmas bankkonglomerátumokat egyszerre és hirtelen rántsa a mélybe. Ezért a befektetési bankokat a brókercégeikkel együtt a tőzsde felé orientálták, a hagyományos kereskedelmi bankok pedig betétgyűjtésbe kezdtek.