Az új Munka törvénykönyve is engedi majd az üzemi tanácsok megválasztását

Az új Munka törvénykönyvében szerepel majd a védett kor intézménye, marad a húsz nap alapszabadság és a plusz tíz nap pótszabadság, ráadásul a munkavállalók az eddiginél több nappal rendelkezhetnek szabadon, állítja a témáért felelős államtitkár.

Elfogadta a kormány az új Munka törvénykönyvének tervezetét - közölte a Kormányszóvivői Iroda. Az új szabályozás szerint az üzemi tanácsok képviselőit továbbra is választják, a kollektív szerződések megkötésének joga pedig a szakszervezetek kezében marad. A minimálbér meghatározásáról és mértékéről jogszabály dönt - olvasható a közleményben.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a kormányszóvivői tájékoztatón úgy fogalmazott: a kormány által elfogadott tervezet "99 százalékban" megfelel annak a verziónak, amely az elmúlt hetek egyeztetései során kialakult. A maradék egy százalékról azt mondta: a kollektív "lábban", vagyis a szakszervezeteket érintő szabályozásban vannak még véleménykülönbségek, de itt is van még lehetőség további javaslatokat, véleményeket megfogalmazni.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a törvénykönyvben szerepel a védett kor intézménye, marad a 20 nap alapszabadság és a plusz 10 nap pótszabadság, a munkavállalók ráadásul az eddiginél több nappal rendelkezhetnek szabadon.