Kétszáz százalékos bírságot vet be a kormány az adócsaló cégek ellen

NAV, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, adóellenőr, ellenőrzés, országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség, Átfogó ellenőrzés a Sárkány Centerben
Vágólapra másolva!
Minimumbírság igazolatlan eredetű árunál, akár háromszorosára emelkedő bírság adóhiánynál, a cégalapítók előzetes ellenőrzése - többek közt ezeket tartalmazza az adócsomag, amellyel az adómorált javítaná a kormány. A javaslat szerint az adóhatóság megtagadja az adószám kiadását, ha olyan kéri, akinek korábbi cége nagy adótartozást halmozott fel. A parlamentnek benyújtott törvénytervezet szerint az állam a cégek kockázatosságát is felmérné, a rizikós vállalkozások egy évre "fokozott" adóhatósági figyelemre számíthatnak, adócsalásért pedig sokkal nagyobb büntetést kell majd fizetni, mint eddig kellett.
Vágólapra másolva!

Orbán Viktor miniszterelnök szeptember 12-én, az otthonvédelmi akcióterv ismertetésekor a cégek adózási szabályairól is beszélt. "Azt javasoljuk, hogy akinek a cége jelentős adótartozással szűnt meg, ne alapíthasson újabb céget, azaz ne kaphasson adószámot. Javaslom, hogy adószám-felfüggesztés helyett adószámtörlésre kerüljön sor a jövőben" - mondta a kormányfő akkor.

A pénteken benyújtott adótörvények között a miniszterelnök ígéretei is megjelennek. A kormány olyan jogszabályjavaslatokat terjesztett a parlament elé, amely új eszközöket ad a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kezébe. Lesz előzetes adóregisztráció, lehetővé válik a törvény indoklásában "kockázatos" jelzővel illetett cégek nyomon követése, "az adómorál erősítése" érdekében pedig szigorodnak a büntetések is. A kormányfő által említett adószám-törlés a javaslat szerint a nagy adótartozással rendelkezőkre vonatkozna, akik nem rendezik korábbi cégük elmaradását. (A felfüggesztés után az adószámot vissza lehet kapni, a törlés után azonban már nem.)

A dokumentum szerint a cél "az adóelkerülés és a feketegazdaság elleni küzdelem". A változások nagyobb állami felügyeletet jelentenek a cégek számára, mivel már a cégalapításkor alapos ellenőrzés alá kerülnek a tulajdonosok és a cég felső vezetői, sőt az adóhatóság a jövőben minősítené is a vállalkozásokat aszerint, hogy mennyire kockázatosak adózási szempontból. A kormány már korábban beterjesztette a javaslatát, amellyel megszüntetné az egyszerűsített cégeljárást, ami eddig lehetővé tette az egyórás cégalapítást. Ehelyett fokozott állami figyelemre és adott esetben hosszú papírmunkára számíthatnak a cégek.

200 százalékos adóbírság

Bizonyos esetekben alaposan megszigorodnak a büntetési tételek. Ha egy cég kevesebb adót fizetett be a szükségesnél, akkor adóbírságot fizet, amelynek mértéke az adóhiány 50 százaléka. Ezen nem változtatna a kormány javaslata, de a bűncselekmény miatti adóhiány utáni büntetést drasztikusan emelné. Ha a bevétel eltitkolásával, dokumentumok meghamisításával vagy megsemmisítésével érte el a cég, hogy kevesebbet adózzon, eddig az adóhiány 75 százalékát kellett fizetnie büntetésként, a javaslat ezt 200 százalékra emelné. Vagyis 100 forint adóhiányt kamatostul kell megfizetni, és még 200 forint bírság is járna mellé. Megszűnik viszont a minősített adózók kedvezménye, akik eddig 20 százalék bírságot fizettek adóhiányuk után.

Az üzlethelyiség nélküli kereskedőknél nem lehetett az üzlet bezárásának szankcióját alkalmazni, a kormány ezért létrehozza az úgynevezett helyettesítő bírságot. Ezt akkor szabja ki a hatóság, ha be nem jelentett foglalkoztatottat vagy igazolatlan árut talál, vagy ha egy éven belül másodszor nem ad számlát az eladó. Magánszemély esetén alkalmanként 200 ezer forintig, más esetben 500 ezer forintig szabható ki a helyettesítő bírság.

Kis értékű igazolatlan áru esetén a bírság eddig olyan alacsony volt, hogy nem érte meg behajtani. Ezért a kormány javaslata minimumbírságot is megállapít, amely az áru forgalmi értékének 40 százalékáig terjed, de magánszemélyeknél minimum 200 ezer, más adózónál 500 ezer forintot jelent.

Adóregisztráció a nagy adósok ellen

Orbán Viktor cégalapításra vonatkozó bejelentése egy teljesen új eljárás bevezetésével valósulhat meg a törvényjavaslat elfogadásával. A NAV a cégalapításnál az adószám megállapítását megelőzően elvégez egy vizsgálatot, amelynek célja, hogy kiszűrje a nagy adótartozással rendelkezőket.

Nem alapíthat céget az, aki 180 napon keresztül 15 millió forintnál nagyobb összeggel (a nagy adózóknál, az úgynevezett "legnagyobb adóteljesítménnyel" rendelkező cégeknél 30 millió forint) tartozó cégben vezető tisztségviselő, képviseletre jogosult tag, kft. vagy zrt. esetében 50 százaléknál nagyobb vagy minősített többségi tulajdonrésszel bíró tulajdonos vagy tag. A szabály az adós cég jogutód nélküli megszűnésére is vonatkozik öt évre visszamenőleg. Szintén nem alapíthat céget olyan volt vezető, akinek korábbi cége 50 millió (nagy adózóknál 150 millió) forint adóhiányt vagy jogosulatlan adó-visszatérítést halmozott fel, illetve akkor sem, ha a cégalapítási kérelem előtti öt évben felfüggesztették vagy törölték az adószámát.

Ez vonatkozik arra az esetre is, amikor egy már meglévő cégbe új vezető kerül - az ő adózási előéletét is megvizsgálják (vezető tisztségviselő, képviseletre jogosult tag, kft. és zrt. többségi vagy minősített többségi tulajdonosa esetén). Ekkor a NAV megnézi, hogy az új vezető korábbi cégeinek volt-e adótartozása az említett mértékben. Amennyiben igen, akkor felszólítja ennek 30 napon belüli rendezésére, ha ez nem teljesül, akkor törli a személy adószámát.

Kimentés, ha más a hibás

A kormány azonban nem szeretné büntetni azokat, akik azért nem tudták a kellő időben befizetni az adójukat, mert a vevőik nem fizettek idejében, ezért lehetővé tenné a kimentést. Ha az adóhatóság megállapította, hogy egy cég nem fizetett adót vagy az 50 milliós határnál nagyobb adóhiányt görget maga előtt, akkor az adózó 15 napon belül kérheti a kimentését. Ekkor be kell tudni bizonyítani, hogy a vevők nemfizetése miatt nem tudta megfizetni a cég az adót, viszont azt is igazolnia kell, hogy az elmaradt bevétel fedezné a be nem fizetett adót.

Cégvezetőváltásnál vagy cégalapításnál célszerű lehet igazolást kérni a NAV-tól - ezt az adótörvény lehetővé teszi. Az adóhatóság kérésre igazolja, hogy 15 napja nem állt fenn olyan adótartozásból fakadó körülmény, ami megakadályozná az adószám kiadását vagy a vezetőváltást. A papír birtokában a NAV nem tagadhatja meg az adóregisztrációs eljárás során az adószám kiadását.

Fokozott felügyelet a kockázatos cégeknek

A benyújtott adótörvénycsomag létrehozza az adóhatóság másik fegyverét, a "fokozott adóhatósági felügyelet" intézményét is. A törvényjavaslat indoklása szerint erre azért van szükség, hogy a "kockázatosnak ítélt adózók működésük első időszakában folyamatosan adóhatósági felügyelet mellett működjenek". A NAV minden megalapított és vezető-, illetve többségitulajdonos-váltáson átesett cégnél "haladéktalanul" úgynevezett kockázatelemzési eljárást végez.

A törvényjavaslat a cégalapítás után rögtön újabb papírmunkára fogná a vállalkozókat. A kockázatelemzés folyamán a cégnek kérdőívet küldhet a hatóság, amelyben a tevékenység részletes bemutatását és a foglalkoztatottakra, az eszközökre, a működés helyére és a pénzügyi forrásokra vonatkozó információkat kell megadni. Ha a cég adózási szempontból kockázatos, vagy a kérdőív adatai és az ellenőrzés során tapasztalt valóság között nagy az eltérés, az adózót legfeljebb egy évig fokozott adóhatósági felügyelet alá vonja.

Azok a cégek is az adóhatóság felügyelete alá kerülnek, amelyeket korábban megvizsgáltak az adóregisztrációnál és csak a kimentési kérelem után kapták meg az adószámot, de azok is, amelyek igazolást kértek a NAV-tól, és azért nem kapták meg elsőre, mert másik cégük vevője nem fizetett idejében (és ezért tartoztak az államnak).

A fokozott felügyelet egy éve során a NAV kérheti a cégtől, hogy gyakrabban készítsen adóbevallást, de arra is kötelezheti, hogy adóbevallását adótanácsadóval vagy adószakértővel ellenjegyeztesse.

Adóellenőrzés értesítés nélkül

Az adócsomag több, az adóellenőrzést érintő változást is bevezet. Megszűnik az ellenőrzésről szóló előzetes értesítés - a kormány szerint erre azért van szükség, hogy visszaszorítsák az adózóknak az ellenőrzést akadályozó magatartását.

Az elektronikus kereskedés elterjedésével e tevékenység adóellenőrzését is fejlesztené a kormány. Az adócsomag a próbavásárlásokat szabályozza: a szabályok szerint ma sem végezhető úgy próbavásárlás, hogy nincs jelen a kereskedő vagy szolgáltató képviselője vagy alkalmazottja, a megrendelésnél azonban ez nehezen volt kivitelezhető, hiszen például egy interneten rendelt bútort gyakran nem az áruház, hanem egy külsős szállító vitte házhoz.

Az új szabályok szerint már a "kiszállításban közreműködő személy" tanúskodása is elég lenne az adóellenőrzéshez. Az is szerepel az adócsomagban, hogy ha a kiszállított termékhez nem mellékelték a bizonylatot, akkor az adóellenőrnek joga lesz megbontani a csomagolást, hogy az alatt keresse a számlát - ezt a szállítónak végig kell várnia.

Az élő próbavásárláskor a törvényjavaslat szerint nem kell felfednie magát az adóellenőrnek, vagyis ha nem talált jogsértést, akkor a boltos nem is fog tudni róla, hogy ellenőrizték, az csak a később eljuttatott jegyzőkönyvből fog kiderülni számára.

A kormány - arra hivatkozva, hogy az adóellenőröket gyakran akadályozták korábban és az adózók megpróbálták eltüntetni a nyomokat - védelmet biztosít az ellenőrök számára. A javaslat szerint az ellenőrzésnél részt vehet a NAV hivatásos állományú tagja is, de ő maga ellenőrzést nem végezhet.