Egymilliárdot buknak magyar cégek egy állami megrendelésen

Az állami megrendelésekkel sincs szerencséje a lánctartozások által sújtott magyar építőiparnak: egy tavaly, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által leállított PPP-beruházáson bő egymilliárdot buknak a kivitelezők. Az előző kormány illetékes minisztériuma által jóváhagyott projekt az NFM szerint tele van szabálytalanságokkal. A beruházó a megkötött szerződésre hivatkozik, és negyvenmillió eurós perre készül.

Egy éve áll befejezetlenül egy kollégiumnak szánt épülettorzó a budapesti Lenhossék utcában - a felépítésében részt vevő féltucatnyi cégnek összesen több mint egymilliárd forintja áll benne. Hasonló ügyekkel tele a főváros, ennek az esetnek azonban van egy különlegessége: a megrendelő egy állami fenntartású intézmény, a Semmelweis Egyetem (korábbi SOTE).

A meglepő felálláshoz az kellett, hogy először a válság miatt csússzon a 2007-ben indult beruházás, majd a 2008-ban aláírt szerződés ellenére mégis elálljon a tervtől a Semmelweis Egyetem, miután az új kormány minden lehetséges fórumon felszólalt a PPP-projektek ellen. Az eredmény, hogy hiába kötött érvényes szerződést egy állami egyetemmel egy beruházó cég, a kormányváltás miatt egymilliárd forint ragadt bent a félbehagyott építkezésben.

Az egyetem eredetileg a felsőoktatási intézmények körében éveken át népszerű PPP-modellben akart kollégiumot építtetni. "A jelenlegi kollégiumi infrastruktúra teljesen elavult, csak jelentős karbantartási költségekkel üzemeltethető. A külföldi diákok számára pedig további vonzerő egy színvonalas, közösséget is szolgáló kollégium" - indokolta a fejlesztés létjogosultságát az [origo] kérdésére Ivády Vilmos, a Semmelweis Egyetem (SE) gazdasági főigazgatója.

Angol és amerikai cégek kezdték

A Közbeszerzési Értesítőben 2007 júniusában jelent meg az egyetem 900 fős kollégium építésére szóló pályázata. Mivel az intézménynek nem volt a kiszemelt környéken telke, az indulás feltételéül szabta, hogy a jelentkezőnek kell biztosítania a területet. Két érvényes pályázat érkezett, közülük a Miracle Europe Kft.-ét hirdették ki győztesnek.

Az Opten cégadatbázisa szerint a Miracle Europe akkoriban offshore cégek (a washingtoni Silverwood International LLC, a portlandi Ankorsun Inc., valamint a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett Holmere Investments Ltd.) többségi tulajdonában állt. "A jelenlegi, magyar magánszemély tulajdonosok 2008-ban kezdték kivásárolni a külföldieket, ez a folyamat 2011 tavaszán fejeződött be" - mondta érdeklődésünkre Németh Endre fejlesztési igazgató.

Mi az a PPP?

A PPP (public private partnership) lényege, hogy az állam az általa szükségesnek ítélt új létesítmények létrehozásába, fenntartásába és üzemeltetésébe versenyeztetéssel bevonja a magánszektort. Az állam mint megrendelő határozza meg, milyen szolgáltatást mennyi ideig (jellemzően 20-30 évig) akar igénybe venni. Elvileg előnye a hagyományos állami beruházással szemben, hogy ideális esetben hatékonyabban használja fel az erőforrásokat, továbbá nem egy összegben terheli a költségvetést, hanem több évre elosztva. Ahhoz, hogy az ügyletet az államháztartáson kívül lehessen elszámolni (vagyis ne minősüljön az állam hitelfelvételének), a kockázatok megosztása szükséges a partnerek között.

Az egyetem és a Miracle Europe 2008 elején 43 millió euró (akkori árfolyamon nagyjából 10,7 milliárd forint) összértékű, húsz évre szóló szerződést kötött. Az egyetem vállalta, hogy a 22 500 négyzetméteres épület használatáért havonta, négyzetméterenként 7,5 eurós (évente legfeljebb az európai fogyasztóiár-index mértékével növelt) bérleti és üzemeltetési díjat fizet. A szerződést az akkori Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) jóváhagyta. A nem sokkal később beütött válság miatt azonban a CIB és az FHB bank visszavonta hitelnyújtási ajánlatát, így a felek egy új finanszírozó reményében közös megegyezéssel meghosszabbították a szerződést. Ekkor ugyanis már egyértelmű volt, hogy az eredetileg kitűzött 2010-es időpontig nem épülhet fel a kollégium - számolt be róla Németh Endre.

A finanszírozást végül 2009-ben egy osztrák pénzintézet, az Alsó-Ausztria tartomány tulajdonában álló Hypo Noe Gruppe Bank (akkori nevén Hypo Investmentbank) vállalta, húsz évre, rögzített kamattal, a Miracle Europe által biztosított harmincszázalékos önerő mellett. A kölcsön folyósításának egyik feltétele egy háromoldalú megállapodás aláírása volt. Az OKM 2010 áprilisában, közvetlenül a választások előtt ellenjegyezte az egyetem által jóváhagyásra megküldött dokumentumot, így a Miracle Europe, biztosra véve az egyetem aláírását, a bank hozzájárulásával elindította az építkezést. Az egyetem azonban nem írta alá az OKM által visszaküldött megállapodást, és többszöri kérés után, novemberben egyértelművé tette, hogy nem is fogja.

"Kényes pozíció"

Ivády Vilmos főigazgató arra a kérdésünkre, hogy mi volt az oka a beruházás elakadásának, ezt írta: "A vállalkozó banki finanszírozás hiányában nem tudja befejezni az építkezést. A bankok a projektfinanszírozást olyan feltételekkel vállalták volna, amely nem felelt meg a közbeszerzésen alapuló szolgáltatásvásárlási szerződésnek a vállalkozó és az SE között, ezért azok elfogadását az SE nem vállalhatta."

Ezzel szemben Németh Endre kérdésünkre azt mondta, a szóban forgó, a hitelfolyósítás feltételéül szabott megállapodást több mint három hónapig egyeztették az egyetem és a Hypo Noe Gruppe ügyvédjei, és az így létrejött szöveget küldte meg a bank az egyetemnek - ezért szerinte nem lehettek benne olyan feltételek, amelyek ellentmondtak volna az eredeti szerződésnek. Ugyanerre hivatkozott a bank egy, az [origo] birtokában lévő, az egyetemnek 2010. május 5-én küldött levelében.

Németh Endre állítása szerint az aláírás elmaradásának okaként az egyetem vezetői szóban "a PPP-ügyletekkel kapcsolatos kormányzati kommunikációt" jelölték meg. Ezt látszik alátámasztani, hogy egy tavaly novemberi, az egyetemen tartott egyeztetésről készült emlékeztető tanúsága szerint Ivády Vilmos egy kérdésre azt válaszolta: az egyetem "sok szálon függ a kormánytól, és így egy kényes pozícióban kell lavíroznia". Ugyanebből az emlékeztetőből az is kiderül, hogy az egyetem képviselői kérésre sem adták át a bank és a kft. képviselőinek azt a listát, amely felsorolja a háromoldalú megállapodásnak az egyetem számára szerintük hátrányos pontjait. Németh szerint ez azóta sem történt meg.

A Semmelweis Egyetem hallgatói lapja, a Szinapszis 2011. február-márciusi számában Godó Ferenc kollégiumi főigazgató a következőket mondta a vele készített interjúban: "Sajnos a probléma jelenleg az, hogy a jelenlegi kormányzat felülvizsgálta és leállította az előző által indított PPP-konstrukciójú építkezéseket. (...) Ha sikerül megegyezésre jutnunk, akkor 2012 februárjában van először esély arra, hogy beköltözhessenek a hallgatók. Ellenkező esetben jogi útra terelődik az ügy, ekkor elképzelésem sincs, mikorra lehet ebből a projektből valami."

"Kirívó szabálytalanságok"

Az Orbán-kormány már hivatalba lépésekor és azóta is többször jelezte, hogy a PPP-t általában drága és nem hatékony konstrukciónak tartja, továbbá visszaéléseket sejt az előző ciklus szerződéseinél. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban (NFM) ezek felülvizsgálatára Hegmanné Nemes Sára vezetésével külön államtitkárság alakult, amely hamarosan kérte is a Semmelweis Egyetemtől a beruházás felfüggesztését a vizsgálatok lefolytatásának idejére, majd hivatalosan értesítette az egyetemet, hogy megszünteti a projekt támogatását.

Azóta jogi vizsgálatok, illetve "folyamatos egyeztetések és tárgyalások" zajlanak, "a PPP-projektek között is kirívó jogi szabálytalanságokat" tártak fel a vizsgálatok - tájékoztatta az [origo]-t az NFM sajtóosztálya, de a szabálytalanságokat nem részletezte. Közölte viszont, hogy a projekt nem is minősíthető PPP-nek, mivel az építkezés a szolgáltató saját telkén valósul meg, ráadásul a szerződésben nincs benne, hogy a futamidő végén az épület az egyetem tulajdonába kerül. A kiemelt állami szerződéseket vizsgáló államtitkárság vezetője, Hegmanné Nemes Sára azonban egy idén augusztus 5-én a Miracle Europe ügyvezetőjének írt, az elszámolás megkezdéséhez adatokat kérő levélben még PPP-projektről írt.

A KSH szerint PPP

Annak, hogy PPP-nek minősül-e a beruházás, egyebek mellett azért lehet jelentősége, mert a kormány bejelentette, hogy ezek kiváltását - a szerződések felbontását, a magánpartnerek kivásárlását - tervezi. Nem világos, mi történne egy olyan projekttel, amely PPP-nek indult, leállt, de nem került be a kiváltásra kijelöltek közé. (A gyakorlatban a kiváltás biztosan csúszik, annak ellenére, hogy a konvergenciaprogram szerint idén 200 milliárd forintot szánna erre a kormány, és ezt egy augusztusi rendelettel is megerősítette. Banai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára azóta elismerte, hogy a döntést felülvizsgálják, és a jövő évi költségvetés tervezetéből valóban az derül ki, hogy 2011-ben nagyjából ugyanannyit tervez PPP-díjakra költeni az állam, mint 2010-ben.)

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egy neve elhallgatását kérő munkatársa kérdésünkre azt mondta, hogy az EU statisztikai hivatala, az Eurostat által kidolgozott alapelvek értelmében az NFM által említett két feltétel közül egyiknek sem kell teljesülnie ahhoz, hogy egy beruházás PPP-nek legyen minősíthető. Éppen ellenkezőleg: ha rögzítik a szerződésben, hogy a futamidő végén az igénybevevő tulajdonába kerül az ingatlan, akkor az ügylet pénzügyi lízingnek tekintendő, és így elvileg nem lehet az államháztartáson kívül elszámolni - magyarázta a KSH munkatársa.

Mindez a jelek szerint egybevág a KSH hivatalos álláspontjával. Egy, a beruházó által rendelkezésünkre bocsátott levélben Bagó Eszter, a statisztikai hivatal akkori elnökhelyettese azt írta Tulassay Tivadarnak, az egyetem rektorának 2008. május 19-én, hogy a KSH által korábban kért módosítások alapján "a beruházás - az Eurostat PPP-projektekre vonatkozó szabályai szerint - a magánszektor beruházásaként elszámolható".

A cég attól fél, az NFM az ellehetetlenítésére játszik

A Miracle Europe 2011. augusztusi összesítése szerint a projekt eddig 20,6 millió euróba került, az ügy mielőbbi lezárása érdekében ezen az áron fel is ajánlotta az államnak megvételre, de hiába. Azóta az említett, elszámolást kezdeményező levélen kívül érdemi előrelépés nem történt, tárgyalások nincsenek - állítja Németh Endre. Attól tart, hogy a minisztérium a cég ellehetetlenítésére játszik, ezért a pert látja az egyetlen megoldásnak, tekintettel arra, hogy az egyetemmel kötött eredeti szerződés ma is él. A társaság egyelőre csak készül a perre, 43 millió eurót (ez mostani árfolyamon több mint 12 milliárd forint) fog követelni kártérítésként - közölte a cégvezető.

Az NFM arra a kérdésünkre, hogy miért nem történt egy év alatt szinte semmi az ügyben, a következőt válaszolta: "Érdemi előrelépést az állam oldaláról nem is lehetett várni, mivel egy olyan - akkor még - offshore hátterű céggel nem egyezhetett meg a szerződéses viszonyban való maradásról az állam, amely jogilag vitatható módon kíván fejleszteni." A tárca érdemben nem válaszolt sem arra a kérdésünkre, hogy mikor dőlhet el a fejlesztés további sorsa, sem arra, hogy milyen megoldási lehetőségek vannak napirenden.

Megkérdeztük, számíthatnak-e valamilyen állami segítségre azok a vállalkozások, amelyek közel másfél milliárd forinthoz nem tudnak hozzájutni. "A telek és a felépítmény a vállalkozó tulajdonában van, vagyis az ő kockázata volt a projekt kivitelezése. A ki nem fizetett alvállalkozókkal ezért a vállalkozónak kell megegyeznie" - közölte a tárca, hozzátéve, hogy a kormány előtt van a "megszüntetésre (és kiváltásra) javasolható PPP-projektekről szóló jelentés, amelybe értelemszerűen már nem tartozik bele a SOTE Lenhossék utcai kollégiumának projektje."