"Munkára váró százezrek " esélyei tűnnek el a gyáriparosok szövetsége szerint

Nyolc pontban foglalta össze a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége a kormánnyal szembeni kritikáját. Nem tetszik a szövetségnek a minimálbér-emelés, a végtörlesztés, a bankadó sem, illetve a kormányzatot hiteles és kiszámítható gazdaságpolitikára, valamint óvatos kommunikációra kérték.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szerint a kormányzatnak "a kétharmados parlamenti többségen keresztül" lehetősége van az állam eladósodottságának csökkentésére és a munkahelyteremtésre. A szervezet azonban hiányolta az előzetes egyeztetéseket, a szakértői vélemények figyelembe vételét, amely szerinte bizonytalansághoz, kiszámíthatatlansághoz vezetett, illetve számos esetben a céloktól eltérő eredményt, hibás jogszabályalkotást hozott.

Az MGYOSZ nyolc pontba foglalta a kormányzattal szembeni kritikáját. Az első szerint a banki különadó és a végtörlesztés rontja a cégek hitelhez jutási lehetőségeit, mivel jelentősen nőttek általuk a hitelkamatok. Problémának tartotta a gyáriparos szövetség a túlzottan ingadozó forintárfolyamot, amelyet szerinte lehetne mérsékelni "hiteles és kiszámítható gazdaságpolitikával és óvatos kormányzati kommunikációval". "Nem halaszthatók tovább" az uniós pályázati rendszer átalakítása, hogy a jelenleginél egyszerűbb és gyorsabb legyen - ajánlotta a kormánynak az MGYOSZ.

A szövetség a kormány szemére vetette, hogy a kormányprogrammal szemben nem csökkentek, hanem nőttek a munkára rakódó terhek, pedig a terhelés már ma is magas. Ezt súlyosbítja az MGYOSZ szerint bérszintemelés kikényszerítése: a "minimálbér-emelés kigazdálkodhatatlan a vállalatok jelentős hányadának" - írták. Ez sok céget a szürkegazdaságba sodorhat és munkahelyeket szüntethet meg a szolgáltató és feldolgozó szektorokban, míg "munkára váró százezreket" távolít el a munka lehetőségétől.

A minimálbér-emelés mellett az ötszázalékos béremelési elvárás "indokolatlan és teljesíthetetlen" - fogalmazott az MGYOSZ, amely üdvözölte ugyan a cégek kompenzációját, de szerinte nem elégséges a kedvezőtlen hatások ellensúlyozására. Az utolsó pont szerint a cafeteria-rendszer átalakításával is elégedetlen az érdekszervezet, mivel az megnehezíti a munkahelyi étkeztetést és az "eredeti célokkal szemben csökkenti az üdülési célokra fordított összeget".