Az "ok és okozat közgazdasági szétválasztásáért" járt a Nobel-emlékdíj

Christopher A. Sims és Thomas J. Sargent, Közgazdasági Nobel-díj
Vágólapra másolva!
A gazdasági folyamatokban az okok és hatások különválasztásáról szóló módszerével nyerte el 2011-ben a Svéd Királyi Tudományos Akadémia közgazdasági Nobel-díját két amerikai kutató. A győztesek nem szerepeltek az esélyesként említett közgazdászok közt.
Vágólapra másolva!

Thomas J. Sargent és Christopher A. Sims amerikai kutatóknak ítélte 2011-ben a Közgazdaságtudomány Alfred Nobel emlékdíját a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. Sargent és Sims a makroökonómia gyakorlati megközelítéséért kapta az elismerést. A kihirdető bizottság ismertetése szerint az amerikai kutatók azt vizsgálták, mi az ok és hatás összefüggése a gazdasági folyamatokban, például "mi a kormányzati költekezés vagy a jegybanki kamatpolitika hatása a gazdaságra". Többek között azt vizsgálták modelleken keresztül, hogy a jegybanki inflációs várakozás hirtelen változása hogyan hat a gazdasági folyamatokra. Sargent a New York-i Egyetem professzora, Sims a Princetoni Egyetemen oktat.

"Mi a hatása a gazdaságra, ha a kormány növeli a kiadásait? Vagy ha a központi bank kamatot csökkent?" - tette fel a nyertesek kutatásainak ismertetésekor Per Krusell az akadémia professzora. Szerinte ezekre a kérdésekre rendszerint múltbeli adatok elemzésével kapunk választ, de ezeknél nehéz elválasztani az okokat a hatásoktól. "Sargent és Sims módszerével közelebb kerültünk ahhoz, hogy eldönthessük, mely hatást mi váltotta ki" - mondta és hozzátette, hogy az amerikai professzorok által kidolgozott módszer dominánssá vált az egész világon mind a tudományos világban, mind a politikai döntéshozatalban.

A kihirdetés előtt két másik amerikai kutató volt a legesélyesebb a közgazdasági Nobel-díjra a Guardian szerint. Robert Barro és Paul Romer a gazdasági növekedés és a technológiai fejlődés hosszú távú hatásának összefüggését kutatta. A Nobel-bizottság azt állítja, hogy a döntései nem veszik figyelembe az aktuális gazdasági folyamatokat, a Guardian azonban azzal érvelt, hogy idén mégis a növekedés-kutatás lehet a nyertes terület, mivel a fejlett gazdaságok épp a recesszióba való visszacsúszás szélén állnak.

A kihirdetési előtti találgatás során más nevek is felbukkantak. A Thomson Reuters minden évben összeállítja az esélyesek listáját. A nyilvánosságra kerülés előtt öten szerepeltek a listán, akikből ketten-ketten együtt dolgoztak: Douglas W. Diamond, a Chicagói Egyetem professzora, Jerry A. Hausman Massachusetts Technológiai Intézet professzora Halbert L. White-tal, a San Diego-i Egyetem professzorával, illetve Anne O. Krueger a Johns Hopkins Egyetem professzora Gordon Tullockkal, a George Mason Jogi Egyetem professzorával.

Forrás: MTI/EPA
Thomas J. Sargent és Christopher A. Sims amerikai kutatók. A képre kattintva megtekintheti a 2011 Nobel-díjasairól készített galériánkat

Tavaly három közgazdász megosztva kapta a 10 millió svéd koronával (mintegy 300 millió forint) járó elismerést. Peter Diamond, Dale Mortensen és Christopher Pissarides a munkaerőpolitika és a bérszint összefüggéseit kutatta. Akkor a nyertesek nem számítottak az esélyesek közé.

Közgazdasági Nobel-díjat magyar származásúként Harsányi János (John C. Harsanyi) kapott John F. Nash-sel és Reinhard Seltennel közösen 1994-ben. Ők a nem versenyző játékok egyensúlyának elemzésével érdemelték ki az elismerést. Kárpátaljai magyar szülők gyermeke volt Milton Friedman, aki 1976-ban nyerte el az elismerést, de ő már nem Magyarországon, hanem New Yorkban született 1912-ben.

Bár a díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadélmia Nobel-bizottsága ítéli oda a győztesnek, a közgazdasági elismerés nem tartozik szorosan a Nobel-díjak közé. A díjat ugyanis a svéd jegybank alapította 1968-ban "A közgazdaságtudomány Alfred Nobel emlékdíja" néven, nem az eredeti névadó Alfred Nobel. Az első elismerést 1969-ben ítélték oda, a hétfőn kihirdetett volt a 43-ik közgazdasági Nobel-díj.