A gyenge forint miatt az árak is jobban nőnek londoni bankházak várakozása szerint

A legtöbb bank szerint a forintgyengülés miatt szeptemberben nőtt az áremelkedés üteme, az egyik bank előrejelzése szerint azonban az "összeomló kereslet" ellensúlyozhatja ezt a hatást.

Kilenc londoni bank és elemzőház szakértőinek konszenzusa szerint 3,8 százalékos lehetett az éves magyar infláció szeptemberben, ami meghaladja a 3,6 százalékos augusztusi adatot, de elmarad az év első hónapjaiban mért 4 százalék feletti értékektől. (A Központi Statisztikai Hivatal kedden reggel publikálja a szeptemberi inflációs adatot.)

Az MTI-nek nyilatkozó szakértők szerint a forint gyengülésének árnövelő hatása miatt gyorsult az áremelkedés üteme. A londoni bankok előrejelzései széles sávban, 3,5-4 százalék között szóródtak. A legmagasabb inflációs prognózist adó cég, a Goldman Sachs elemzői azzal indokolták prognózisukat, hogy a gyengébb forint miatt emelkedtek a múlt hónapban az energiaárak, emellett az élelmiszerek és a hatósági árak is emelkedtek. A 3,9 százalékos szeptemberi inflációt jósoló JP Morgan szakértői közölték, az árindex emelkedéséhez hozzájárul a forintgyengülés mellett az élelmiszereknél várható bázishatás, ez azt jelenti, hogy tavaly szeptemberben a magyarországi élelmiszerárak körülbelül egy százalékkal jártak az arra a hónapra jellemző szezonális szint alatt.

Másképp látják a helyzetet a 4cast elemzőcég szakértői, szerintük 3,7 százalékos volt a szeptemberi magyar infláció. Előrejelzésük szerint a múlt hónapban folytatódhatott az élelmiszer-drágulás mérséklődése, de hozzátették, hogy a tartós ipari termékeknél és a fogyasztási javaknál már meglátszódhat a jelentős forintgyengülés átszűrődéséből eredő nyomás. Szintén 3,7 százalékos inflációt jósoltak a BNP Paribas francia nagybank szakértői, akik úgy vélik, a forintgyengülés hatását valószínűleg ellentételezte az "összeomló" hazai kereslet.

Emelkedő inflációra hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank szeptemberben kiadott inflációs jelentése is. Az elemzés szerint a romló gazdasági kilátások a kockázatkerülés felerősödéséhez és ezen keresztül a hazai eszközök kockázati prémiumának növekedéséhez vezethetnek, ami a forint árfolyamának leértékelődésével és így az importált termékek áremelkedésén keresztül erősebb inflációs nyomással járhat.