Merkel és Sarkozy megállapodott a bankmentésről

Az októberi uniós csúcs előtt tartott egyeztetést Angela Merkel és Nicolas Sarkozy. A két kormányfő megállapodott az európai bankmentésről, annak módjáról azonban nem közöltek részleteket, csak annyit, hogy egy teljes csomaggal készülnek.

Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök vasárnap bejelentette, hogy megállapodtak a megrendült európai bankrendszer megerősítéséről. Az októberi európai uniós csúcstalálkozó előtt tartott egyeztetésen a bankok feltőkésítéséről fogadott el közös álláspontot az Unió két legbefolyásosabb tagállama.

Berlin és Párizs álláspontja nagyban befolyásolja az Európai Unió későbbi hivatalos döntéseit, a két vezető politikus ezért tart rendszeresen külön egyeztetéseket. A vasárnapi találkozón a görög válság miatt megrendült befektetői bizalom helyreállításának módjáról esett szó a Wall Street Journal szerint.

Angela Merkel a vasárnapi találkozó után azt mondta, hogy ő és Nicolas Sarkozy elkötelezték magukat az európai bankok feltőkésítése mellett, részleteket azonban nem közölt. Annyit mondott el, hogy a két fél megegyezett a főbb kritériumokban. "Ma nem mondunk részleteket, később egy teljes csomaggal állunk elő" - mondta Merkel a Reuters szerint.

A találkozó előtti álláspontja szerint a bankoknak előbb maguknak kell tőkét emelniük piaci forrásból, és az európai mentőalapból csak azok a pénzintézetek juthatnak forráshoz, akik az után sem állnák ki az esetleges görög csőd terhét. A francia álláspont ezzel szemben az volt, hogy a piac mellett az alap forrásait is a bankok rendelkezésére kell bocsátani.

A valószínűvé vált görög államcsőd a hitelezés befagyásához vezethetne, mivel az európai bankok nagy mennyiségű görög állampapírt tartanak maguknál. Angela Merkel közölte, hogy az október 17-18-án összeülő uniós csúcsnak világos üzenetet kell küldenie a piacnak, hogy Európa ne veszítse el a befektetők bizalmát.

A belga, a francia és a tárgyalásokba szintén bekapcsolódó luxemburgi kormány képviselői vasárnap megállapodtak Brüsszelben arról, hogy államosítás révén kívánják rendezni a görög fizetési válság és az annak nyomán immár a határokon átcsapó eurós fizetési válság első jelentős nyugat-európai áldozatának számító Dexia bankház helyzetét. A belga kormányfő részleteket nem árult el a döntésről.