Az európai bankok megsegítésén töri a fejét Merkel és Sarkozy

Rendkívüli találkozón egyeztet vasárnap délután Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök. A héten egyre nőtt az aggodalom, hogy az európai bankok nem bírják az európai adósságválság jelentette nyomást, így feltőkésítésük egyre sürgetőbb. A két vezető ugyanakkor máshogy képzeli el ezt a folyamatot, ahogy abban sem értenek egyet, hozzányúljanak-e ebben a helyzetben a közös európai mentőalaphoz.

Berlinbe utazik vasárnap Nicolas Sarkozy francia elnök, hogy Angela Merkel német kancellárral az eurózóna adósságválságáról egyeztessenek. A megbeszélés feltehetően főként Görögország helyzetéről fog szólni - tudta meg a BBC francia kormányzati forrásból. A névtelenséget kérő tisztségviselő szerint valószínűleg szóba kerül a francia-belga Dexia Bank helyzete is, amely az adósságválság első európai áldozata lehet.

A napokban mindkét európai vezető találkozott az IMF elnökével, Christine Lagarde-dal. Az IMF-vezető berlini tárgyalásán nemcsak Merkel, hanem a Világbankot vezető Robert Zoellick is részt vett - írja a BBC.

A francia-német egyeztetés hátterében az áll, hogy a két ország eddig nem tudott egyetérteni az európai bankok feltőkésítésének mikéntjében. Elemzők szerint 100-200 milliárd euróra van szükség ahhoz, hogy a megerősített bankok át tudják vészelni az adósságválságot. A BBC úgy tudja, Franciaország az eurózóna közös mentőalapjából - az Európai Pénzügyi Stabilitási Alapból (EFSF) - használna fel összegeket a saját bankjai feltőkésítéséhez, miközben Németország szerint az alapban levő pénzhez csak a legvégső esetben szabad hozzányúlni.

A két ország közötti másik vita arról szól, milyen feltételekkel engedélyezzék az EFSF forrásainak felhasználását a tagállamok számára. Franciaország nem szabályozná túl a kérdést, Németország viszont azt szeretné, ha minden tagállam számára csak meghatározott összeg lenne elérhető, és előírna egy határidőt is a kötvényvásárlásra - írja a BBC a német Handelsblattra hivatkozva.

A francia bankok kifejezetten érzékenyek a görög, az olasz és a spanyol eladósodás alakulására, így a francia kormány szeretné elkerülni, hogy ismét elengedjék Görögország adósságának egy részét. Egy ilyen lépés akár bankválságot is okozhatna Európában. "Biztosítanunk kell, hogy a bankok megfelelő tőkével rendelkezzenek a nagyon valószínű görög adósságelengedés esetére" - nyilatkozta a német pénzügyminiszter, Wolfgang Schauble a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak. Miközben folytatódnak a tárgyalások egy újabb görög segélycsomagról - az ország ugyanis november közepére kifuthat a pénzből -, Schauble szerint "nagy az esélye annak, hogy a válság tovább mélyül és szélesedik".

A Fitch nemzetközi adósminősítő pénteken lerontotta Spanyolország és Olaszország besorolását, a Moody's pedig ugyanezt tette 12 angol és 9 portugál bankkal. Az események erősítették a bankok ellenálló-képességével kapcsolatos aggodalmakat és a lehetséges európai bankválság miatti félelmeket.

November elején, a Cannes-ban tartott G20-találkozón a világ vezetői feltehetően újabb egyeztetett lépéseket jelentenek be a válság kezelésére.