Előre érvel a kormány egy esetleges leminősítés ellen

Vágólapra másolva!
"Álláspont a nemzetközi hitelminősítő intézetek magyar bankrendszerre vonatkozó vizsgálatával kapcsolatban" címmel adott ki közleményt szerda délután a kormányszóvivői iroda. Magyarország esetleges leminősítése ellen és a végtörlesztási lehetőség mellett sorakoztat fel érveket.
Vágólapra másolva!

"A kormány álláspontja határozott abban, hogy egy esetleges ország-leminősítés okai nem vezethetők vissza Magyarország jelenlegi gazdasági-pénzügyi helyzetére, hiszen a kormány minden körülmények között tartani fogja korábbi vállalásait, ennek megfelelően - Európában egyedülálló módon - az államadósság jövőre is tovább csökken egy százalékkal (73 százalékról 72 százalékra), valamint az idei és a jövő évi GDP-arányos költségvetési hiány is jóval a három százalékos szint alatt marad" - írja szerdai közleményében a kormányszóvivői iroda.

A szövegben nincs szó arról, hogy van-e a kormánynak konkrét információja - és ha igen, honnan - egy esetleges közelgő leminősítésről. Erre vonatkozó jelzés az utóbbi hetekben nem érkezett a nagy nemzetközi hitelminősítőktől, melyeknél azonban egyformán negatív kilátás van érvényben a magyar adósosztályzatra. A Fitch decemberi leminősítése óta mindhárom cég egy osztályzattal a befektetésre nem ajánlott (úgynevezett bóvli) kategória fölött tartja Magyarország besorolását.

Magyarország újra a legkockázatosabbak között

Újra felkerült Magyarország a CMA Datavision adatszolgáltató cég által összeállított, a tíz legkockázatosabb országot felsoroló listára - írta szerdán a Napi Online. A szeptember 29-ei CDS-záróadatok alapján elkészített listát továbbra is Görögország vezeti, Magyarország a 9. helyen szerepel. További három uniós tagállam - Portugália (2.), Írország (7.), Olaszország (8.) - is előrébb áll a listán. A jelentés alapján a görög csőd, vagyis annak kockázata, hogy Athén nem lesz képes visszafizetni államadósságát, 90,6 százalék, míg Magyarország esetében ennek valószínűsége 30,7 százalék.

Az elmúlt napokban a magyar államadósságra köthető hitelbiztosítás, az úgynevezett cds (credit default swap) árazása 2009 márciusa óta nem látott magasságba emelkedett. Ez arra utal, hogy a nemzetközi befektetők egyre kockázatosabbnak látják az ország adósságtörlesztését.



A kormányszóvivői iroda kiáll az ingatlanfedezetű devizaalapú hitelek rögzített árfolyamon történő végtörlesztése mellett, mondván, Magyarország alapvető érdeke, hogy "az ország devizakitettségéből származó jelentős pénzügyi hátrányok már a közeljövőben megszűnjenek, továbbá a közel egymillió család életét alapjaiban befolyásoló devizahitel-válságot megfelelően kezelje". A közlemény emlékeztet rá, hogy a Moody's hitelminősítő - mely kedden hét magyar bank adósi és betéti besorolását vette leminősítési felülvizsgálat alá - 2009 júniusában úgy vélekedett, hogy Magyarországra az "elsődleges fenyegetést" a gazdaság erős visszaesése, a devizahitelek nagy aránya, a szűk likviditás és a jelentős devizakötelezettségek jelentik.

A kormányszóvivői iroda arra is felhívja a figyelmet, hogy Mark Allen, az IMF regionális vezetője szeptember elején azt mondta, a bankrendszer akkorára nőtt, hogy az már nem szolgálja se a világ jólétét, se a reálgazdaság növekedését. Idézi továbbá az IMF vezetője, Christine Lagarde véleményét, mely szerint a pénzügyi válság tompításának megoldása csak az lehet, "ha a bankokat a közeljövőben sürgősen feltőkésítik tulajdonosaik".