Német példára nyirbálná tovább a munkavállalói jogokat a kormány

"A foglalkoztatás viszonyait hozzá kell igazítani a valósághoz" - ezzel indokolta az [origo] kérdésére Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a munka törvénykönyvének tervezett változtatásait. A tárca a hazai cégek versenyképességét javítaná a bürokráciacsökkentő program második ütemével is, mely szeptemberben kerülhet a kormány elé.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által áprilisban bejelentett, a munkavállalói jogokat érintő tervezett változások valószínűleg részét képezik majd a munka törvénykönyve módosítási koncepciójának - mondta az [origo] kérdésére Cséfalvay Zoltán, a tárca gazdaságstratégiáért felelős államtitkára egy csütörtöki konferencián.

Az NGM áprilisban a vállalkozások adminisztrációs terheinek enyhítésére meghirdetett "bürokráciacsökkentő csomag" részeként harangozta be az egyebek mellett az üzemi tanács opcionálissá tételét, a munkavállalók elbocsátásának megkönnyítését, az éjszakai-hétvégi bérpótlék, a végkielégítések és a felmondási idő csökkentésének, valamint az 5,5 munkanapos munkahét alkalmazásának lehetőségét megteremteni hivatott jogszabályok megalkotását. (A tájékoztató ma is elérhető a kormány honlapján.)

Cséfalvay Zoltán közölte, annyiban félreértésről van szó, hogy az adminisztrációs terhek mérséklését célzó programnak ezek az intézkedések valójában nem részei, de ettől még elengedhetetlenek, és a munka törvénykönyvében bizonyára meg is fognak jelenni. A munkavállalói jogokat több ponton szűkítő módosítások szükségességét azzal indokolta, hogy versenyképesebbé kell tenni a magyar vállalkozásokat.

"Rugalmas munkaerőpiac kell"

"A foglalkoztatás viszonyait hozzá kell igazítani a valósághoz. A munkát érintő szabályozások jelentős része ma idegen attól, ami az életben zajlik" - mondta az államtitkár, Németországot említve követendő példaként. "A Gerhard Schröder-féle szociáldemokrata kormány 2003 és 2005 között nagyon komoly foglalkoztatási reformot vezetett be, rugalmassá téve az ottani munkaerőpiacot. Egyebek mellett ezért vészelte át olyan sikeresen a válságot Németország, mi viszont elszalasztottunk jó néhány évet" - jelentette ki Cséfalvay.

Csak a garanciális érdekeket védené az új törvény

A munka törvénykönyvének módosítása szerepel a kormány őszi törvényalkotási programjában, a parlament honlapján fent lévő dokumentum szerint várhatóan októberben terjesztik be, és novemberben fogadhatja el az országgyűlés. Célja "a kötelező erejű törvényi szabályozást arra a körre korlátozni, amely a munkavállalók garanciális érdekekeit védi", tág teret engedve "a foglalkoztatás rugalmasságát erősítő megoldások alkalmazásának".

A csütörtöki konferencia, melyen az államtitkár is előadást tartott, a Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal Egyszerű állam címmel június elején indított országos konzultációsorozatának záróeseménye volt. Cséfalvay Zoltán közölte, a konzultációkon eddig több mint ezer javaslat érkezett a cégektől, elsősorban az adó és számvitel, a foglalkoztatás, a telephely-létesítés és a pályázatok adminisztrációjának egyszerűsítésére.

Az államtitkár azt ígérte, a beérkezett javaslatokat be fogják építeni a bürokráciacsökkentő csomag második ütemébe. Az ezt megalapozó jogszabálycsomagot augusztus végéig kell az NGM-nek a kormány elé terjesztenie, hogy az egyes rendelkezések 2012. január 1-jén hatályba léphessenek. A minisztérium becslése szerint évi 400 milliárd forintos megtakarítást jelentenek majd a magyarországi cégeknek, a részletek azonban csak később lesznek megismerhetők. Nagyon valószínű, hogy hangsúlyos lesz az elektronikus ügyintézés ösztönzése, illetve az állami szabályozás kiszámíthatóbbá tétele.

Bürokráciacsökkentő verseny

Az NGM becslése szerint 105 milliárdos teherkönnyítéssel járó első ütemhez szükséges jogszabály-alkotási munka az államtitkár szerint a tervnek megfelelően június végéig lezajlott. Olyan változások vannak ezek között, mint az adóbevallás és -fizetés egyszerűsítése, az adatszolgáltatási kötelezettség csökkentése, vagy a könyvvizsgálatra kötelezett vállalatok körének szűkítése.

Az összesen 500 milliárdos tehermérséklés az NGM szerint azért létfontosságú a hazai gazdaság számára, mert Magyarországon az uniós módszerrel számolt adminisztrációs kötelezettség pénzben kifejezve eléri a GDP 10,5 százalékát, miközben az EU-ban az átlag 3,8 százalék. "Egy magyarországi vállalkozás bürokratikus költségei évente körülbelül hárommillió forintnak felelnek meg, a vállalatvezetők számára egy évben átlagosan 65 órát jelent a különböző adminisztratív feladatok ellátása" - áll az NGM korábbi összefoglalójában.

Cséfalvay Zoltán megjegyezte, a remélhetőleg sikeres bürokráciacsökkentő programot tovább kell majd vinni, mert ilyen törekvések azokban az országokban is vannak, ahol a hazainál már most sokkal kedvezőbb a helyzet.