Homályos még, miből zöldülnek a hazai vállalkozások

Vágólapra másolva!
A 2030-ig tartó Nemzeti Energiastratégiát június 30-ig kell elkészítenie és elküldenie Brüsszelbe a kormánynak. A vállalkozásokat leginkább érintő kérdés azonban az, hogy milyen forrásokból javíthatnának az energiahatékonyságon, ez pedig még nem tisztázott, holott a "zöldbank" ötlete már a választások előtt felmerült.
Vágólapra másolva!

A Nemzeti Energiastratégia elnevezésű dokumentum a vállalkozásokat, illetve a szakképzés és munkahelyteremtés területét is bevonná a 2030-ig tartó stratégia kialakításába, vagyis több szálon is integrálná a hazai cégeket Magyarország energetikai megújításába. A stratégia azonban még nem végleges, ráadásul csak célok halmazát jelenti intézkedési terv és a szükséges források hiányában.

Ez nem stratégia, ez háttéranyag

Az Energiastratégiát az Energiaklub Szakpolitikai Intézet olyan "jól megszerkesztett, logikus felépítésű" dokumentumnak tartja véleményében, amely stratégiai iratnak túl hosszú, inkább háttéranyagnak felelne meg, illetve "tartalmi hiányosságai miatt nem is vezethető le belőle egy világos elképzelésekre és számokra épített, intézkedésekre lefordítható jövőkép."

Az Energiastratégiát ért legfőbb kritika az intézkedési tervek hiánya, bár a kormányzat nincs még elkésve ennek kidolgozásával, mivel Brüsszelnek csak a hónap végére kell elküldeni a véglegesített energiastratégiát, a megvalósítási terveknek később állhat neki.

Az Energiastratégiában kellő figyelmet kapott az energiahatékonyság növelése. Ennek viszont akkor van súlya, ha intézkedési tervet fektetnek le mellé határidőkkel - vélte Fürjes Balázs, az iparvállalatok energiahatékonyságát koordináló Virtuális Erőmű Program vezetője.

A másik kritikus pont a megvalósításhoz szükséges források meghatározása, amelyről eddig keveset tudni, pedig már a 2010-es választások előtt is téma volt. "A megújuló energiaforrások támogatásának rendszeréről nem tudunk meg semmit (...) Ugyanilyen homályba burkolózik az energiahatékonyság támogatásának kérdése" - vélte az Energiaklub.

Szó volt zöldbankról is

A célok megvalósításához szükséges, hogy a hazai szereplők megfelelő forrásokkal rendelkezzenek, ennek támogatására a kormányzat létrehozná a Zöld Fejlesztési Bankot. "A Zöld Fejlesztési Bank klímabarát technológiafejlesztést és megújuló energiaforrások felhasználását eredményező beruházások támogatására szakosodott pénzintézet lesz" - fogalmazott az Energiastratégia.

Fürjes Balázs elmondása szerint "drukkolnak", hogy az Energiastratégiában szereplő Zöld Fejlesztési Bank létrejöjjön, és ez vállalkozásokat is finanszírozzon az energetikai beruházásokban, azonban a szűkös források miatt a támogatásra érdemes projektek kiszűrésére és a felhasználás hatékonyságára kell koncentrálni.

Az ötlet már a választások előtt felmerült: a kampányban Orbán Viktor egy tévéinterjúban jelentette be, hogy úgynevezett zöldbankot hoznának létre. Akkor a mostani miniszterelnök a lakossági épületfelújításokat említette, az Energiastratégia azonban már a "zöld gazdaságban aktív hazai kkv-k tőkeigényéről" írt.

A kormányzat céljaihoz ugyanis a hazai vállalkozások támogatása illeszkedik, ugyanakkor "a fenntartható energiagazdaságra történő áttérés gazdasági hasznát azonban elsősorban a megújuló technológiát fejlesztő országok vállalkozásai élvezik" - állapította meg a dokumentum.

Az Energiastratégia ennek érdekében azt javasolta, hogy több ponton támogassa az állam a hazai technológiákat, gyártást, kutatás-fejlesztést, illetve ösztönözze az ágazatba való befektetést. "Az iparpolitikai fejlesztéseknél szem előtt kell tartani az energetikai gyártás területén kínálkozó esetleges befektetésösztönzési lehetőségeket is, és befektetőbarát szabályozási környezettel elő kell segíteni ezek megvalósulását" - olvasható a dokumentumban.

Kitörési pontot látnak a zöldgazdaságban

Az új Széchenyi-tervben külön kitörési pontként szerepelt a zöldgazdaság, ennek megfelelően uniós pályázati forrásokat csoportosítottak a szektor fejlesztésére. Bencsik János energetikai államtitkár június 22-én azt mondta, hogy kormányváltás óta 198 energiahatékonysági projektet támogattak 8,8 milliárd forint értékben.

A vállalkozások energiahatékonyságának javítását célozza a Virtuális Erőmű Program, amely tanácsadással, ellenőrzéssel és lehetőség szerint támogatásokkal segíti a részt vevő cégeket. (A programról bővebben ide kattintva olvashat.) Fürjes Balázs, a program vezetője szerint éppen a felhasznált források hatékonyságának ellenőrzése az, amit még javítani kell az Energiastratégiában, ez ugyanis még kidolgozatlan.

Az Energiastratégiában kiemelt szerepet kapott a buszgyártás, amely alkalmas lehet az exportra termelésre is, de a hazai járműpark elavultsága miatt a belső piac sem elhanyagolható. Az Energiastratégia szerint "a közösségi közlekedés modernizációja során szükség lesz alternatív (bioüzemanyag-, hidrogén-, illetve elektromos) hajtású buszokra is, meghatározott arányban való üzemeltetésüket kritériumként kell megszabni a gyártási és szállítási tenderek kiírásakor".

A stratégia szerint emellett a biomassza- és hulladékhasznosító, a geotermikus, a fotovillamos, illetve az energiatároló rendszerek fejlesztésében és gyártásában nyílik lehetőség a hazai vállalatok előtt. Az energetikai mérőműszerek szükséges cseréje pedig "rendkívüli lehetőség lehet a magyar ipar számára". Mindehhez a tervezet a háttéripar segítését, befektetőbarát és befektetésekre ösztönző iparpolitikai környezetet javasolt.

A stratégia számol azzal is, hogy az energiahatékonyság javításához szükség lesz egy felkészült szakembergárdára is, ezért az energetikus képzési rendszert mihamarabb el kell indítani. Ez az energetikai képzéseket, és a már a területen dolgozók továbbképzését is jelentené.