Olcsón vásárolhatnak büntetlenséget az offshore-ba menekített pénzek gazdái Rogán amnesztiájával

Kép leírása: Parlament, plenáris ülés, országgyűlés, szünet, Rogán Antal telefonál
Vágólapra másolva!
Akár sok tízmillió forintot is megtakaríthattak évente azok, akik a magyar adó- és járulékszabályokat kijátszva offshore-területre menekítették pénzüket az elmúlt esztendőkben. Most ennek töredékéért vásárolhatnak büntetlenséget, és tízszázalékos adó fejében legalizálhatják a korábban kivitt vagyont, ha az országgyűlés ma megszavazza Rogán Antal törvényjavaslatát. Egy korábbi korlátozás eltörlése miatt pedig mostantól még inkább megéri kimenekíteni a pénzt.
Vágólapra másolva!

A parlament előtt lévő adócsomaghoz két módosító javaslat is érkezett a napokban, amely azoknak teremt legális kibúvókat, akik korábban különféle trükkökkel elkerülték a magyarországi adózást. Az indítványokról a menetrend szerint ma, hétfőn szavaz a parlament, és következő héten a zárószavazást is megtartják a képviselők. Elfogadásuk esélyét növeli, hogy az egyik javaslat fideszes képviselő nevén fut, a másik pedig szintén kormánypárti berkekből jött, ráadásul a kormány is támogatja őket.

Könnyítés az offshore-ozóknak

Az egyik módosító indítványt Rogán Antal jegyzi, és, amint azt az [origo] megírta, egyrészt utat vág azoknak, akik mostantól kezdve ki akarják menekíteni pénzüket offshore-országokban létrehozott cégekbe, mert eltörli azt a jogszabályt, amely szerint az offshore cégben keletkezett nyereséget is magyar törvények szerinti adóztatja. Másrészt kiszélesíti és időben is kiterjeszti azt az adóamnesztiát, amellyel az adóparadicsomokba menekített pénzüket hazahozó magyar magánszemélyek élhetnek.

A javaslat szerint csak akkor lehet legalizálni tízszázalékos adóval a korábban adó- és járulékmentesen külföldre menekített pénzeket, ha legkésőbb idén április végéig elindították a hazautalást Magyarországra. A javaslat készítői azt akarták elkerülni, hogy ügyeskedők visszaéljenek a lehetőséggel, és miután nyilvánosságra került a javaslat, kiutalják a Magyarországon képződött jövedelmüket egy offshore-cégbe, majd onnan gyorsan vissza is hozzák.

Az amnesztia akkor javítja az adómorált, ha onnan kezdve viszont nincs pardon

Az offshore-pénzek hazacsábítása régi törekvése a magyar államnak, először 2006-ban, a választások után bejelentett megszorító csomag is tett említést arról, hogy a kivitt vagyonokat hazacsábítaná egy kedvezményes adóval. Akkor nem lett semmi az ötletből, de 2008 végén a parlament már törvénybe foglalta, hogy aki hazahozza a korábban kivitt jövedelmét, az tízszázalékos adó megfizetésével büntetlenséget nyer. Ezt az amnesztiát minden évben meghosszabbították, és a vagyontárgyak egyre szélesebb körére kiterjesztették.

A nemzetközi példák azonban azt mutatják, az offshore-ozóknak biztosított amnesztia megteremtése együtt kell hogy járjon azzal, hogy onnan kezdve teljes szigorral üldözik a pénzek offshore-területre való kimenekítését. Enélkül ugyanis az adófizetők széles körében az az érzés alakulhat ki, hogy az állam nem egy korszakot zár le az amnesztiával, éppen ellenkezőleg: azzal, hogy rendszeresen megnyitja a kiskaput, még ösztönzi is a jövedelmek kimenekítését.



Ha valaki előre tudta, nyert

Visszaélés azonban ezen kívül is felmerülhet. A pillanatnyilag még hatályos, a Rogán-féle indítvánnyal felülírni kívánt törvényben az szerepel, hogy az offshore-cégnél parkoló pénznek legkésőbb 2010. október 31-ig el kell indulnia Magyarországra ahhoz, hogy a 10 százalékos adó megfizetésével legalizálja azt a magyar magánszemély. Ez ugyanúgy múltbeli határidőt jelent, mint ami a mostani módosító indítványban szereplő 2011. április 30. Nehezen érthető, miért kell egy már lejárt határidőt lecserélni egy szintén lejárt határidőre. Megkérdeztük Rogán Antalt, hogy mi a határidőváltás oka, de mivel nem kaptunk tőle választ, ezért pontos információnk nincs az okokról.

Egy lehetséges magyarázatot ad, ha voltak, akik lecsúsztak valamilyen okból a tavaly október végi határidőről, és nekik megsúgták, hogy ki fogják tolni még egyszer az offshore-pénzek tisztára mosását biztosító lehetőség határidejét. Az [origo] által megkérdezett, a konkrét módosító indítvány megszövegezésében részt nem vevő, de az adózási kérdésekben jártas, illetve a kormányzati munkát ismerő források, akik nevük elhallgatását kérve segítettek lapunknak, egyöntetűen ezt a lehetőséget látták reálisnak. A jól értesültek így megtehették azt, hogy tavaly október és idén április vége között hazautalták az offshore-területen tartott vagyonukat, most pedig a tízszázalékos adó megfizetésével legalizálják.

Rogán egy hete nem válaszol

Rogán Antal, az offshore-ozás előtti utat újra megnyitó, és az adóamnesztiát kiterjesztő, meghosszabbító módosító indítvány beterjesztője továbbra sem válaszol az egy hete feltett kérdéseinkre, pedig időközben többször is kerestük a képviselőt, amikor pedig személyesen szögeztük neki kérdéseinket, kitért a válaszadás elől, előbb ebédelni sietett a parlamenti büfébe, aztán pedig az ülésterembe ment be. Azt szerettük volna megtudni Rogántól, hogy miért nyit utat a magyarországi vagyonok offshore-helyekre történő kimenekítésének, és miért terjeszti ki az adóamnesztia körét a magyarországi ingatlanokra is.



Törvényesen 100 millió forintból csak 60 millió marad adózás után

Aki jól informált volt, az óriási megtakarítást érhet el. Nézzük előbb a jellemzőbb esetet, amikor egy magánszemélynek volt egy magyar vállalkozása, de létrehozott egy céget egy egzotikus adóparadicsomban - például a Seychelles- vagy a Kajmán-szigeteken -, és oda menekítette ki a magyar cég nyereségét, hogy ne kelljen idehaza adóznia. (A példában a 2009. évi adószabályokat vesszük alapul, mert 2010-ben hatályban volt éppen a trükközést meggátoló rendelkezés, ráadásul a kiutalásokra 30 százalékos forrásadót is felszámítottak, utóbbit egyébként idén januártól a Fidesz-kormány javaslatára a parlament már kiiktatta.)

Ha nem trükközött volna az illető, akkor a magyar cég nyereségéből 19 százalékos nyereségadót kellett volna fizetnie, az így maradt profitot pedig ha kiveszi a cégből, hogy saját maga részére vásároljon belőle autót, lakást, ruhát, befizessen egy nyaralásra, akkor további 25 százalékos osztalékadó terhelte. Sőt az osztalék után mindaddig 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) is levontak tőle, amíg annak összege el nem érte a 450 ezer forintot. Ugyanez számokkal így néz ki: ha 100 millió forint profitot termelt a cég, akkor 19 millió társasági adót, 20,25 millió forint osztalékadót, és 450 ezer forint ehót kellett utalni az államkasszába, a százmilliós nyereségből pedig így mindösszesen 60,3 millió forintja maradt a cégtulajdonosnak, amelyet személyes céljaira felhasználhatott volna.

Név szerint szavaznak a képviselők Rogán javaslatáról

A szóban forgó indítványokról hétfőn tart szavazást a parlament. Mindkét módosítás szerepel a kormány által támogatott javaslatok listáján. Az offshore-ozás újraindulását megkönnyítő módosító indítványról az LMP kérésére név szerinti szavazást tart az országgyűlés. Ez a viszonylag ritkán alkalmazott forma azt jelenti, hogy a képviselők nem gombnyomással szavaznak, hanem az elnök név szerint, egyenként szólítja őket, és nekik mindenki előtt hangosan kell kimondaniuk szavazatukat. Ez a parlamenti hagyományban a személyes felelősségvállalás demonstrálására szolgáló jelképes eszköz.



A Kajmán-szigeteken 100 millió forintból 99 millió marad

Ha a "találékony" cégtulajdonos a Kajmán-szigeteken strómanok segítségével is alapított volna egy céget, és így a valódi tulajdonos kiléte titokban maradt volna, akkor nagy részét, vagy akár a teljes, itt képződött nyereségét eltüntethette. Ezt úgy tudta megtenni, hogy a magyar cég és az offshore-cég kötött egy tanácsadási vagy kölcsönszerződést egymással. A hazai vállalkozás pedig az igen borsos tanácsadási díjat rendezte vagy visszafizette a Kajmán-szigeteki cégnek az igen magas kamatozású hitelt praktikusan még ugyanabban az évben, amelyben felvette.

Ha például a szerződésben úgy rendelkeztek, a tanácsadási díj vagy a kölcsön díja 100 millió forint, akkor idehaza a magyar cégnek nem keletkezett nyeresége papíron (mert a százmilliós profitot elvitte a százmilliós tanácsadási díj). A Kajmán-szigeteken pedig az ottani cég a 100 millió forintnak megfelelő profitjából minimális adót kellett hogy befizessen. A Kajmán-szigeteken az adókulcs nagyon kicsi, 0,0001 százalék - ahogy egy anonimitást kérő, cserébe az offshore-ügyekbe bepillantást nyújtó adótanácsadó elmondta.

A kajmán-szigeketi cég aztán megvásárolta a lakást, autót, jegyet egy nyaralásra, amelyeket a valódi tulajdonos magyar magánszemély személyes céljaira használt utána. (Az egyik megoldás az volt, hogy az offshore-cég bank- vagy hitelkártyáját a magyar magánszemély használhatta, aki azzal vásárolt. A kezdetlegesebb, de kevesebb nyomot is hagyó módszer pedig az, hogy az offshore-cégbe csoportosított jövedelmet készpénzben visszahozta az illető Magyarországra, és úgy vett autót, tartós fogyasztási cikkeket, ingatlant.)

Egy offshore-cég fenntartási költsége évente 4-6 ezer amerikai dollárba kerül, vagyis durván 800 ezer és egymillió forint közötti összeget emészt fel. (Az offshore-országok ebből élnek, vagyis a szinte nulla százalékos profitadóval csábítják be a cégeket, és azok fenntartási, adminisztrációs költségei maradnak az offshore-államban.) A magyar magánszemélynek tehát szinte teljes egészében megmaradt a 100 millió forintja, 39 milliót megspórolt a kerülőúttal.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Most 10 millió forintért hazahozhatja

Rossz hír a magyar adókat elkerülőknek, hogy Magyarország egyre több ilyen egzotikus országgal köt egyezményt, amely a két állam közötti információcserét hivatott megolajozni. Így egyre könnyebb lesz felderíteni, kik az offshore-cégek valódi tulajdonosai. Akik megrettentek attól, hogy kilétük előbb-utóbb kiderül, és a korábbi adóelkerülő tevékenységük miatt a magyar hatóságok fülöncsípik őket, és bírságot szabnak ki rájuk, azoknak jól jön az eddig is felkínált, de most Rogán javaslatával meghosszabbított és a vagyontárgyak szélesebb körére - így az ingatlanokra, jachtokra, repülőkre is - kiterjesztett amnesztia.

Ha a példában szereplő személy fülest kapott, és legalizálni szeretné az offshore-területre menekített vagyonát, akkor azt kellett tennie, hogy legkésőbb idén április végéig hazautalta a pénzét Magyarországra, és megfizette utána a tízszázalékos adót. Így tehát tízmillió forint közterhet fizetett, szemben azokkal, akiktől csaknem 40 százalékot vont le a magyar állam, mert korábban a magyar adó- és járuléktörvények alapján teljesítették kötelezettségeiket.

Cég nélkül is lehet offshore-ozni

Ugyancsak jelentősen spórolt az, akinek nem volt magyarországi cége, hanem magánszemélyként szerezte jövedelmét, de azt egy Kajmán-szigeteki cégbe utaltatta - akár úgy, hogy a Kajmán-szigeteki cég állított ki számlát tanácsadásról, amely a magyar magánszemély díjazásának felelt meg. Így - az előbbi, céges verzióhoz hasonlóan - lényegében a teljes összeg megmaradt az illetőnek. Ha azonban a magyar adó- és járuléktörvényeket nem kerülte volna meg, akkor meg kellett volna fizetnie a 2009-ben érvényes 36 százalékos felső szja-kulcs alapján az adót (1,9 millió forintig 18 százalékos volt az adó, de az offshore-ozásnál ennél lényegesen magasabb jövedelmek jellemzőek, így a kivitt jövedelemre a magasabb adókulcsot érdemes alkalmazni ), és a 11 százalékos ehót, vagy a 17 százalékos egyéni járulékokat.

Tízmillió forintos kivitt jövedelemnél az offshore-technika 4,7-5,3 millió forint megtakarítással járt, amely jóval magasabb az offshore-cég körülbelül egymillió forintos éves fenntartási költségénél. A pénz hazautalása után most még egymillió forintot kell befizetni az államkasszába, de így is bőven megéri.

A regisztrációs adó felét is elengedik

Az országgyűlés költségvetési bizottsága által jegyzett módosító indítvány elengedi a regisztrációs adó felét annak, aki most még külföldi rendszámú autóval járja az utakat, de év végéig lecseréli a rendszámot magyarra, és így legálissá teszi az autóhasználatot.

Ha a kajmán-szigeteki cégen keresztül vett magának az illető egy nagy teljesítményű, a legjobb környezetvédelmi besorolású új importautót, és ezt a nevére íratja most, akkor 3,2 millió forint helyett csupán 1,6 millió forint regisztrációs adót kell megfizetnie. Aki korábban szabályosan járt el, annak 3,2 millió forintjába - és még annak áfavonzatába, amely 800 ezer forint, tehát összesen 4 millió forintjába - kerül ugyanennek az autónak a behozatala.