A líbiai helyzet miatt nyersolajat pumpálnak a piacokra

Vágólapra másolva!
A Nemzetközi Energiaügynökség számításai szerint napi 132 millió hordónyi könnyűolaj tűnt el a piacról a líbiai helyzet miatt május végéig. A szervezet tagországai ezért úgy döntöttek, pótlólagosan hatvanmillió hordó nyersolajat pumpálnak a globális piacokra. Ennek a felét az Egyesült Államok adja.
Vágólapra másolva!

Megnyitja stratégiai kőolajtartalékait az Egyesült Államok, hogy így ellensúlyozza a líbiai helyzet miatt akadozó ellátást. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) - tagországai megállapodása nyomán - pótlólagosan 60 millió hordó nyersolajat pumpál a jövő hónapban a globális olajpiacokra.

Ennek része az a harmincmillió hordónyi olaj, amelyhez az amerikai energiaügyi minisztérium nyúl hozzá. Az Egyesült Államoknak egyébként 727 millió hordó tartaléka van, ami történelmi csúcsnak számít az energiaügyi minisztérium szerint.

Steven Chu amerikai energiaügyi miniszter azt mondta, hogy figyelemmel kísérik a líbiai helyzetet, és ha szükséges, további tartalékokat is megnyitnak - írta a CNN amerikai hírtelevízió internetes oldala.

A Nemzetközi Energiaügynökség 28 tagországa úgy döntött, hogy tartalékukból napi kétmillió hordó nyersolajat bocsát rendelkezésre, első lépésben harminc napig. Az IEA számításai szerint napi 132 millió hordónyi könnyűolaj tűnt el a piacról a líbiai helyzet miatt május végéig.

Ezt a kiesést, valamint a kereslet szezonális növekedését figyelembe véve az IEA üdvözölte a fő olajtermelők szándékát a termelés növelésére. A 60 millió hordónyi olaj piacra dobásának elsőrendű célja a tényleges termelésnövelésig valamelyest pótolni a kiesett kínálatot.

Elemzők szerint a most piacra dobandó mennyiség éppen elegendő lesz a líbiai termeléskiesés miatti áremelkedés letörésére.

Az IEA tagországok teljes olajkészletei meghaladják a 4,1 milliárd hordót, ebből 1,6 milliárd kizárólag rendkívüli esetekben hívható le. A szervezet nettó olajimportőreinek - jogi kötelezettség mellett - kilencvennapi nettó olajimportjuknak megfelelő nyersolajat kell tartalékolniuk, ezek az országok azonban jóval az előírt minimum felett tartalékolnak, jelenleg 146 napi nettó importjuknak felelnek meg tartalékaik.

A tartalékok felszabadításának elrendelésétől átlagosan mintegy 13 nap telik el, amíg a rendelkezésre bocsátott olajmennyiség ténylegesen piacra kerül.

A Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) soros elnöki tisztét betöltő Irán és még másik két Öböl menti ország képviselője szerint azonban semmi sem indokolja az IEA intézkedését.

Az olajkartell olajügyi miniszterei június elején nem tudtak megállapodni a szervezet termelésének a növeléséről, majd Szaúd-Arábia szinte azonnal bejelentette, hogy kész bővíteni a termelését, ha erre szükségük van az olajpiacoknak.

Irán egyik képviselője szerint nem lehet mivel igazolni az IEA döntését. Irán ellenezte a júniusi OPEC-ülésen a szervezet termelésnövelésére vonatkozó szaúdi javaslatot.

Meglepő módon a szaúdi elképzelést támogató két ország illetékese is értetlenségének adott hangot az IEA-bejelentéssel kapcsolatban. Egyikük azt mondta, hogy az olajár nincs 150 dolláron, és megfelelő a kínálat. Kuvait és Szaúd-Arábia növeli a termelést, a piacra kerülő pluszkínálatra azonban nincs nagy kereslet. Úgy vélte, hogy az IEA az Egyesült Államok politikai érdekeit tartja szem előtt.

A másik ország illetékese is azt mondta, hogy telített a piac. Szaúd-Arábia és más Öböl menti államok is készek arra, hogy késedelem nélkül kielégítsék az esetleg jelentkező pluszkeresletet.