A tőkevédelemnek ára van

A befektetési alapok piacán már évekkel ezelőtt megjelenő és nagy népszrűségnek örvendő úgynevezett garantált alapok a válság után is népszerűvé válhatnak mivel a biztonságot helyezik előtérbe. Ehhez azonban attraktív hozam kell amellett, hogy biztosra ígérjék, a befektető visszakapja az eredetileg berakott összeget. Hogyan biztosítják ezek az alapok a védelmet és miből tudnak eredményt elérni, vagyis hozamot biztosítani a befektetőknek?

A válság során jelentős veszteséget volt kénytelen elkönyvelni számos befektető, ezért manapság már óvatosabbak a pénz- és tőkepiacokon jelentős összegekkel, több milliárd euróval, dollárral üzletelő piaci szereplők. Ezt jelzi például, hogy kedvezőtlen hangulatban a legkevésbé rizikósnak tartott svájci frankba menekülnek, ez a folyamat pedig jelentősen növelte a frank euróval és forinttal szembeni árfolyamát. Az óvatosság a kisbefektetőkre is igaz, ez pedig kedvezhet a biztonságot nyújtó befektetéseknek. Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója [origo]-nak május végén azt nyilatkozta, hogy az emberek az alacsony kockázatú befektetéseket kedvelik.

A sor végén a garantált alapok

A befektetési célpontok közül a legbiztonságosabbak közé tartoznak a bankbetétek és az állampapírok, de alacsony rizikót jelentenek az úgynevezett garantált, a tőke visszafizetését biztosra ígérő befektetési alapok is. Utóbbiak már évekkel ezelőtt elterjedtek a magyar piacon, ám a válság során sok befektető csalódott bennük. Forián Szabó szerint ez azért van, mert a hagyományos tőkegarantált alapok az utóbbi években nagyon visszafogott eredményeket produkáltak.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szerdán közzétett, legfrissebb kockázati jelentése szerint a tőkevédett, más néven garantált alapok teljesítménye elmarad a többiekétől. Az összesítés szerint a garantált alapok hozama tavaly 3,2 százalék volt, ami kevesebb mint a fele a nyilvános alapok 7 százalékos összesített, átlagos hozamának, és jócskán elmarad a sokkal rizikósabbnak számító részvényalapok 18 százalék körüli teljesítményétől. A tőkevédelemnek ára van, az alacsonyabb kockázat mellett mérsékeltebb nyereség.

Miből lesz a nyereség?

A tőkevédelmet garantáló alapok az induláskor hozzájuk beáramló forrásokat, azaz a kisbefektetők megtakarított pénzének döntő részét - akár 90 százalékát - a legbiztonságosabbnak tartott befektetési eszközökbe és bankbetétbe helyezik el. A bankbetét vagy állampapír hozama biztosítja azt, hogy a befizetett összeg a későbbiekben elérje az induláskor befolyt összeget, ezzel a megoldással biztosítják az alapkezelők a tőkevédelmet. A jegybanki alapkamat szintje, ezen keresztül az aktuális kamatkörnyezet befolyásolja a tőkevédett alapok működését. Alacsony kamatszint esetén az induló összegnek nagyobb részét kell biztonságos eszközökbe fektetni, mint a magasabb kamatnál, mert csak így biztosítható a tőkevédelem.

Az persze a befektetőknek nem elég, hogy visszakapják a pénzüket, nyereséget is elvárnak. Annak érdekében, hogy hozamot is biztosítsanak a tőkevédelmet nyújtó alapok, az induláskor befolyt, a költségek levonás után fennmaradó összeg, tehát nem bankbetétbe vagy állampapírba kerülő részével úgynevezett opciós ügyleteket kötnek a kockázatosabb részvény-, kötvénypiacokon. A opciós szerződéseket úgynevezett mögöttes befektetési eszközökre köti az alapkezelő, általában nem egy-egy részvényre, devizára vagy épp tőzsdei vagy árupiaci indexre. Az opciók mögöttes termékei jellemzően több elemből álló befektetési "kosarak", ahol az egyes elemek a kosárban elfoglalt súlyuknak megfelelően befolyásolják az alap teljesítményét.

A tőkevédelmet nyújtó alapkezelőnek arról is döntenie kell, hogy a tőke megóvása mellett kíván-e minimális hozamgaranciát vagy hozamígéretet biztosítani. Ez utóbbi fontos döntés, mert ezzel is népszerűségre tud szert tenni az alapkezelő a befektetők körében: a bankbetétek vagy állampapírok kamatánál magasabb hozamra vállalt garancia az egyébként óvatos befektetőknek vonzó alternatíva lehet.