"A bürokratikus, korrupt állam a hibás" - egy görög kormánypárti képviselő az adósságválságról

Az átláthatatlan állami működés az oka annak, hogy Görögország nehéz helyzetbe került, és mentőcsomagokra szorul - mondta az [origo]-nak adott telefoninterjújában Elena Panaritis görög szocialista képviselő, a kormányzó Paszok párt tagja. A korábban a Világbanknak dolgozó közgazdász jelenleg nem lát esélyt a görög államcsődre, és az eurózóna elhagyását járhatatlan útnak tartja, elismeri viszont, hogy az első hitelcsomaghoz kapcsolódó intézkedéseket nem sikerült maradéktalanul végrehajtani.

Milyen eredményre számít a görög parlamentnek a miniszterelnök személyéről szóló, keddi bizalmatlansági szavazásán?
- Arra, hogy a kormány biztos többséget kap.

Nem gondolja, hogy egy teljesen új kormánynak könnyebb dolga lenne a továbbiakban?
- Nem. Görögország egyik legnagyobb jelenlegi problémája a bizalomhiány és a kiszámíthatatlanság, az ígéretek be nem tartása, a statisztikák folytonos változása. Ezen nem segítene egy kormányzati váltás, sőt rossz üzenet lenne a piacnak.

Kit vagy kiket tart leginkább hibásnak az adósságválság kialakulásáért?
- Nem akarok belemenni a bűnbakkeresésbe. A válság oka az, hogy a viszonylag fiatal görög államszervezet nagyon rosszul működött az elmúlt évtizedekben. Bürokratikusan, átláthatatlanul, és gyakran korrupt módon. Sajnos a hetvenes évek óta, a jóléti állam építése közben, nem figyeltünk arra, hogy megreformáljuk az alapvető intézményi struktúrákat. Ez minden baj forrása.

Értem, hogy el akarja kerülni a bűnbakkeresést, de felelősségről azért lehet beszélni, nem?
- Mindannyian felelősök vagyunk, annak semmi értelme, hogy elkezdjünk egymásra mutogatni. Azt kellene megértenie a görög társadalomnak, hogy a súlyos válság egyben lehetőség is, hogy megváltoztassunk az állam működésében sok mindent, amit már korábban meg kellett volna.

Az elemzők egyre valószínűbbnek látják az államcsődöt. Ön mekkora esélyt lát arra, hogy Görögország csődbe megy?
- Ebben a pillanatban semekkorát, de ez a helyzet természetesen később megváltozhat.

El tudja képzelni, hogy Görögország kilép az euróövezetből?
- Elképzelni bármit el lehet, de ez nem járható út. Most semmiképpen sem.

Váltógazdálkodás

Görögországban az utóbbi három évtizedben - egyetlen rövid megszakítással, amikor ügyvezető kormány irányította az országot - a jelenleg kormányon lévő Paszok (Pánhellén Szocialista Mozgalom) és a jobboldali ND (Új Demokrácia) váltogatta egymást a hatalomban. Jeórjiosz Papandreu jelenlegi kabinetje 2009 októberében, ötévnyi ND-kormányzás után kapott lehetőséget, miután a Paszok nagyarányú győzelmet aratott, egyedül szerezve abszolút többséget. Az első kormányátalakítás 2010 szeptemberében, a második a napokban volt, Papandreu ehhez kapcsolódóan kért bizalmi szavazást a 300 fős parlamentben, ahol néhány fős többsége van.

Görögország tavaly már kapott egy hitelcsomagot, amelynek fejében takarékossági intézkedések bevezetését vállalta. Mit gondol, miért nem volt sikeres ez a talpra állási próbálkozás?
- Szerintem nem teljesen igazságos azt mondani, hogy nem volt sikeres, mert az alapvető makrogazdasági mutatók, a költségvetési hiány kordában tartása terén a kormány jól teljesített.

De most mégis újabb hitelcsomagra szorul az ország.
- Igen, mert az állam sajnos nem tudta a kitűzött intézkedéseket minden részletükben végrehajtani. Ennek oka, hogy a közszféra nagyon rossz állapotban van, nem hatékonyan működik. Éppen ezért nemcsak újabb megszorításokra, hanem a közigazgatás mélyreható reformjára is szükség van.

A nemzetközi sajtóban gyakran írják, hogy Görögország egyik legnagyobb problémája az adókerülés. Egyetért ezzel?
- Részben igen. A statisztikák valóban nem biztatóak, de nem is sokkal rosszabbak, mint az OECD-átlag. A legnagyobb gond itt is az állam bürokratikus működése, ami némely esetekben szinte legitimálja a közvélemény szemében az adókerülést. Az adók beszedése elképesztően alacsony hatásfokú, ráadásul az adótörvényeink szinte félévente változnak. Így nem lehet működtetni egy államot, azon dolgozunk, hogy ennek a gyakorlatnak véget vessünk. Amellett az állam szolgáltatási színvonalának is javulnia kell, különben nehéz lesz rávenni az embereket, hogy befizessék az adójukat. Feltételezem, ezek a problémák ismerősnek hangoznak egy kelet-európai számára is.

Kár volna tagadni. Mely állami szolgáltatásokkal elégedetlenek a leginkább az adófizetők?
- Az egészségügy kívánkozik az első helyre, de említhetem a munkanélküli-ellátást is. A fiatalok körében 20-30 százalékos az állástalanok aránya, ha őket nem segítené a családjuk, és csak az állami ellátásra kellene támaszkodniuk, a városaink tele lennének éhező hajléktalanokkal.

Elena Panaritis egy 2008. márciusi, athéni konferencián, fél évvel a gazdasági válság kirobbanása előtt.
Ekkor még a prosperitás volt a jelszó

Egykor a Világbanknál dolgozó közgazdászként megfelelő mértékűnek tartja a kormány által tervezett megszorításokat? Vannak szakemberek, akik szerint még nagyobb spórolás kellene.
- Ismerem ezeket a véleményeket, de szerintem, ha végre tudjuk hajtani, amit most a következő néhány évre tervezünk, akkor elégnek kell lennie. A probléma, amellyel szembenézünk, látszólag tisztán fizetőképességi probléma, de valójában bizalmi válság van, ezt pedig az állami rendszerek működésének megváltoztatásával képesek lehetünk kezelni.

Mindez aligha lehetséges társadalmi támogatottság nélkül. Mekkora most a kormány reformprogramjának elfogadottsága?
- Nehéz megmondani, sokféle felmérés készült. Valószínű, hogy hatvan százalék fölötti azok aránya, akik elfogadják, hogy reformokra van szükség, és még nagyobb többségben vannak a nagyszabású privatizációs program elindításával egyetértők.

Ön szerint az emberek megértették, mekkora a baj?
- Igen. Sokkal inkább az a kérdés, hogy a politikusok megértették-e. A konzervatív ellenzék nagyon furcsán viselkedik, ideológiai játékokat játszik ebben a helyzetben.

Eurómilliárdokat takarítanának meg

A görög pénzügyminisztérium új, az EU és az IMF közreműködésével készült terve 2011-re 6,5 milliárd, 2012 és 2015 között pedig további 22 milliárd eurós megszorítást irányoz elő, a korábban elfogadott takarékossági intézkedéseken (bércsökkentés, nyugdíjcsökkentés, áfaemelés, ingatlanadó-emelés) kívül. A Reuters hírügynökség birtokába került dokumentum szerint a kormány a magánosítás gyorsítására is készül. (A privatizációs tervekről bővebben itt olvashat.)

A közszférában a bértömeg csökkentésével az idén 800 millió eurót, jövőre 660 millió, 2013-ban 398 millió, 2014-ben 246 millió, 2015-ben pedig 71 millió eurót akarnak megtakarítani. A szociális támogatások területén az idén 1 milliárd euróval, 2012 és 2015 között további 3,45 milliárd euróval csökkentik a kiadásokat a jogosultságok felülvizsgálatával, az illetéktelenül támogatásban részesülők kiszűrésével, illetve egyes támogatási formák megszüntetésével.

A társadalombiztosítási járulékok emelésével és a járulékfizetési kötelezettség alól kibújók elleni fellépéssel az idén legkevesebb 629 millió euró extra bevétel keletkezik majd a terv szerint, 2012-2015 között pedig további 2,4 milliárd. Az egészségügyi rendszerre fordított kiadásokat az idén legkevesebb 310 millió euróval, 2015-ig további 1,43 millió euróval csökkentik, egyebek között a hatékonyságot szolgáló intézkedések, például az úgynevezett elektronikus recept intézményének terjesztése révén.

Az adókerülés elleni küzdelem fokozásával 2013-ban 878 millió euróval, 2014-ben 975 millió euróval, 2015-ben 1,15 milliárd euróval nőhet az állam bevétele. Állami intézmények összevonásával, bezárásával és az állami beruházások visszafogásával az idén 1,1 milliárd eurót, 2015-ig további 1,4 milliárd eurót spórolnak meg. A védelmi kiadásokat jövőre 200 millió euróval, 2013 és 2015 között évente 333 millió euróval fogják vissza.

A tüntetések és a sztrájkok azt mutatják, hogy sokan nem tudnak azonosulni a kormány intézkedéseivel. Nem tart attól, hogy a tiltakozások ellehetetlenítik a kormány intézkedéscsomagját?
- Ennek értelemszerűen megvan a veszélye, remélem, hogy el tudjuk kerülni. A közszférában csökkentek a fizetések, és csökkentek a nyugdíjak is, természetes, hogy az érintettek tiltakoznak. De látni kell, hogy ezek nem olyan megmozdulások, mint, mondjuk, amikor Franciaországban a munkahét meghosszabbítása miatt az utcára mentek az emberek. Nem gyújtanak fel autókat és éttermeket.

Tavaly májusban, ha jól emlékszem, lángolt néhány görög bank...
- Én úgy látom, azóta sok minden megváltozott. Az állampolgárok könnyebben belátják, milyen lépésekre van most szükség. Más kérdés, hogy ha csak megszorítások lesznek, valódi reformok nélkül, akkor biztosan sokkal keményebb tiltakozásokra számíthatunk.

Hallani olyan véleményeket Görögországból, hogy valójában Portugália és Spanyolország sincs jobb helyzetben. Ön is így gondolja?
- Lényegében igen. És a mi problémáink kezelése egyszerű feladat ahhoz képest, amit a spanyoloké jelent. Az ő esetükben sokkal nagyobb összegekről van szó.

Mi a véleménye arról, hogy felmérések szerint a német adófizetők többsége nem hajlandó újabb mentőcsomagokat finanszírozni?
- Rossz látni, hogy a krízis aláássa az euróövezet stabilitását. Ez az ő pénzük, nekik kell eldönteniük, hogy hiteleznek-e nekünk. Ha nem, tisztában kell lenniük azzal, hogy mi szól mellette és ellene. Egy ilyen döntés következményei valószínűleg helyrehozhatatlanok lennének.