Egy görög csőd magával ránthatja az EU-t a luxemburgi miniszterelnök szerint

A diplomáciában szokatlanul éles hangon bírálta Angela Merkelt és Nicolas Sarkozyt a luxemburgi miniszterelnök egy német lapnak adott szombati interjújában. Jean-Claude Juncker szerint az, hogy a német kancellár és a francia kormányfő magánhitelezőket is bevonna a görög válság megoldásába, csődbe viheti Görögországot, ami később átterjedhet Írországra és Portugáliára is.

A görög válság az Európai Unió szétesésével fenyeget a luxemburgi miniszterelnök szerint. Egy szombati lapinterjúban Jean-Claude Juncker - aki az euróövezeti országok pénzügyminiszteri csoportjának elnöke - annak a nézetnek adott hangot, hogy a válság katasztrofális következményekkel járhat a valutaunió számára.

A Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozva a luxemburgi kormányfő közvetve ugyan, de a diplomáciában szokatlan élességgel bírálta Angela Merkel német kancellárt és Nicolas Sarkozy francia államfőt, felróva nekik, hogy a többieket kirekesztve cselekszenek. "Ilyesmi Helmut Kohllal vagy Jacques Chirackal nemigen fordult elő" - jelentette ki Juncker.

Különösen élesen bírálta a "Monsieur Eurónak" nevezett luxemburgi miniszterelnök Merkel és Sarkozy előző nap létrejött megállapodását arról, hogy önkéntes alapon a magánbefektetőket is vonják be a görög adósságválság megoldásába.

Juncker szerint Európa a tűzzel játszik. Ha ugyanis a magánhitelezők is részt vesznek a válság rendezésében, ez ahhoz vezethet, hogy a hitelminősítő intézetek Görögországot fizetésképtelennek minősíthetik. Ez pedig - mint hangoztatta - katasztrofális következményekkel járhat az EU, illetve a valutaunió számára. A csőd átterjedhet Portugáliára és Írországra, továbbá a magas államadósság miatt - még Spanyolország előtt - megfertőzheti Belgiumot és Olaszországot.

A németek szerint Juncker szavai gyengítik Görögországot

Merkel kancellár egyelőre nem reagált Juncker kijelentéseire, viszont a külügyminisztere, Guido Westerwelle bírálta azokat. A miniszter egy nyilatkozatban helytelennek nevezte, hogy a luxemburgi miniszterelnök több országot is meggyanúsított. Nem erősíti a piacok bizalmát, ha vezető politikusok megkérdőjelezik egyes országok hitelképességét - fogalmazott Westerwelle.

A német kancellár ugyanakkor egy szombati tanácskozáson ismét a leghatározottabban állást foglalt amellett, hogy a magánbefektetőket is vonják be Görögország megsegítésébe. Merkel bírálta a hitelminősítő intézeteket, hogy ezen a téren angolszász dominancia tapasztalható. A kancellár szerint szükség van egy európai alternatívára, azaz egy európai hitelminősítő intézetre.

Van, aki szerint biztos a csőd

A nemzetközi befektetők számára már nem az a kérdés, hogy előbb-utóbb csődbe megy-e Görögország, hanem hogy mennyire súlyos következményekkel járhat az eurózónában eddig példátlan esemény. A legrosszabb esetben a globális gazdasági visszaesés sem elképzelhetetlen. A csőd elkerüléséhez egy újabb mentőcsomagon kívül feltehetőleg az is kellene, hogy a görög társadalom elfogadja a megszorításokat, és erre nagyon kevés az esély.

Vasárnap kezdődik Luxemburgban az eurózóna pénzügyminisztereinek kétnapos tanácskozása. Várhatóan itt fog eldőlni, hogy Görögország megkapja-e a 110 milliárd eurós hitelkeretből most esedékes 12 milliárdos részletet. A következő hitelcsomagról várhatóan júliusban születhet döntés.