"Ugyanabban a bűnben vagyunk, ha bűnben vagyunk" - Gyurcsány az államadósságról

Gyurcsány Ferenc, meghallgatás, Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának a 2002-2010 közötti államadósság-növekedés okait vizsgáló albizottság
Vágólapra másolva!
Megosztva viselik a felelősséget az államadósság megugrásáért az előtte hatalmon lévő kormányok és a saját kabinetje - ez volt Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök mondandójának lényege az államadósság növekedésének okait vizsgáló parlamenti albizottság pénteki ülésén. Gyurcsány elismerte, hogy részben "politikai nagyravágyásból", de "alapvetően jó szándékból" ő is megsértette a felelős gazdálkodás alapelveit, a bizottság fideszes tagjai szerint viszont maszatolt, és nem válaszolt a felelősségét firtató kérdésekre.
Vágólapra másolva!

A Medgyessy-kormány és az első Orbán-kormány is nagyobb felelősséget visel az államadósság elmúlt évtizedbeli megugrásáért, mint a Gyurcsány-kormányok - mondta Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök pénteken az országgyűlés költségvetési és számvevőszéki bizottságának az államadósság 2002 és 2010 közötti növekedésének okait vizsgáló albizottsága pénteki ülésén.

Az ülés elején Gréczy Zsolt, Gyurcsány Ferenc volt főtanácsadója egy vastag paksamétát osztott ki az albizottság tagjai és a jelen lévő újságírók között, melyben a költségvetési hiány és az államadósság 2001 és 2010 közötti változásáról szerepelnek statisztikai adatok, táblázatok (az anyag innen letölthető).


Gyurcsány nyitó beszédét azzal kezdte, hogy a 2000-es évek után megnövekvő államadósság kialakulásáért a fő felelősséget három kormány viseli: az Orbán-kormány, a Medgyessy- és az első Gyurcsány-kormány. Felidézte, hogy minden kormányzati ciklusban ciklikusan jelentkezett az egyensúlyhiány: a választási évben 7-9, előtte 3-4 százalék volt a költségvetés hiánya. A kivétel a 2002 és 2006 közötti időszak volt (ez részben a Medgyessy-, részben a Gyurcsány-kormány ideje), amikor a köztes időszakban is 6-7 százalék volt a hiány - mondta.

Gyurcsány Ferenc szerint 2007-ben fordulat állt be, a költségvetés elsődleges egyenlege ekkor már nem volt mínuszos, 2008-ban pedig már többlete volt, az államadósságra fordított, a GDP-hez viszonyított költségek ezekben az években stabilan 4-4,5 százalékon álltak.

Forrás: MTI/Kovács Tamás
Gyurcsány Ferenc megérkezik a bizottsági meghallgatásra

A felelősök: Orbán, Medgyessy, Gyurcsány

A volt miniszterelnök azt mondta: Az első Orbán-kormánynak négyéves ciklusa alatt a 2001-2002-es kétéves költségvetésében vállalt kötelezettségeken túl összesen 1033 milliárd forintos pluszkiadása volt (példaként egyebek mellett a közalkalmazottak 70 százalékos béremelését, a nyugdíjemelést, a lakáshitelek megemelt kamattámogatását említette), és ebből 570 milliárd hosszú távra épült be a költségvetésbe, a további évek büdzséit is terhelve.

A Medgyessy-kormány 100 napos programjának részletei 937 milliárd forintos, a GDP majdnem 3 százalékának megfelelő pluszterhet jelentettek, és ennek nagy többsége, 817 milliárd hosszú távú kötelezettségvállalás volt - jelentette ki Gyurcsány. Az első Gyurcsány-kormány extra terhet jelentő intézkedései - kétkulcsos szja, áfacsökkentés, családtámogatás átalakítása, nyugdíjprogram - ezzel szemben összesen 512 milliárd forintos, az alappályától eltérő többletköltséggel jártak Gyurcsány szerint. Ez az összességében 1900 milliárd forintos hosszú távú kötelezettség dobta meg az államadósságot - foglalta össze a volt kormányfő.

A 2006-2007-es bevételnövelő és kiadáscsökkentő lépések hatására 2008 végén először lett kisebb a költségvetési hiány, mint a tervezett, majd 2009-ben a válságra reagálva három válságkezelő csomagot vezetett be, illetve készített elő a második Gyurcsány-kormány - jelentette ki Gyurcsány. A három csomag összesen 4200 milliárd forinttal csökkentette a költségvetés kiadásait, ennek hatására a magyar hiány és az államadósság is a válság éveiben lassabban nőtt, mint az uniós országok átlaga - hangoztatta.

Szijjártó kérdez

Magyarország 2002-ben az egyik legszebb reményű ország volt, de a következő nyolc évben "lerohanták", 2008-ra eljutottunk oda, hogy a válságra való felkészülés hiánya miatt az első ország lettünk, amelynek segítséget kellett kérnie a nemzetközi intézményektől - mondta reagálásában Szijjártó Péter, az albizottság fideszes tagja. Felidézte, hogy a magyar államadósság 2002-es, 53 százalékos GDP-hez viszonyított aránya 2010-re 83 százalékra nőtt (8 ezer milliárdról 20 ezer milliárdra).

Szijjártó szerint Gyurcsány elődje és utódja, Medgyessy Péter és Bajnai Gordon az albizottság előtt lényegében Gyurcsányra "kente" az államadósság növekedését. Hiteltelennek és igaztalannak nevezte a 2002 előtti időszakra történő hivatkozást, és megkérdezte, a volt miniszterelnök szerint a mostani helyzet fényében nem lett volna-e jobb a válságra való felkészüléssel foglalkozni, illetve hogy újra belevágna-e a "költségvetési hamisításokba".

A miniszterelnök azt felelte, "kollégái megjegyzéseit" nem szívesen kommentálná, a megismert tények alapján kell megítélni, ami történt, ezért készült számokkal, grafikonokkal. Megjegyezte, Orbán Viktornak nemcsak az első kormánya szegte meg a felelős költségvetési gazdálkodás követelményét, hiszen a 2010-es intézkedések is 1200 milliárdos többletterhet okoztak. Kijelentette, jogerős bírósági ítélet igazolja, hogy a kormánya tagjai nem hamisították meg a költségvetést. Elismerte, 2002 és 2006 között a kívánatosnál nagyvonalúbb volt a kormányzás, az ő kormánya is megsértette a felelős gazdálkodás feltételeit, részben "politikai nagyravágyásból", de "alapvetően jó szándékból".

Szijjártó arcátlanságnak minősítette Gyurcsány válaszait, kiemelve, hogy az első Orbán-kormány 5 százalékkal csökkentette az államadósságot. Hozzátette, az ne oktasson senkit felelősségről, aki saját bevallása szerint másfél éven át hazudott egy országnak. Azt kérdezte, vajon mennyire hozta ez a hazudozás nehéz helyzetbe az országot, és melyek voltak az őszödi beszédben említett "trükkök százai".

Gyurcsány azt mondta, a Fidesz is hazudik és hazudott, és míg ő 2006-ban képes volt szembenézni egy politika és egy mentalitás tarthatatlanságával, a jelenlegi kormánypárt erre képtelen. A trükkökre vonatkozó példaként azt hozta fel a volt miniszterelnök, amikor a Draskovics Tibor vezette Pénzügyminisztérium beavatkozott az áfa-visszatérítés rendjébe.

Szijjártó felvetette, milyen szembenézés az, amikor az ember a cinkostársaival leül megbeszélni valamit. Szerinte az a szembenézés, amikor az ember kiáll a nyilvánosság elé.

Hol a pénz?

Dancsó József, a bizottság fideszes elnöke azt kérdezte, ha Gyurcsány látta, hogy nem jó irányba vezetnek a költségvetési folyamatok, "miért tett még rá egy lapáttal", mi volt az oka annak, hogy nem mert, nem akart, nem tudott változtatni azon, amit most felelőtlen politizálásnak nyilvánít. 2004 előtt is a kormány tagja, Medgyessy főtanácsadója volt - hívta fel a volt kormányfő figyelmét.

Gyurcsány válaszában visszakérdezett: Vajon mi akadályozta meg abban Dancsót, hogy tiltakozzon 2001-ben a választási költségvetés ellen, vagy a 2010-es bevételcsökkentő adócsökkentés ellen? "Gondolom, azért, mert hitt az igazában. Ezért szavazta meg a Medgyessy-kormány kétszer száznapos programját is. Ugyanabban a bűnben vagyunk, ha bűnben vagyunk" - válaszolta meg a saját kérdését.

Babák Mihály fideszes képviselő azzal vádolta Gyurcsányt, hogy míg a bizottság tagjai felelősségről próbálnak beszélni, ő maszatol, másokra mutogat. Kijelentette, az egész nyolc év alatti tevékenységért felelősnek tartja a volt kormányfőt, mert amikor nem volt miniszterelnök, akkor főtanácsadó, illetve képviselő volt. "Az őszödi beszédben ön mondta azt, hogy nem kormányoztak - miért nem? Ön szerint mibe került ennek az országnak a korrupció? Pontosan miben felelős ön? Mire ment el a sok pénz?" - sorolta a kérdéseket Babák.

Ha megkérdezik, mire ment el a sok pénz: a nyugdíjak vásárlóértéke 30 százalékkal, az átlagjövedelmeké 25 százalékkal nőtt, ingyenes étkeztetést és tankönyveket kaptak a rászoruló gyerekek - magyarázta Gyurcsány. "Abban vagyunk felelősek, hogy a tenni akarás, a helyes megoldások keresésének szándéka időnként erősebb volt, mint azok a korlátok, amelyeket figyelembe kellett volna venni" - mondta Gyurcsány, megjegyezve, hogy ezen a bizottsági üléssorozaton, mintha ő lenne "az első, aki azt mondja: a felelősség egy része az enyém". Egy közbeszólásra pedig azzal vágott vissza: "Ne idegeskedjenek, kormányoznak még egy darabig. Nem addig, mint szeretnének, de még egy ideig igen."

Dancsó József záró felszólalásában sajnálatosnak nevezte, hogy a meghívott több kérdésre nem válaszolt egyértelműen, Szijjártó pedig az ülés után nyilatkozva azt mondta: Szereplése alapján Gyurcsánynak jól láthatóan nem sikerült "az őszödi útról való letérés".