Időt nyer Görögország, de már a csőddel is sokan számolnak

A nemzetközi befektetők számára már nem az a kérdés, hogy előbb-utóbb csődbe megy-e Görögország, hanem hogy mennyire súlyos következményekkel járhat az eurózónában eddig példátlan esemény. A legrosszabb esetben a globális gazdasági visszaesés sem elképzelhetetlen. A csőd elkerüléséhez egy újabb mentőcsomagon kívül feltehetőleg az is kellene, hogy a görög társadalom elfogadja a megszorításokat, és erre nagyon kevés az esély.

A Lehman Brothers 2008 szeptemberi csődjét követő pánik megismétlődésétől tartanak a Görögország fizetésképtelenségének bekövetkeztét immár biztosra vevő nemzetközi befektetők. Az amerikai bank látványos bukása volt az az esemény, amely kirobbantotta a világméretű gazdasági válságot, jóllehet az Egyesült Államok pénzügyi rendszere akkor már hosszú hónapok óta süllyedt egyre válságosabb helyzetbe.

A már tavaly hatalmas, 110 milliárd eurós EU-IMF-mentőcsomagra szorult görög állam helyzete valóban egyre rosszabb: valószínűleg hamarosan újabb, hasonló méretű hitelcsomagra lesz szüksége, és lehet, hogy azzal is csak időt nyer. Létfontosságú lenne a takarékossági intézkedések végigvitele és kibővítése, de a közvélemény elutasítja a megszorításokat, és újabban a kormánypárton belüli törések is növelik a bizonytalanságot.

Merkel és Sarkozy megegyezett

A veszély annak ellenére is fennáll, hogy pénteken nagyot lépett előre a görög problémakör megoldásán dolgozó uniós agytröszt, amennyiben Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia államfő megegyezett egy fontos kérdésben. Merkel Sarkozy és az Európai Központi Bank nyomására engedett abból a német követelésből, hogy kötelezően hárítsák át a görög adósságterhek enyhítéséből adódó veszteségek egy részét a privát szektorra, vagyis a görög kötvények nem állami tulajdonosaira.

Az eurózóna vezetői cserébe azt várnák az érintett bankoktól, biztosítóktól és más intézményi befektetőktől, hogy a kockázatok ellenére hosszú távú állampapírok vásárlásával (illetve a régiek megújításával) vállaljanak részt Görögország további finanszírozásában. Az alkuban részt vevők számára kedvező jel, hogy a Reuters hírügynökség szerint Federico Ghizzoni, az olasz Unicredit vezére azt mondta, nyitott erre a megoldásra.

A franciáknak azért volt fontos meggyőzni a németeket, mert az Európával szembeni görög adósságok több mint egyharmada francia követelés. Ebben van kormány- és bankhitel éppúgy, mint hitelre vonatkozó kezességvállalás. Nem véletlen, hogy a Moody's hitelminősítő figyelőlistára helyezte három, görög állampapírokkal rendelkező francia bank, a Crédit Agricole, a BNP Paribas és a Société Générale besorolását.

Szlovákia keménykedik

Az, hogy az euróövezet két legfontosabb országa közös nevezőre jutott, jelentős fejlemény, de nem biztos, hogy elegendő lesz. Az új mentőcsomag forrása ugyanis az új, 440 milliárd eurós biztonsági alap (Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus) lenne, és a szabályok szerint ennek felhasználásához az összes övezet mind a tizenhét államának hozzá kell járulnia. Márpedig az első csomag összeállításából is kimaradó szlovákok már jelezték, hogy csak szigorú feltételekkel mondanak igent: mindenekelőtt további stabilizációt, strukturális reformokat, privatizációt és a hitel állami vagyonelemekkel történő fedezését szeretnék.

A Merkel-Sarkozy megállapodás hírére mindenesetre erősödött a napok óta mélyrepülésben lévő euró, és emelkedtek az európai tőzsdék részvényindexei. A legkockázatosabb eurózóna-tagországokat övező hangulat így is nagyon borús, a görög államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakcióinak árazása csütörtökön soha nem mért szintre emelkedett Londonban, elérve a kétezer bázispontos lélektani határt.

Ez világrekord díjszabásnak számít, azt jelenti, hogy minden tízmillió eurónyi görög államadósságra kétmillió euróért lehet biztosítást kötni. Az MTI által idézett CMA Datavision számítási modellje szerint ez az árszint arra utal, hogy a londoni adósságpiac 81,5 százalékos valószínűséggel árazza Görögország törlesztésképtelenné válását ötéves távlatban.

Mély vízben az új görög pénzügyminiszter

Ilyen körülmények között elengedhetetlennek tűnik a tavalyi hitelcsomag fejében vállalt kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedések végrehajtása, ami széles körű társadalmi és politikai támogatottság nélkül aligha reális. A görögök azonban hevesen tiltakoznak a megszorítások ellen, Athénban egymást érik a tüntetések és sztrájkok, miközben továbbra is nagyon rossz az adózási fegyelem. Athéni elemzők szerint a 340 milliárd eurós államadósság terhe alatt nyögő országban szinte egyik társadalmi réteg sem fogja fel a helyzet súlyosságát.

Mindettől nyilván nem független, hogy a szocialista Jeórjiosz Papandreu miniszterelnök a napokban kénytelen volt átalakítani kormányát. A pénzügyminisztérium élére a védelmi tárca vezetője, Evangelosz Venizelosz - eredeti foglalkozására nézve alkotmányjogász - került, aki Papandreu egyik legfőbb párton belüli riválisa. Az eddigi pénzügyminiszter, Jeórjiosz Papakonsztantinu az energiaügyi tárcát kapta.

Venizelosz vasárnap rögtön a mély vízben találja magát, akkor kezdődik ugyanis Luxemburgban az eurózóna pénzügyminisztereinek kétnapos tanácskozása. Várhatóan itt fog eldőlni, hogy Görögország megkapja-e a 110 milliárd eurós hitelkeretből most esedékes 12 milliárdos részletet. A következő hitelcsomagról várhatóan júliusban születhet döntés.

Az euró sorsa is megkérdőjeleződik

A piacon nem önmagában a csőd elsődleges következményétől tartanak, jelesül attól, hogy a görög állampapírok tulajdonosai nem kapják meg időben a nekik járó pénzt, hanem a tovagyűrűző hatásoktól. Félő, hogy a bedőlő bankok révén más országokra is átterjed a fertőzés, bajba kerül Portugália, Írország, esetleg Spanyolország is, a piacok zuhanni kezdenek, és visszatér a világméretű recesszió. Az amerikai gazdaság ráadásul ettől függetlenül is a gyengélkedés jeleit mutatja az év második negyedévében.

Az esetleges görög államcsőd lehetséges következményeiről megoszlanak a vélemények. Londoni elemzők csütörtöki értékelése szerint jelenleg már az is releváns kérdés, hogy egyben lehet-e tartani a valutauniót. Ha ez sikerül is, a pénzpiaci zavarok újabb megrázkódtatásokat okozhatnak a válság után stabilizálódó országokban.