A szociális kiadásokból csíphetik le az eszközkezelő költségét

Vágólapra másolva!
Ősszel már működni fog a bedőlő hitelek fedezetéül szolgáló lakások felvásárlására hivatott eszközkezelő - nyilatkozta az MTI-nek a gazdasági minisztérium helyettes államtitkára, aki szerint lehet, hogy jövőre az erre fordítandó milliárdokat más szociális forrásokból csoportosítják majd át. Az árfolyamrögzítés következményeit folyamatosan figyeli majd a kormány, hogy szükség esetén beavatkozhasson a folyamatokba.
Vágólapra másolva!

Az árfolyamrögzítési kérelmeket a legkorábban késő nyártól fogadhatják a hitelnyújtók, és legkésőbb október 1-jétől a Nemzeti Eszközkezelő is működni fog, a szükséges törvényi rendelkezések várhatóan július közepéig megszületnek - mondta Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára az MTI-nek.

Nátrán Roland szerint az idén legfeljebb 6,5 milliárd forinttal terheli meg a költségvetést a deviza-jelzálogadósok helyzetének rendezését célzó intézkedéscsomag. Jövőre ez az összeg már magasabb lehet, de nem biztos, hogy emiatt emelkedik a szociális célú kiadások összege, előfordulhat ugyanis, hogy a parlament a több százmilliárd forintos szociális kiadáson belül a költségvetés tárgyalásakor forrásokat csoportosít át erre a célra - közölte a helyettes államtitkár.

A kormány május végén öt pontban állapodott meg a bankszövetséggel, ezek közül az euró- és frankárfolyam rögzítése, a kilakoltatási moratórium korlátozott feloldása és a devizahitelezés újraindítása már pénteken a parlament elé került. Az eszközkezelőről készült előterjesztést a kormány megtárgyalta, a kamattámogatás bevezetését pedig a következő ülésén tárgyalja.

A kormány figyel majd

Az árfolyamrögzítést nemcsak a bankok, hanem a pénzügyi vállalkozások ügyfelei is igényelhetik. A programban mindenki részt vehet, akinek jelzáloghitele van, és megfelel a feltételeknek (nincs 90 napon túli fizetési késedelemben, ingatlanának értéke az adásvételkor nem haladta meg a 30 millió forintot), függetlenül attól, hogy lakáscélú vagy szabad felhasználású jelzáloghitelt vett fel.

A helyettes államtitkár szerint a kormány folyamatosan figyelemmel kíséri majd a gyűjtőszámlák egyenlegét, hogy ha extrém mértékben, trendszerűen változnának az árfolyamok, és a gyűjtőszámlákon nagy mennyiségű adósság gyűlne össze, be tudjon avatkozni a kockázatok csökkentése érdekében.

A Nemzeti Eszközkezelő működésében a szociális szempontok lesznek irányadóak, azoknak a családoknak nyújt majd segítséget, amelyek önerejükből nem képesek a lakhatásukról gondoskodni, például mert az egyik vagy mindkét kereső elveszítette a munkáját, emiatt ingatlanjukat a bank elárvereztethetné. Az eszközkezelő nemcsak a devizahitelesek számára áll nyitva, a szociális alapú támogatásra a forinthitelesek is számíthatnak - hívta fel a figyelmet Nátrán.

Ötmilliárd plusz másfél

Az idei utolsó negyedévben a bedőlő hitelek mögötti lakásfedezetek 2 százalékát értékesíthetik a bankok - bár a helyettes államtitkár szerint nem biztos, hogy ki is töltik a kvótát -, az eszközkezelőnek tehát legkésőbb október 1-jén meg kell kezdenie működését. A kényszerértékesítés 100-110 ezer 90 napon túli késedelembe esett adóst fenyeget, a kvótarendszer azonban korlátozza az elárverezhető ingatlanok számát.

Kétezer lakás megvásárlása esetén, hétmillió forintos átlagos ingatlanértékkel számolva, az eszközkezelőnek idén várhatóan mintegy 5 milliárd forintot kell (50 százaléknál alacsonyabb áron történő) ingatlanvásárlásra fordítania. A kvóta emelkedésével a következő évben elvileg legfeljebb 12 ezer esetben kell beavatkozni. Az ehhez szükséges pénzről szóló döntést a kormány, illetve az országgyűlés a jövő évi költségvetés tárgyalásakor fogja meghozni. A kisebb lakásba költözők kamattámogatásának nettó költségvetési hatása (a megnövekedett forgalomból származó illetékbevételek és a kamattámogatásra fordított összeg különbözete) várhatóan 1,5 milliárd forint lesz évente.

Arra a kérdésre, hogy a bankokkal folynak-e a tárgyalások azokról a pontokról - köztük a kkv- és a lakossági hitelezés ösztönzéséről -, amelyekről nem sikerült megállapodni, azt válaszolta: célzott, külön tárgyalások nincsenek, a kormány azonban folyamatosan dolgozik azokon a javaslatokon, amelyek a hitelezési aktivitás növekedését eredményezhetik, az NGM a nyáron több lehetőséget is megvizsgál. Ez azért is különösen fontos, mert a növekedési célok elérésének egyik feltétele a hitelezési aktivitás bővülése - fűzte hozzá.