Simor válaszolt a Járai Zsigmond vezette MNB-felügyelőbizottságnak

Simor András szerint 8,5 százalékkal csökkentek a bérek 2010-ben a Magyar Nemzeti Bankban, miközben a jegybank felügyelőbizottságának keddi jelentése szerint a jegybank dolgozóinak átlagos éves jövedelme messze elrugaszkodott a kereskedelmi bankok jövedelmétől.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, Simor András szerint félrevezető megállapításokat tartalmaz az a keddi jelentés, amelyet a jegybank felügyelőbizottsága kedden tett közzé az MNB gazdálkodásáról.

Simor András kiemelte, hogy a dokumentum elismeri, hogy az MNB működési költségei 2010-ben a tervezettet csaknem kétszeresen meghaladóan közel 1 milliárd forinttal csökkentek. A jegybank működési költségei 13 milliárd forint alatt maradtak, amire utoljára 2003-ban volt példa.

Simor szerint többek között ezért is érthetetlen, hogy a beszámoló kifogásolható gazdálkodásról ír. Simor András levelében azt kérte Kövér Lászlótól, hogy az MNB álláspontját tartalmazó jegybanki állásfoglalást ossza meg az országgyűlési képviselőkkel (az állásfoglalás teljes szövege itt olvasható).

Simor András szerint a felügyelőbizottság által írt kifogásokat a jegybank vezetése korábban már tényekkel megválaszolta. A felügyelőbizottság keddi jelentése mindazonáltal megállapította azt is, hogy az MNB működése alapvetően a jegybankra vonatkozó jogszabályoknak megfelelő.

Magasnak találta a béreket a jelentés

Az fb kedden tette közzé a jegybank tavalyi gazdálkodásáról szóló jelentését az országgyűlés honlapján.

Az fb szerint a 2010-ben egy dolgozóra jutó több mint 7 millió forintos éves átlagos jövedelem messze elrugaszkodott a referenciául használt kereskedelmi banki magas jövedelmektől, különösen igaz ez a vezetők évi 22 millió forint feletti átlagkeresetére. A jelentés megállapítja, hogy az MNB átlagos jövedelemszintje 2010-ben 36 százalékkal haladta meg a kereskedelmi bankok átlagos jövedelem-színvonalát.

Az MNB-ben a vezetői jövedelmek 2 év alatt átlagosan mintegy 5 százalékkal növekedtek, miközben a kereskedelmi bankoknál - a válság és takarékossági intézkedések eredményeként - 4 százalékos csökkenés következett be.

A Magyar Nemzeti Bank nem követte az országgyűlés által 2010 júliusában elfogadott, a költségvetési szféra egészére vonatkozó, a bérek felső korlátozását bevezető takarékossági törvény előírásait. A vezetők széles körében nem alkalmazta a jogszabályt, ami a nemzetgazdasági havi átlagbérek tízszeresében (körülbelül havi 2 millió forintban) meghatározta a havi jövedelmi korlátot.

Ezért fordulhat elő, hogy több vezető jövedelme lényegesen meghaladja ezt a maximális bért, van példa az évi 55 millió forintos (havi 4,6 millió forintos) jövedelemre is - olvasható a jelentésben.

Csökkenő bérköltségről ír az állásfoglalás

A jegybank megtakarításainak több mint kétharmadát a személyi költségeknél realizálta, ahol a 2009. évi 400 millió forintos megtakarítás után 2010-ben további, immár 650 millió forintos, azaz 8,5%-os csökkenést ért el - írja állásfoglalásában az MNB.

A Széll Kálmán-terv a következő két évre az állami szféra egészére a személyi költségek szinten tartását tűzi ki. Ennek fényében az fb állítását megalapozatlannak tartja a jegybank, de azt elismeri, hogy a megtakarításokat nem az egyedi bérek befagyasztásával vagy csökkentésével, hanem létszámcsökkentéssel és a kompenzációs rendszer béren kívüli tételeinek átalakításával érte el.

Az MNB tagadja, hogy elszakadt volna a kereskedelmi bankok bérezésétől, egy, a jegybank számára végzett, nemrégen befejeződött kutatást hoz ellenpéldának, amely szerint a jegybanki dolgozók teljes javadalmazása 3 százalékkal marad el a viszonyítási alapul választott kereskedelmi banki dolgozók jövedelmétől, a vezetői szinteken pedig a jövedelmek pontosan a megcélzott bérpiaci pozíció szintjének felelnek meg.