Milyen a tipikus céges csaló?

A gyenge ellenőrzés miatt könnyű dolguk van a vállalati csalóknak, a cégeknek alig 6 százaléka veszi figyelembe az intő jeleket - állította a KPMG tanácsadó társaság friss kutatása alapján. Az esettanulmányokból kiderül, hogy a tipikus csaló olyan középkorú férfi, aki pénzügyi területen régóta dolgozik a cégnél vezető beosztásban.

Vezető beosztású, 36 és 45 év közötti, a cégnél a pénzügyi területen több éve dolgozó férfi - a KPMG friss tanulmánya szerint ilyen a tipikus vállalati csaló. A tanácsadó társaság közleménye szerint 69 országban 348 esetet vizsgálva írták le, hogy milyen típusú vállalati visszaélések történtek 2008 és 2010 között.

A tanulmány szerint a csalások mindössze 13 százalékában volt felelőssé tehető nő, a többiben férfiak. A vállalati csalók 32 százaléka pénzügyi részlegen, 25 százalékuk az értékesítésen dolgozott, és többnyire másokkal együttműködve követték el a visszaélést - írta a KPMG. A leggyakrabban sikkasztást vagy beszerzési csalást követtek el az elkövetők, akik "ebben a pozícióban könnyebben felülírhatják az ellenőrzéseket, és bizalmi pozíciójukat is kihasználhatják" - olvasható a közleményben.

A tanulmány szerint a visszaélések nagy részét vezető beosztásúak követték el, az igazgatótanácsi tagok aránya 26 százalék volt a kutatás szerint. Jimmy Helm, a KPMG Forensic-részlegének (csalásfelderítés és -megelőzés) közép-kelet-európai vezetője azt mondta: "a magas rangú menedzsment érintettsége a csalásokban figyelmeztetés valamennyi vállalat számára".

A vizsgált esetek mindössze 6 százalékában vették figyelembe a cégek a kezdeti intő jeleket. Gaidosch Tamás, a KPMG Forensic-üzletágért felelős partnere szerint a cégek hajlamosak átsiklani a figyelmeztető jelek felett, pedig a csalókat viszonylag korán azonosítatni lehetne néhány tipikus magatartásforma alapján.

"Gyanakvásra adhat okot, ha egy alkalmazott visszautasítja az előléptetést, esetleg szabadságot alig vagy egyáltalán nem vesz igénybe. Az is figyelmeztető jel lehet, ha folyamatosan pletykálnak rossz szokásairól, függőségeiről, kicsapongó, a bevételeivel nem összeegyeztethető életmódjáról. Ha emellett még zsarnokoskodó, arrogáns, konfrontatív személyiség is, érdemes figyelni rá" - mondta Gaidosch Tamás.

A KPMG szerint a vizsgált ügyek 78 százalékában a gyenge ellenőrzést használták ki az elkövetők. A kutatás rámutatott, hogy Kelet-Európában a vizsgált csalások több mint felét a kezdetükhöz képest három évnél később észlelték.