Magán-nyugdíjpénztári vita: az ING szerint tagonként csak pár száz forintról szól

magánnyugdíjpénztár, PSZÁF
Vágólapra másolva!
Az ING nyugdíjpénztára nem okozott kárt a tagjainak, és jogi eljárást kezdeményez a PSZÁF ellen - jelentette ki a kassza elnöke szerdán, és hozzátette a vagyonkezelési díjról szóló vita tagonként néhány száz forintot jelent.  A PSZÁF szerint ugyanakkor az indokolatlan kifizetések együttesen több milliárd forintra rúgnak. 
Vágólapra másolva!

Az ING nyugdíjpénztára augusztusban, amikor a tagjai jelentős része reálhozamot kap majd, tételesen tudja bizonyítani állítását, miszerint nem okozott kárt a tagjainak - nyilatkozta a köztévé reggeli műsorában Borza Gábor, az ING Magánnyugdíjpénztár igazgatóságának az elnöke.

A cégvezető megerősítette, hogy a pénztár pert indított a PSZÁF ellen, mert a felügyelet azt állítja, az ING kárt okozott a tagoknak. Az ING és a PSZÁF közötti vita Borza szerint a vagyonkezelési díj mértékéről szól, pontosabban arról, hogy az a díj sok vagy kevés - mondta Borza, és hozzátette: egy átlagos pénztártag, akinek 1 millió forintos volt az egyenlege, hozzávetőleg 87 ezer forint reálhozamot kap majd; a vita pár száz forintról szól, arról, hogy az érintett tag 87 600, vagy 87 800 forintot kaphatott volna. Borza szerint azoknak, akik nem csatlakoztak a magánnyugdíj-pénztári rendszerhez és az államiban maradtak, esélyük sincs arra, hogy reálhozamot kapjanak. Borza Gábor szerint a csatlakozók 80-90 százaléka jelentős, az infláció feletti reálhozamot kap majd, ez is bizonyítja, hogy a rendszer jól működik, azzal senki nem járt rosszul.

Néhány száz vagy több milliárd forint?

Miközben Borza Gábor állítása szerint tagonként néhány száz forintról van szó, Binder István, a PSZÁF szóvivője a múlt hét kedden az [origo]-nak azt mondta: "négy pénztárnál az indokolatlan, közvetett befektetési költségek miatti kifizetések együttesen több milliárd forintra rúgnak". A felügyelet szerint az OTP, az ING, az AXA és az Aegon nyugdíjkasszája azzal okozott kárt, hogy több esetben nem maguk vették meg a tagok pénzéből az értékpapírokat, hanem közvetett módon, saját cégcsoportjukon belül lévő befektetési alapok jegyeit vásárolták, és így működésük az indokoltnál drágább volt.

A pénztárak ugyanakkor vitatják a PSZÁF határozatait és a milliárdos indokolatlan költségtöbbletről szóló állításokat. A magánnyugdíjpénztárak működésére jellemző, hogy a tagoktól érkezett befizetésekből felhalmozódó vagyon kezelésével megbíznak egy másik céget. Ha a pénztár egy pénzügyi csoport tagja, ezt a feladatot általában az alapkezeléssel vagy vagyonkezeléssel foglalkozó, csoporton belüli társaság végzi. A PSZÁF azt kifogásolta, hogy szerinte ezek a megbízási költségek magasabbak voltak az indokoltnál.

A vita hátterében az a nehezen megfogható szabályozás (a 2001-ben született 282. számú kormányrendelet) áll, amely kimondja, hogy "összhangban kell lenniük" a pénztárak által közvetítők nélkül vásárolt és a közvetítőkön keresztül beszerzett pénzügyi termékek befektetési költségeinek. Arra azonban semmilyen paramétert nem határoz meg a rendelet, hogy mit jelent az összhang.