Ötven milliárd eurót remél Görögország a válságprivatizációtól

Olajtársaságban, gázaipari vállalatban, sportfogadási irodában és bankokban levő részesedésétől válna meg Görögország a pénteken nyilvánosságra hozott privatizációs programját végrehajtva. Az ebből származó bevételektől 2015-ig ötven milliárd eurót remél a görög kormány.

A görög kormány pénteken nyilvánosságra hozta az új pénzügyi segélycsomag részét alkotó privatizációs program részleteit. Az állam 2012 első negyedében teljes egészében eladja a Hellenic Petroleum olajtársaságban tartott 35,5 százalékos tulajdonrészét. A Depa gázipari vállalatban birtokolt részesedéséből a korábban tervezett 32 százalék helyett 55 százalékot értékesít, és csak 10 százalékos pakettet tart meg. Az OPAP sportfogadási iroda és számos banki részesedés eladását előrehozzák idénre. A költségvetés végleges tervezete, amit még ebben a hónapban megszavazhat a parlament, az EU és az IMF feltételeinek megfelelően, független szakértők által irányított privatizációs alap létrehozását írja elő. A privatizálásra szánt vagyon értékesítéséből 2015-ig 50 milliárd eurós bevételt vár a görög kormány.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint csak az állami kézben lévő cégek 44 milliárd eurót érhetnek, míg a rendelkezésre álló ingatlanvagyon értékét 200 és 300 milliárd euró közé teszik. Ezzel együtt akadhatnak nehézségek: a görög eszközöket egy ideig még nehéz lesz hitelfedezetként használni, a kezdetleges ingatlan-nyilvántartás elriaszthatja e területen befektetőket, a teljes programot pedig nagyban veszélyezteti a politikai konszenzus hiánya, az ellenzék ugyanis nem fogadja el a gazdasági intézkedéseket.

A görög kormány csütörtökön fogadta el öt évre szóló 28,4 milliárd eurós megszorító csomagját és ötven milliárd eurós privatizációs tervét. Ez a feltétele annak, hogy Görögország megkapja a tavaly májusban felajánlott 110 milliárd eurós mentőcsomag újabb részletét

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) korábban világosan kijelölte az utat, amelyet Görögországnak követnie kell ahhoz, hogy elkerülje az államcsődöt. A megszorító intézkedések megduplázása mellett egy nagyszabású privatizációs programot látott elkerülhetetlennek a nemzetközi szervezet, hasonló nagyságrendűt, amilyen Magyarországon is zajlott a rendszerváltás után. A Valutalap görögországi megbízottja, Poul Thomsen nem mondta ugyan ki nyíltan, hogy a javasolt lépések nélkül államcsőd vár az adósságcsapdában vergődő országra, de mindenki számára nyilvánvaló volt, mire utal az a félmondata, hogy máskülönben "a kormány jelenlegi adósságcsökkentő programja le fog térni a kijelölt pályáról".