Milyen devizahiteles kérdéseket kell rendeznie a kormánynak?

Vágólapra másolva!
A devizahiteleseket kisegítő kormányzati intézkedések már ismertek, de a készülő törvénymódosításból még számos fontos részlet kiderül majd. Pontosan hogyan alakul az áthidaló kölcsön kamata, milyen feltételekkel lehet majd szerződést módosítani, kik vehetik majd igénybe az állami kamattámogatást? Összegyűjtöttük, hogy melyek a legfontosabb nyitott kérdések.
Vágólapra másolva!

Orbán Viktor kormányfő, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke május 30-án, hétfőn ismertette a devizahitelesek megsegítését célzó csomag öt pontját.

A kormány által Otthonvédelmi akciótervnek elnevezett csomag többek között lehetővé teszi, hogy rögzített árfolyamon törlesszenek a lakáshitelesek 2014 december végéig és feloldja a június végéig tartó árverezési és kilakoltatási moratóriumot. Eddig azonban csak a bejelentés történt meg, rengeteg kérdés nyitott maradt.Az ezekről szóló törvénymódosítást a parlament sajtóosztályának tájékoztatása szerint még a csütörtökön, de legkésőbb pénteken benyújtja a kormány az országgyűlésnek, ami számos, az ügyfelek mostani és későbbi havi kiadásait, a bankok és az állam költségeit befolyásoló, jelenleg még nyitott kérdésre ad majd választ.

Árfolyamrögzítés kérdései

Az eddigi bejelentések alapján azt lehet tudni, hogy a svájcifrankalapú devizahiteleknél 180, az euróalapúaknál 250, a jeanlapúaknál pedig 200 forinton rögzítik az árfolyamot. A készülő szabályoknak meg kell határozniuk, hogy a 2015 januárja után az árfolyamkülönbözetből egy gyűjtőszámlán várhatóan felhalmozódó többlet törlesztése mennyivel fogja megdobni a családok havi kiadásait. Gyuris Dániel, az OTP Jelzálogbank elnöke, korábban úgy nyilatkozott, hogy várhatóan, az eredeti lakáshitel éppen aktuális törlesztőrészletének maximum15 százalékánál nem lehet magasabb a havi plusz költség.

Nyitott a 2015-től a felhalmozódott forinthitel kamatának kérdése is. Egyfelől meg kell szabni, hogy az árfolyamkockázat nélküli időszakban, mekkora kamat mellett gyarapodik a gyűjtőszámlán az összeg, illetve 2015-től milyen kamatok, hány éves kamatperiódus és egyéb költségek mellett kell majd törleszteni az adósságot. Erről annyit lehet tudni, hogy a mindenkori bankközi kamatlábhoz (BUBOR) lesz kötve a kamat, de kérdéses, hogy ez a megkötés csak az árfolyamfixálás időszakára vagy a hitel teljes futamidejére vonatkozik. Az állam várhatóan 2015. január 1-jéig garanciát nyújt a bankoknak erre a hitelre, ennek fejében 1,5 százalékos díjat kér majd a bankoktól.

Ha az árfolyamkülönbözet várhatóan felhalmozódó összege megnöveli a tartozást, akkor a forinthitel és a meglévő hitel törlesztésének futamidejét meg lehet majd hosszabbítani, de egyelőre az is kérdés, hogy pontosan milyen feltételek mellett, hány évre, milyen kamatozással. A készülő szabályoknak arra is választ kell adniuk, hogy mi történik abban az egyelőre kevéssé valószínű helyzetben, ha a frank árfolyama jelentősen csökken az árfolyamvédett időszakban és akár a 180 forintios szint alá megy.

Költségek, előtörlesztés

Az eddigi információk szerint nem egyértelmű az sem, milyen feltételekkel szüntetheti meg az adós a hitelszerződését. Gyuris Dániel a bejelentés utáni napon - május 31-én - az [origo] kérdésére, hogy útközben ki lehet-e szállni azt mondta, hogy "a 2011. december 31-ig meghozott döntést szerződésmódosítással lehet felülírni, ami egy kétoldalú aktus, annak minden velejárójával". Kérdés, hogy ha valaki a rögzített árfolyamot választja, utána milyen feltételekkel dönthet az előtörlesztés mellett.

Nyitott kérdés továbbá, hogy ha az árfolyamrögzítést igénylő adósok esetleg a hitel más paramétereit is módosítani szeretnék, akkor annak lesznek-e költségei a szerződésmódosítás miatt. Ugyanez a kérdés fennáll, hogy kell-e fizetnie a szerződésmódosításért az árfolyamrögzítésért 2014 végén, amikor lejár az árfolyamvédett periódus. Az is az új szabályokra vár, milyen feltételekkel lehet esetleg a meglévő hitelt forint- vagy euróalapúvá alakítani.

Állami és banki szerepvállalás

Az Otthonteremtő akcióterv egyik másik részeként jelzáloghitelt vehet fel állami kamattámogatás mellett az a bajba jutott adós, aki kisebb lakásba költözik, amelynek mértéke legjobb esetben 3,5 százalék és öt évig lehet érvényben. Ennél a lehetőségnél pontosítani kell, hogy milyen feltételek teljesülése esetén lesz 3,5 százalék az áthidaló hitel kamata és mely esetekben lesz ennél magasabb kamatozású az államilag támogatott hitel, és rakódik-e rá más - például százalékban meghatározott - kezelési költség.

A Nemzeti Eszközkezelő bevonásával nyújtott egyik lehetőségnél konkrétan meg kell határozni azoknak a körét, akik rászorulnak, hogy a NET által indítandó házépítési porgram keretében megépülő ingatlanokba költözhessenek. Szintén tisztázni kell azokat a paramétereket, hogy a NET a bajba jutott adósok lakását milyen áron vásárolja meg a banktól és azt követően mekkora bérleti díj fejében adja majd bérbe a bajba jutott adósnak, valamint ezzel párhuzamosan arra is lehetőséget kell biztosítani, ha az érintett pénzügyileg megerősödik, akkor milyen feltételek mellett vásárolhatja vissza az NET-hez került ingatlant.