A vállalathitelezési piac aktuális helyzetét és a várható trendet jelző új indexet vezet be Magyarországon a KPMG nemzetközi tanácsadó cég. A KPMG vállalathitelezési hangulatindex kiindulási értéke az első felmérés alapján +1,45 a mínusz 10-től plusz 10-ig terjedő skálán. A tanácsadó cég szerint az erdmény óvatos optimizmusra adhat okot, de egyben azt is jelzi, hogy nem várható áttörés a vállalathitelezési piacon az elkövetkező pár hónapban.
Az index értékét a tíz tényezőt figyelembe vevő - a vállalati hitelezésért felelős banki vezetők körében készített - felmérés adja. A felmérés keretében a tanácsadó cég a bankok vállalati finanszírozására való nyitottságára, a vállalati hitelkereslet változására, a bankvezetők vállalati portfólió alakulására, illetve a hitelezési feltételrendszer változtatására vonatkozó várakozására kérdeznek rá.
Fókuszba kerülhetnek a kkv-t
"A kihelyezett vállalati hitelek volumene 2008 és 2010 között 939 milliárd forinttal, 6008 milliárd forintra csökkent, miközben a bankok hitelezési feltételei szigorodtak. A gazdaság remélt dinamizálódásához fontosnak tartjuk a vállalathitelezési piac élénkülését, és ezzel összefüggésben hangulatindexünkkel a piacon hiteligénnyel megjelenő, illetve már hitellel rendelkező vállalatok orientálódását kívánjuk segíteni" - idézi a közlemény Robert Stöllingert, a KPMG ügyvezető igazgatóját.
A felmérés során tíz, a vállalati hitelezés területén meghatározó kereskedelmi bank és a Magyar Fejlesztési Bank illetékes vezetője vett részt, amelyek együttes piaci részesedése a vállalathitelezési piacon 2010-ben meghaladta a 80 százalékot. KPMG felmérése szerint a 2008. év végi "befagyott" állapothoz képest a banki vezetők több mint 70 százaléka látja úgy, hogy a vállalathitelezés fontossága nőtt bankjuk szolgáltatásain belül.
A megkérdezett bankok egyike sem zárkózik el új vállalati hitelek kihelyezésétől, mintegy 73 százalékuk teljes mértékben nyitott erre. A hitelcél szerint vizsgálva a finanszírozási igényeket árnyaltabb a kép: a cégek működését finanszírozó hitel nyújtására a bankok 80 százaléka nyitott, különböző projektekre azonban csak a megkérdezett bankok kevesebb mint 30 százaléka adna hitelt, akvizíciós vagy kivásárlási célra pedig csak egy bank adna pénzt.
A válaszadó bankok több mint fele saját hitelportfóliója összetételének jelentősebb változtatását tervezi a kisebb árbevételű cégek javára, csak két bank jelezte, hogy a portfóliójában a kisebb cégek arányának csökkentésére törekszik. Arra a kérdésre, hogy mik azok a tényezők, amelyek ösztönözhetik a kkv-szektor finanszírozását, a bankok vezetői viszonylag egyöntetűen a gazdaság dinamizálódását és állami garanciaprogramok szerepét emelték ki. A termelőipart, a mezőgazdaságot és az arra épülő élelmiszeripart, illetve az energiaipart és a különböző közműszolgáltatásokat a bankok több mint fele említette hitelezésben preferált iparágként. Ezzel szemben az olyan - a válság előtti időszakban előszeretettel finanszírozott - iparágakat, mint az ingatlan- és a pénzügyi szektor, továbbá az építőipar képviselői nem tartoznak a preferált célpontok közé a bankok többségénél.