Kétszáz megawatt energia termelését tenné fölöslegessé a Virtuális Erőmű

A tudás, a szakszerű bevizsgálás és a források összefogásával egy 200 megawatt energiát termelő erőmű kiváltását szeretné elérni a Virtuális Erőmű Program. Az energiahatékonyság javításának céljához ötletekre, szakszerű auditra és támogatásokra számíthatnak a vállalkozások a programtól, amely ősszel indulna.

Egy 200 megawatt teljesítményű erőművet váltana ki 2020-ig a Virtuális Erőmű Program (VEP), amely a cégek energiahatékonyságát javítaná a források és a szaktudás összefogásával, illetve egy vizsgálati és ellenőrzési rendszer fenntartásával. Bár a VEP létrehozását Bencsik János energiaügyi államtitkár már márciusban bejelentette, a rendszer csak ősztől indulna el.

A VEP honlapján olvasható érvelés szerint az energiahatékonyság javítása azért a "legzöldebb" energianyerési módszer, mert a növekedéshez nem kell bővíteni az energiarendszert, illetve kevesebb erőművet kell építeni: "minden energiahatékonyságba fektetett forint két forintot takarít meg".

A programban résztvevő vállalkozások többlépcsős folyamaton mennek keresztül, amelynek során felmérik a cégben megvalósítható energiahatékonysági lépéseket, a cégek önkéntesen kiválasztják azokat, amelyeket ezek közül megvalósítanak, s ellenőrzött módon, támogatásokkal végrehajtják őket.

Másolandó példák

Fürjes Balázs, a program szervezésében részt vevő Ipari Energiafogyasztók Képviseletének (Ipenerg) vezetője elmondta, hogy első lépcsőként összegyűjtik az energiahatékony beruházások példáit, amelyet később az újabbakkal is frissítenek. Ezek összefoglalóit az érdeklődő vállalkozások elolvashatják, így ötleteket meríthetnek, hogy mely területeken javíthatják maguk is az energiahatékonyságot.

Példaként említette, hogy egyes beszállítók túlbecsülik a vállalkozás energiaigényét, így olyan kemencéket ad el, amelyeket túlfűtenek. Vagy egyes üzemekben javítható volt az energiahatékonyság a hőforrás áthelyezésével. Ezeknek a gyakorlati példáknak az átgondolásával Fürjes Balázs szerint a vállalkozások energiát takaríthatnak meg.

A felmérés

A Virtuális Erőmű Programban a cégek egy kérdőív segítségével tudatosabban mérhetik fel az energiagazdálkodásukat. Például olyan kérdésekre kell válaszolnia, hogy alkalmaz-e a vállalkozás energetikust, az ő munkaköri leírásában szerepel-e az energiahatékonyság javítása. Ezek azért fontosak, mert a VEP segítséget nyújt az energiamenedzsment-rendszer ki-, illetve átalakításához.

A VEP összefogná az energetikai auditorokat is, akik szabályos és ellenőrzött körülmények között bevizsgálnák egy-egy vállalkozás energiagazdálkodását. Ennek jelentősége, hogy az audit eredménye felhasználható energiahatékonysági pályázatokhoz, energiacélú hitelekhez. A ma még szétaprózott auditori rendszer összefogásával az ellenőrzést végzők minősítése is megoldódna - vélte Fürjes Balázs.

Szerinte a vállalkozások gyakran úgy tekintenek az energiahatékonyság javítására, mint ami "költség és nyűg", ezért szeretnék úgy működtetni a rendszert, hogy az adott esetben költséges beruházást a vizsgálat és az energiamenedzsment-rendszer kialakítása előzze meg. Az audit során akár az is előfordulhat, hogy olyan megtakarítási módot találnak, amelyhez nincs is szükség beruházásra, új gépek vásárlására. A feltérképezett hatékonyságnövelési módok közül pedig a cég maga választ önkéntesen.

Az önkéntes kötelezettségvállalás

Az energiagazdálkodási felmérés után a cégek elé kerülnek azok a hatékonyságjavítási projektek, amelyek közül maguk választanak - mondta Fürjes Balázs. A kiválasztott pontokra a cég úgynevezett önkéntes kötelezettségvállalást készít, amelyhez valamilyen formában támogatást kap. A támogatási rendszer kialakítása még folyamatban van, de Fürjes Balázs elmondta, hogy az egyik ötlet az az Európai Unióban élő gyakorlat lenne, hogy az energiaadót vissza lehetne igényelni egy-egy hasonló projekt megvalósítása után. Magyarország ezt az uniós gyakorlatot még nem vette át.

A kötelezettségvállalás része, hogy a hatékonyságjavítási folyamatot a Virtuális Erőmű Program ellenőrzi, a cégektől befolyó adatokat pedig összesíti. A cégeknek maguknak kell majd beszámolót készíteniük, illetve a projekt megvalósításáról elszámolást beadniuk. Ha nem teljesül a kötelezettségvállalás, úgy a projekthez nyújtott forrásokat vissza kell fizetni, illetve valamiféle szankció is érheti a vállalkozást - mondta Fürjes Balázs. A visszaéléseket a minősített auditorok és szúrópróbaszerűen a VEP-ben részt vevő munkatársak ellenőriznék.

A virtuális erőmű 200 megawattot "termelne"

A mérési rendszerrel összesíthető lesz a gazdasági megtakarítás is. A Virtuális Erőmű Program számszerűsíthető célja, hogy 2020-ig akkora energiahatékonyság-javulást érjen el, hogy egy 200 megawatt teljesítményű erőművet ki tudjon váltani. A VEP honlapján elérhető ismertető szerint "az energiahatékonyságnál zöldebb megoldás nincs", mivel a fel nem használt energia, amelyet a szakma negajoule-nak nevez, a leginkább környezetbarát.

Fürjes Balázs szerint a Virtuális Erőmű Program segítségével Magyarország a 2020-ig vállalt energiahatékonyság-javítás kötelezettségének harmadát lenne képes teljesíteni. A 200 megawattos virtuális erőmű kiváltásával 10 százalékkal kevesebb gázerőmű építésére lehet szükség, mint a program nélkül.

A kormányzat államtitkársági szinten kezeli az energiahatékonyság kérdéskörét. Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi államtitkára az elmúlt hónapban több energiahatékonysági beruházást bemutató eseményen vett részt. Az államtitkár márciusban jelentette be a VEP elindítását, s elmondása szerint a kormányzat 75 milliárd forintot különített el a cél megvalósításának érdekében. A kormányzat június 1-jén vitanapot is rendez a Nemzeti Energiastratégiáról.