Hónapokig kitarthat a meredek áremelkedés

Szlovákiában vásárolnak nagy mennyiségben cukrot a magyarok az itthon magasra emelkedett cukorárak miatt 2011. március elején
Vágólapra másolva!
Utoljára az ezredforduló előtt volt olyan tempójú a fogyasztói árak egyhavi márciusi áremelkedése, mint idén - derül ki a KSH legfrissebb adataiból. A drágulást a cukor árának meglepő, közel 30 százalékos megugrása, illetve az üzemanyagok árának emelkedése okozta elsősorban. A vártnál magasabb infláció hónapokig kitarthat még, és várhatóan a forint erősödése sem tudja majd mérsékelni.
Vágólapra másolva!

A fogyasztói árak márciusban 1,1 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 4,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. A hivatal adatai szerint a maginfláció 2,5 százalékra emelkedett a korábbi 1,95 százalékról (a maginfláció a szezonális, illetve külső hatásoktól megtisztított infláció). Ehhez hasonló mértékű, egyhavi márciusi áremelkedést legutóbb1998-ban (1,3 százalék) és 1999-ben (1,2 százalék) regisztrált a KSH.

Az adatok szerint havi szinten legnagyobb mértékben az élelmiszerárak nőttek, a 2 százalékos havi emelkedést mások mellett a cukor árának 29,6, a liszt árának 10,5, a péksütemények árának 4,5, míg a kenyér árának 3,6 százalékos növekedése okozta. A ruházati cikkek árai szintén 2 százalékkal nőttek egy hónap alatt, azonban ez megfelel a szokásos szezonalitásnak. A háztartási energia szintén átlag felett, 1,5 százalékkal drágult, ezen belül az elektromos energia ára 4 százalékkal nőtt, az üzemanyagárak 3,4 százalékos emelkedése azonban nem okozott meglepetést. Némileg tükrözve a forinterősödést, a tartós fogyasztási cikkek ára 0,3 százalékkal mérséklődött.

A cukorra nem számítottak

"Márciusban nem szokott ilyen magas lenni az infláció, ugyanis általában a januári és a februári adatokban jelenik meg az év eleji áremelések hatása" - mondta az [origo]-nak Minary Borbála, a KSH főosztályvezetője. Idén azonban nem drágult a vonatjegy vagy a távolsági buszközlekedés díja, az áram ára is csak februárban, utóbbi azonban már meg is látszik a márciusi inflációs adatokon - tette hozzá a főosztályvezető.

Minary Borbála szerint a márciusi inflációs adat az élelmiszerek és az üzemanyagok árnövekedése miatt lett ilyen magas, ami számára nem okozott meglepetést, ugyanis a tavalyi rossz termés hatása már ősz óta megjelenik a számokban. "Fura" ugyanakkor szerinte a cukor árának egy hónap alatt tapasztalt, 30 százalékos növekedése, mivel arra nem adnak magyarázatot a világpiaci és a termelői árak. Szerinte a drágulásnak pszichológiai oka volt, a felvásárlási lázat meglovagolva a kereskedők egyre jobban megemelték az áraikat.

A KSH adatai szerint januárban 222 forintba, míg tavaly júliusban csak 184 forintba került egy kiló kristálycukor Magyarországon. Március elején egyes magyar boltokban 300 forint fölé drágult a cukor, a magas árak miatt a vidékfejlesztési miniszter is vizsgálatot indított. Fórián Zoltán, az Agrár Európa Kft. üzletág-igazgatója a márciusi csúcs után lapunknak elmondta, hogy jelentős csökkenésre lehet számítani heteken belül, mivel az Unió 800 ezer tonna árut dob a piacra. Ez akár már a következő havi inflációs adatra is hatással lehet.

Nem látszik egyelőre a csökkenés lehetősége

A korábbi drágulás azonban 0,1 százalékponttal emelte meg az összes árnövekedést, vagyis, ha a cukor ára nem változott volna, akkor a havi szintű infláció 1,1 százalék helyett "csak" 1 százalékos lett volna - magyarázta Minary. Ugyanez az üzemanyagoknál azt jelenti, hogy a 3,4 százalékos emelkedés elmaradása esetén az infláció 0,2 százalékponttal lett volna kisebb márciusban. Az elektromos energia 4 százalékos növekedése pedig 0,16 százalékot rontott a márciusi inflációs adaton.

A mezőgazdasági árak arra utalnak, hogy a termelők oldaláról komoly nyomás van. Ez az ár azonban nem jelenik meg automatikusan a fogyasztói árakban, mivel az árnövekedést a kereskedők nem tudják teljesen érvényesíteni a vásárlók felé. A KSH szakértője ugyanakkor nem lát olyan jelet, ami alapján a mezőgazdasági árak elindulhatnának lefelé. Példaként említette, hogy 2007-ben a rossz termés 2008 nyaráig magas szinten tartotta az élelmiszerárakat, és hasonló lefutásra számít most is.

Megnőtt a kamatemelés esélye

Az MTI által megkérdezett tíz befektetési és pénzügyi elemző átlagosan 4,2 százalékos inflációt várt márciusra. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a következő hónapokban kettős hatás érvényesülhet: egyrészt a forint erősödése lassan megjelenhet az árakban, azonban az üzemanyagárak emelkedését egyelőre csak tompítani tudja, míg a tartós fogyasztási cikkek és egyes szolgáltatások árai kissé csökkenhetnek. A nyomott belső kereslet szintén csupán tompítani tudja a nyers élelmiszerárak megjelenését a feldolgozott élelmiszerárakban. Így az infláció a következő hónapokban 4,3-4,5 százalék között alakulhat szerinte.

Londoni felzárkózó piaci elemzők szerint a vártnál jóval magasabb márciusi inflációs adatok után megnőtt annak az esélye, hogy a Magyar Nemzeti Bank az idén újból kamatot emel. A 4cast nevű vezető londoni pénzügyi elemző cég szakértői kiemelték: az MNB Monetáris Tanácsának egyik fő érve a múlt havi kamattartás mellett az volt, hogy a nyersanyag-ársokkok a vártnál lassabban szűrődnek át a fogyasztói árszintre. A 4cast szerint azonban a márciusi inflációs adatok "egyértelműen kikezdik" ezt az érvet, és emiatt jelentősen megnőtt annak az esélye, hogy az MNB a második negyedévben ismét kamatot emel. A JP Morgan elemzői az idei negyedik negyedévet tartják az újabb MNB-szigorítás legvalószínűbb időpontjának.

Az MNB nem kommentálta az újabb kamatemelési várakozásokat, jövő hétfőn ugyanis kamatdöntő ülést tart a jegybank, előtte pedig nem nyilatkoznak. A monetáris tanács legutóbbi, március 28-án tartott ülésének jegyzőkönyve szerint a monetáris tanács elérhetőnek tartja a 3 százalékos inflációs célt 2012-végére további monetáris szigorítás nélkül. "Bár a nyersanyagárak jelentősen növekedtek az elmúlt hónapokban, a maginflációs tételekbe történő begyűrűzésük lassabb a vártnál" - áll a jegyzőkönyvben.

Az inflációt hűtő, hetek óta folyamatosan tartó forinterősödést az [origo] által megkérdezett elemzők szerint segítette, hogy jól megy a térségnek, de a magyar gazdaság és a kormány is kapott pozitív visszajelzéseket. További jelentős erősödést azonban senki nem vár, és veszélyek is leselkednek a forintra. Buró Szilárd, az Equilor elemzője szerint például "a 260-262 forint körüli euróárfolyam elérése reális lehetőség, de ennél jelentősebb erősödés egyre kevésbé valószínű, mert ott már túl sokan próbálnának spekulálni a magyar pénz ellen".