Készülnek a nagy generációváltásra a családi cégek

A családi vállalkozások kétharmada nem éli túl a generációváltást, a Magyarországon és a környező országokban működő családi cégek jelentős részének a közeljövőben, egyszerre kell majd megoldania ezt a feladatot. A generációváltást nehezíti az utódokra nehezedő hatalmas teher és az is, hogy a cégeknek nincs komoly múltjuk, többségük a rendszerváltás után alakult. Az [origo]-nak nyilatkozó egyik cégvezető hét éve készül az irányítás átvételére, egy másik szerint pedig hatalmas teher ugyan egy családi cég átvétele, de még mindig kellemesebb az ilyen rabszolgaság, mint más cégnél dolgozni.

"A multinacionális cégek előtt voltak a családi vállalkozások. Az ipari forradalom előtt voltak a családi vállalkozások. A görögök és a Római Birodalom előtt ott voltak a családi vállalkozások" - írja William T. O'Hara professzor az Évszázados sikerek: Leckék a világ legellenállóbb családi vállalkozásaitól című könyv szerzője.

Magyarországon az összes vállalkozás nagyjából 50 százaléka családi vállalkozás, Ausztriában ez a szám 85 százalék. Az európai munkahelyek csaknem felét, az amerikaiak közel 80 százalékát családi cégek teremtik. Az európai országok GDP-jének 60 százalékát családi vállalkozások termelik, Magyarországon ez az arány 40-50 százalék, de pontos adatok nincsenek, most folynak ezt felmérő kutatások - mondta az [origo]-nak Rudas László, a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület alapító elnöke, a Rudas Holding alapítója, az Istenhegyi Magánklinika Zrt. elnöke.

A héten a családi vállalkozások előtt álló kihívásokról konferenciát rendező egyesület a legalább 50 munkatársat foglalkoztató, évi egymilliárd forintos árbevételt generáló családi vállalkozásokat fogja össze, 2010 februárjában alapították, fő célkitűzése, hogy a hazai családi vállalkozások kedvező pénzügyi és a jogi környezetben működhessenek.

Jön a tömeges generációváltás

"Nem másokkal szemben akarunk elérni előnyöket, hanem az egyenlő elbírálás elvének érvényesülését szeretnénk elérni" - mondta Rudas az egyesület céljairól. "Például szeretnénk elkerülni a sokszoros adóztatást. Minden fejlett piacgazdaságot működtető ország kedvezményekkel ösztönzi a hosszú távú befektetéseket. Egy családi vállalkozás több generáción átívelő befektetés. Adózunk a pénz után akkor, amikor megkeressük, akkor is, amikor fejlesztünk, aztán amikor kivesszük azt a pénzt, majd akkor is, amikor újból visszatesszük" - jelentette ki.

Rudas szerint a családi vállalkozások szempontjából jelentős előrelépés, hogy a kormány eltörölte az örökösödési illetéket és az egyenes ági ajándékozáshoz kapcsolódó illetéket. "Ilyen szerencsés helyzetben csak az osztrák családi vállalkozások és még néhány nyugat-európai ország van... Egy ilyen lépésnek köszönhetően ezek a vállalkozások a zökkenőmentes utódlás következtében több ezer munkahelyet tudnak megmenteni és teremteni, ami az egész társadalomnak jó" - állította.

A családi vállalkozásokra leselkedő egyik legnagyobb veszély a generációváltás, ami Rudas szerint különösen aktuális kérdés a Közép-Kelet-Európa családi cégeknél. Ezek ugyanis a rendszerváltáskor jöttek létre, vagyis az akkor többnyire a negyvenes éveikben járó alapítók mind a 65 felé közelednek, így egyszerre lesz szükség generációváltásra ezeknél a cégeknél. A nemzetközi tapasztalatok szerint azonban a generációváltás az ilyen vállalkozások kétharmada elvérzik.

Kellemes rabszolgaság

"Az én szüleim azért dolgoztak, hogy én könnyebben éljek, én azért dolgoztam, hogy a gyerekeimnek könnyebb legyen az élete, erre rájuk pakolok egy akkora terhet, ami alatt majd megszakadnak. Nagy dilemma ez. Mindkét funkció ellátása egy 24 órás rabszolgaság. Ami ugyan nem olyan kellemetlen, mint alkalmazottként rabszolgának lenni, de akkor is hatalmas teher" - mondta Rudas.

"Itt a régióban az utódoknak általában két funkcióban is helyt kell állniuk: az egyik a tőkés funkció, vagyis hogy mint tulajdonosok hogyan vigyék tovább és gyarapítsák a céget. A másik a napi irányítási funkciót jelenti. Ezek szétválasztására itthon még nem volt mód, mert nem olyan nagyságrendűek a családi vállalkozások, hogy legyen fedezet egy több ezer eurós keresetű profi menedzsment fenntartására" - mondta Rudas László, aki szerint éppen a két funkció szét nem választása hatalmas teher lehet az utódoknak, amire alaposan fel kell készülni.

Állandó a "családi jelenlét"

"Nagyjából 7 éve készülök arra, hogy átvegyem édesapámtól a cég elnöki posztját, és nagyjából ez még legalább 3 évbe telik majd, vagyis nemsokára mint elnök nem a napi menedzsmentben veszek részt, hanem a hosszú távú stratégiai kérdésekről döntök majd" - mondta az [origo]-nak Kürti Tamás, a Kürt Információbiztonsági és Adatmentő Zrt. alelnöke, aki egyben a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület egyik alapítója és alelnöke.

"Sosem volt kényszer, hogy a cégnél dolgozzam, természetesen amikor éppen nem dolgoztam máshol, akkor mindig dolgoztam a Kürt Zrt.-nek. 12 éves koromtól kezdve például sok-sok elhúzódó nyári gyakorlatot töltöttem a cégnél" - mondta Kürti Tamás. "A középvezetőkkel együtt 12-en vezetik a céget, akikből csak én és az édesapám tartozunk a Kürti családhoz" - mondta Kürti Tamás, aki szerint a családon belül létrehoztak egy úgynevezett "family boardot" is, amely több családtagból áll, és néhány havonta átbeszélik "a céggel kapcsolatos ügyeket" - tette hozzá az alelnök utalva arra, hogy a "családi jelenlét" állandó a cégben.

Az egyesület kiadványt állított össze a kormánynak, amely az egyesületet alkotó családi vállalkozások munkahelyteremtési koncepcióját foglalja össze. Az egyesület szerint ha az új munkahelyek teremtését a kormány a munkáltatói terhek, tb-járulék- és adómentességgel támogatná, a családi cégek átlagosan legalább egy új munkahely létrehozását vállalnák, ami tízezres nagyságrendet jelentene. "Az európai fellendülés elkezdődött, mire ez a fellendülési hullám - élén a német fellendüléssel, hiszen az exportunk legnagyobb része hozzájuk kötődik - ideér, mi szeretnénk felkészülni arra, hogy meglovagoljuk azt" - mondta Rudas.

A Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület alapítói

Havas család: Számalk Zrt. (felnőttképzés), Gábor Dénes Főiskola
Purnhauser család: kerékpár- és szórakoztatóelektronikai gépek gyártása
Zwack család: Zwack Unikum
Kürti család, Kürt Zrt.: információmenedzsment
Joó család: ingatlanfejlesztés, Ganz Felvonógyár
Rudas család: Mutex csoport: ingatlanfejlesztés, szállodaüzemeltetés, Istenhegyi Klinika
Jüllich család: Jüllich-Glass Holding Zrt.: üveggyártás-és nagykereskedelem
Petrányi család: Ford Petrányi, autóforgalmazás és -szerviz
Szilvássy család: Kemikál Építőanyagipari Zrt.
Szabadhegy család: könyvkiadás (Helikon könykiadó), mezőgazdasági vállalkozások