Nem vállalta a kormány az euróhitelek miatti ütközetet

A kormány szerint kedvező a helyzet az euróalapú lakáshitelezés újraindításához, az [origo] információi szerint azonban a kormány azért szeretné feloldani az euróhitelekre korábban bevezetett korlátozásokat, hogy emiatt ne induljon uniós eljárás Magyarországgal szemben. Az Unió korábban elmarasztalta Ausztriát is egy hasonló helyzetben, és az [origo]-nak nyilatkozó források szerint egyre inkább érik a magyar eljárás is.

Megfontolandó a lakossági, lakáscélú jelzáloghitelek esetén a forint mellett az euróban történő hitelnyújtás lehetőségének újbóli megteremtése - jelentette be múlt héten a Nemzetgazdasági Minisztérium. A minisztérium nem fűzött magyarázatot a közleményében (pdf formátum) beharangozott tervhez, az indoklás annyi, hogy ez "a jelenlegi helyzetben" kívánatos lehet. Az [origo] megkereste az NGM-et is, hogy megtudjuk a minisztérium álláspontját az euróalapú hitelezésről és annak visszahozatalának indokáról, de eddig nem válaszoltak a kedden feltett kérdéseinkre.

A tárca múlt heti közleményéből az derül ki, hogy az intézkedés az egyik darabja lehet annak a hat elemből álló csomagnak, amelyet a kormány a Bankszövetséggel együttműködve szeretne megalkotni. A csomag szerepe az lenne, hogy a pénzügyi rendszer működése is támogassa a gazdasági növekedés megindítását, a nagyon leült banki hitelezési tevékenységnek pedig lendületet adjon.

Az [origo] információi szerint azonban a Bankszövetséggel folytatott tárgyalások mellett más oka volt a kormánynak arra, hogy feltámassza az euróalapú lakáshitelezést. Több forrásból származó, egy magas rangú kormányzati tisztviselő által is megerősített információink szerint a kormány azért táncolt vissza az euróalapú hitelek tavaly kihirdetett moratóriumától, mert attól tartott, hogy uniós eljárás indul emiatt Magyarország ellen.

Ez lett volna a második eljárás az Orbán-kormány intézkedései ellen

A 2010 nyarán felállt kormány intézkedései közül a telekomadó miatt kötelezettségszegési eljárást indított Brüsszel Magyarországgal szemben, mert a jogszabály uniós irányelvbe ütközik. Az euróalapú lakáshitelek betiltása lett volna a második eset, amikor az Orbán-kormány intézkedését uniós szinten hivatalosan is támadta volna az Európai Bizottság. Közben azonban a jegybanktörvény tavaly nyári megváltoztatása és a monetáristanács-tagok kinevezési rendjének átalakítása miatt is kritizálta a kabinetet az Európai Központi Bank.

"Elég egyértelmű" a helyzet

A kormány kezdeményezésére a parlament még tavaly nyáron, a 29 pontos első gazdasági intézkedéscsomag részeként hozott egy olyan törvényt, amely a lakossági ügyfeleknél a devizahitelek esetében megtiltotta a jelzálogjog bejegyzését. Ezzel ugyan formálisan nem tiltották be az euróban, svájci frankban és más devizákban történő lakáshitelezést, de lényegében ellehetetlenítették azt. A jelzálogjog jelentette biztosíték nélkül ugyanis a hitelek hiteldíjmutatója a jelzálogjog bejegyzésével felvett lakáshitelek többszörösére emelkedett.

Az Európai Bizottság már tavaly júliusban jelezte, a lépés sértheti az uniós jogot. Az ügy elég egyértelmű - fogalmazott az [origo]-nak egy, az ügyre rálátó, de abban közvetlenül részt nem vevő brüsszeli forrás. Az Európai Bíróság 1999-ben uniós jogba ütközőnek talált egy, a magyar szabályozásra nagyban hasonlító osztrák törvényt. Ausztria tiltotta, hogy külföldi valutában nyújtott hitelhez jelzálogjogot jegyezzenek be. A luxemburgi Európai Bíróság erről mondta ki, hogy az a tőke szabad áramlásának kiemelt elvét sérti, ezért a közösségi joggal ellentétes.

Az [origo] úgy tudja, hogy a hitelkonstrukciókat befolyásoló magyar jogszabállyal komolyan foglalkozik az Európai Bizottság. A Bizottság indíthat kötelezettségszegési eljárást egy országgal szemben az uniós jogot sértő jogszabályok miatt, ha pedig az után sem korrigálja az adott ország a kifogásolt szabályt, az ügyet a Bizottság az Európai Bíróság elé viszi. A magyar kormány nem akarja megvárni az ügy folytatódását.

Nem mennek jól a lakáshitelek

Az nem derült ki a gazdasági minisztérium múlt heti közleményéből, hogy mikortól akarja ismét szabaddá tenni az euróalapú lakáshitelezést magánszemélyek részére. Az euróalapú hitelezés visszaállítását a bankok is támogatják - mondta minap az MTI-nek a Bankszövetség vezető tanácsadója.

Az euróalapú lakáshitelek vonzereje a forinthitelekénél alacsonyabb thm-ben rejlik: az előbbiek thm-je a legutóbbi, tavaly nyárról rendelkezésre álló jegybanki statisztika szerint 8 százalék alatt van, a forinthiteleknél pedig mostanra már 10 százalék fölé kúszott a thm. Ez havonta hitelösszegtől és futamidőtől függően havi több ezer, esetleg pár tízezer forintos különbség. Az euróalapú hitelek alacsonyabb költség miatti népszerűsége jól látszott 2009-ben, a frankhitelek eltűnésekor, amikor az új lakáshitelek többségét euróalapon folyósították.

Az euróhitelezés azonban vélhetőleg nem fog szárnyalni. Egy 2009 tavaszán hatályba lépett rendelkezés lejjebb szállította a hitelfedezeti értéket, így a forinthiteleknél az ingatlan árának 75 százalékát érheti el legfeljebb a lakáshitel, miközben az euróhitelnél csupán a 60 százalékát. A lakáshitelezés is visszaszorult, az MNB legfrissebb felmérése szerint februárban csupán 12 milliárd forintnyi jelzálog-lakáshitelt folyósítottak a bankok, ez az elmúlt hat év egyik leggyengébb adata.