"Belehúztak a létszámleépítésbe" - perre készül több, indoklás nélkül kirúgott köztisztviselő

köztisztviselő, kerületi okmányiroda, ügyintézés, Miskolc
Vágólapra másolva!
Nem minden kormányhivatalban állították le az indoklás nélküli kirúgásokat az után sem, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette az indoklás nélküli elbocsátásokra lehetőséget adó jogszabályt - állította az [origo]-nak több érintett. A megkérdezett, indoklás nélkül elbocsátott köz- és kormánytisztviselők mindegyike azt mondta, munkaügyi bírósághoz fordul, többen közülük azt mesélték, hogy az indoklás nélküli kirúgás sértő és megdöbbentő volt. Egy szakszervezeti vezető szerint az önkormányzati kirúgások mögött alapvetően nem politikai okok állnak, egyszerűen sok helyen elfogyott a pénz.
Vágólapra másolva!

"Az elbocsátásom után nem sokkal munkaügyi bírósághoz fordultam, szerintem a mostani döntés jelentősen javítja az esélyeimet" - mondta az [origo]-nak a Fővárosi Önkormányzat egy volt munkatársa, miután kedden kiderült, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény azon módosítását, amely lehetővé teszi az indoklás nélküli felmentést.

A törvénymódosító javaslatot tavaly október végén - már az önkormányzati választások után - nyújtotta be a parlamentnek Kósa Lajos debreceni és Kovács Zoltán akkori pápai polgármester, illetve Tarlós István főpolgármester. A módosítást a parlament a házszabálytól eltérve, gyorsított eljárásban tárgyalta, majd december 23-án fogadta el. Kósa Lajos azzal indokolta, hogy a korábbi szabályok értelmében "ha valaki bejár a munkahelyére", akkor csak "hihetetlen nehéz eljáráson keresztül" lehetett eltávolítani az alkalmatlan tisztviselőket.

Az Ab keddi határozata nem volt meglepetés, mivel február 15-én a testület alkotmányellenesnek nyilvánította ugyanezt a rendelkezést a központi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényben. A városházáról elküldött, neve elhallgatását kérő forrás szerint ő éppen az után egy nappal kapta meg a felmondólevelét. Ez alapján egyike lehet annak a 150 embernek, akiket átszervezésre és létszámcsökkentésre hivatkozva bocsátott el a Fővárosi Önkormányzat.

Továbbképzés után elbocsátás

"Nagyon váratlanul ért, annak ellenére, hogy természetesen hallottunk róla, hogy lesz leépítés. Három diplomám, öt felsőfokú képesítésem, valamint nyelvvizsgám is van, régóta az önkormányzati szektorban dolgozom, és sohasem jelezték, hogy elégedetlenek lennének velem. A minősítésem jó volt, továbbképzésre is küldtek. A szakmai büszkeségem azt diktálta, hogy rákérdezzek, mi az oka a kirúgásomnak, de nem kaptam érdemi választ, csak annyit, hogy nem kötelesek indokolni" - mondta az utóbbi években tanácsosi minőségben dolgozó szakember.

A köztisztviselő jogállásáról szóló törvény az önkormányzati hivatalok mintegy 37-38 ezer munkatársára vonatkozik, illetve arra az egy-két ezer emberre, aki az úgynevezett alkotmányos intézményeknél (például az Országgyűlés Hivatala, a Köztársasági Elnöki Hivatal, a Gazdasági Versenyhivatal, az Államkincstár vagy az Állami Számvevőszék) dolgozik. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) tapasztalatai szerint a polgármesteri hivatalokat vezető jegyzők - ők körülbelül ezernyolcszázan vannak - mintegy egyharmadát cserélték le a tavaly októberi választás óta. Ez nagyjából megfelel a négy vagy nyolc évvel korábbi aránynak, de 2010-ben jóval kevesebb önkormányzatnál volt politikai váltás, mint 2006-ban.

"Rossz a hangulat az önkormányzati alkalmazottak körében, ezzel a törvénnyel sikerült a félelmet elültetni az emberekben" - mondta érdeklődésünkre egy jegyzőként dolgozó, szakszervezeti tisztségéből adódóan számos egyedi esetet ismerő tisztviselő. Megerősítette, hogy nagyon sok helyen "belehúztak az önkormányzatok a létszámleépítésbe", de hozzátette, emögött nem kell feltétlenül politikai vagy személyes motivációkat keresni, a helyhatóságok gyakran likviditási gondjaik miatt kényszerülnek ilyen lépésre.

Az első Ab-döntés után sem álltak le mindenhol

A határozat a Magyar Közlönyben való megjelenésétől hatályos, ez csütörtökre vagy péntekre várható. Más helyzetben vannak viszont a kormánytisztviselők, az ő indoklás nélküli elbocsátásukat lehetővé tévő jogszabályt csak május 31-ei hatállyal semmisítette meg az AB. Mivel a törvény egyetlen mondatban rendelkezik az elbocsátásról, a jogbizonytalanság elkerülése végett az AB május végéig adott időt a parlamentnek az új rendelkezés megalkotására.

Az [origo]-nak nyilatkozó, ugyancsak névtelenséget kérő egyik érintett úgy tudja, volt olyan minisztérium, ahol kihasználták az AB-határozat késleltetett hatályba lépését, és még egy hónappal annak kihirdetése után is rúgtak ki kormánytisztviselőket. A forrás kérdésünkre azt mondta, a szakmai vezetés csupán előző délután értesült az elküldéséről, még a helyettes államtitkár sem tudott róla előre. "Meghökkentek, később informálisan elismerték, hogy a szakmai tapasztalatomat nehezen fogják tudni pótolni" - állította a közel húsz éve az államigazgatásban dolgozó középvezető.

Számolják a kártérítési igényt

Mivel a minisztériumtól kirúgott forrás szakszervezeti tisztségviselő is, szerinte kötelező lett volna egyeztetni az elbocsátásáról az érdekképviselettel, ami nem történt meg. "Ez nyilvánvaló törvénysértés, mindenképp jogi útra terelem az ügyet. Ettől teljesen független az indoklás elmaradása, de amiatt is gondolkozom kárítésítési per indításán" - tette hozzá.

"A kormánytisztviselők esetében mindenkinek azt javasoljuk, hogy ha az alkotmánybírósági határozat kihirdetése után bocsátották el, írásban kérje az indoklást, mert ha nem kapja meg, egy későbbi bíróság eljárásban lehet arra hivatkozni, hogy rosszhiszemű volt a munkáltató. Tudatában kellett ugyanis lennie, hogy amit tesz, az alkotmányellenes" - mondta az [origo]-nak Fehér József, az MKKSZ főtitkára. Beszéltünk egy másik tárcától még tavaly szeptemberben elküldött egykori főosztályvezető-helyettessel, akinek esetében ugyancsak elmulasztották az érdekképviselet véleményének kikérését - ő már túl van a munkaügyi bíróság első tárgyalásán is, és állítása szerint a bíró jelezte neki, hogy gondolja át, mekkora kártérítést szeretne.