Kezdenek előbújni a sötétből a láthatatlan munkanélküliek

munkanélküliség, állástalan, álláskereső, inaktív
Vágólapra másolva!
Egyre nehezebb helyzetből kell megvalósítania a kormánynak egyik legfőbb ígéretét, a több százezer új munkahely létrehozását és az inaktív emberek munkához juttatását. A válság miatt egyre több, a statisztikákban korábban láthatatlan munkanélküli szeretne álláshoz jutni, miközben a munkahelyek száma az elmúlt egy évben csökkent. Ráadásul a cégek szerint idén legfeljebb minimálisan nő majd az új állások száma.
Vágólapra másolva!

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közölt adatai szerint 2010 decembere és 2011 februárja között 11,5 százalékos volt Magyarországon a munkanélküliség, ami nemcsak a november-januári (11,2), hanem az egy évvel korábbi (11,4) aránynál is magasabb. Ilyen magas 2010. február-április óta nem volt az állástalanok aránya, ráadásul a munkanélküliek abszolút száma is kiemelkedő: a mostani 487 ezernél csak a tavaly január-márciusi és február-áprilisi időszakban volt több munkanélküli a KSH holnapján közölt, 1998 óta vezett adatsor szerint.

A kormány a tavalyi oszággyűlési választások óta többször jelezte, hogy egyik legfőbb célja a foglalkoztatás növelése, illetve a munkahelyteremtés. A kormány tíz év alatt szeretne egymillió munkahelyet teremteni, hogy az aktívaknak legyen is hol elhelyezkedniük. Több kormánypárti politikus pedig azt nyilatkozta az elmúlt hónapokban, hogy ebből 400 ezer munkahely már ebben a kormányzati ciklusban létrejöhet.

Munkát akarnak a láthatatlan munkanélküliek

"Az természetes, hogy a téli hónapokban romlik a foglalkoztatás, ez még a válság előtt is mindig így volt. A mostani visszaesés arányaiban is beleillik ebbe a korábban megfigyelt tendenciába" - mondta az [origo] kérdésére Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője. A szezonalitás hatását (kevesebb építőipari és mezőgazdasági munka) a KSH tájékoztatója is kiemeli. A szeptember-novemberi és a december-februári szint között 2,21 százalékos a különbség - a megelőző három évben ugyanez a csökkenés 1,64, 3,01 és 1,73 százalék volt.

A munkanélküliség növekedését a szezonális hatások mellett az is befolyásolja, hogy emelkedett a gazdaságilag aktívak - vagyis a munkaerőpiacon akár állásban lévők, akár állást keresők - aránya is. Ez biztató adatnak is tekinthető, mivel a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája éppen az inaktívak uniós és régiós összehasonlításban is nagyon magas, 44-45 százalék körüli hányada. A növekvő munkanélküliségi adat arra is utalhat, hogy közülük többen elkezdtek állást keresni.

Az aktívak táborának bővülése mögött egy az [origo]-nak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő, a munkaerő-piaci folyamatokra rálátó forrás szerint az állhat, hogy a válság miatt több családban van munkanélküli, és így olyanok is elkezdtek állást keresni, akik korábban ezt nem tették, mivel a családjukban volt elegendő kereső. Korábban a munkanélküliek közé csak az állásukat elvesztők kerültek, a válság ezt megváltoztatta. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) statisztikáiban is látszik, hogy növekszik a nyilvántartott álláskeresők száma. Januárban 93 ezerrel (15,7 százalékkal) többen kerestek állást, mint decemberben, és még a szezonális változásokkal kigazított adatok is 6 százalékos növekedést mutatnak.

Csekély létszámbővüléssel számolnak a cégek

Az NFSZ rendszeresen vizsgálja a magyarországi munkáltatók álláshelyek kialakítására vonatkozó szándékait. A legfrissebb, idei első negyedévi (nem reprezentatív) felmérésben részt vevő 6700 cég három hónapon belül összességében 2,1 százalékos, egy év távlatában pedig 1,6 százalékos létszámnövekedéssel számol. A tavalyi negyedik negyedévben 0,8 százalékos csökkenésre számítottak az akkor megkérdezettek, de a végül a vártnál nagyobb mértékben, 1,8 százalékkal mérséklődött az álláshelyeik száma.

Hasonló felmérést készít negyedévenként a Manpower nevű, munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó nemzetközi tanácsadó cég is. A 2011 második negyedévére vonatkozó előrejelzés szerint a magyarországi munkaadók mérsékelt létszámnövekedést várnak. A megkérdezett vállalatok 11 százaléka szerint nő az alkalmazottak száma, 8 százalékuk visszaesésre számít, 78 százalékuk szerint pedig nem lesz változás.

Az idősek járnak pórul

A Matolcsy által jelzett terv úgy valósulhat meg, ha új munkahelyek jönnek létre, Matolcsy korábban azt mondta, hogy a foglalkoztatottság év végéig 1 százalékkal emelkedik majd a kormány elképzelései szerint. Az elmúlt hónapokban azonban a foglalkoztatottak aránya is visszaesett, a kormány hivatalba lépése óta összességében csökkent a foglalkoztatottak száma: 2010. május-júliusban még 3,789 millióan dolgoztak, míg most csak 3,743 millióan. Novemberig emelkedést regisztrált a KSH, ami tavaly év elején, még a választások előtt kezdődött, a választások óta azonban csökkenés kezdődött, igaz, a bejelentett munkával rendelkezők száma még így is 17 ezerrel meghaladja az egy évvel ezelőttit.

Forrás: Northfoto

A március elején bemutatott Széll Kálmán-terv több intézkedése is ezt a problémát próbálja megoldani. Ilyen az új, a jelenleginél hatékonyabb közmunkarendszer létrehozása, ami az inaktívak munkához juttatását célozza, akárcsak a munkanélküli-ellátás időtartamának 9-ről 3 hónapra csökkentése, a szociális segélyezésben a minimálbér összegével megegyező felső plafon bevezetése, a rokkanttá nyilvánítási rendszer átalakítása a korábbi jogosultságok felülvizsgálatával együtt, valamint a korkedvezményes nyugdíj felszámolása.

A GKI kutatásvezetője szerint a foglalkoztatást érintő intézkedéscsomag hatása legkorábban jövőre várható. Most szerinte azt lehet látni, hogy akik a válság során bekerültek a munkanélküli-ellátásba, azok közül sokan egy év alatt sem találtak munkát, tehát a tartós munkanélküliek aránya, a munkanélküliség átlagos hossza nő, annak ellenére, hogy a GDP már bővül. Ennek az az egyik fő oka, hogy a munkáltatók minél olcsóbban próbálnak munkaerőhöz jutni, vagyis a fiatalokat preferálják. Az idősebbek ezért nagyon nehezen tudnak viszakerülni a munkaerőpiacra - mondta.

A Széll Kálmán-terv szerint az átalakítások részleteit júliusra kell kidolgozni, a kormány számításai szerint a munkavállalást érintő átalakításokkal 213 milliárd forintot lehet megspórolni, és tömegeket lehet visszaterelni a munkaerőpiacra. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) előrejelzése szerint a munkanélküliek száma jövőre 100 ezer, 2013-ra 200 ezer, 2014-re pedig 300 ezer fővel fog csökkenni. Matolcsy György gazdasági miniszter szerint a minisztérium előrejelzései alapján már az idén 11 százalék alá csökken a munkanélküliség aránya.

Szerda délután megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot azzal a kérdéssel, hogy a tárca szerint mi az oka annak, hogy csökken a foglalkoztatottak száma, illetve mikor és minek a hatására várható ennek a trendnek a megfordulása. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.