Hűvös derűlátással várják közgazdászok a kormány reformcsomagját

strukturális reformok, elemzői várakozások, pénzügyi elemző, tőzsde, részvényárfolyamok, gazdaság
Vágólapra másolva!
Nem várnak eget rengető bejelentéseket az [origo] által megkérdezett elemzők és közgazdászok a kormány keddi reformtájékoztatójától, sőt, többen azon sem csodálkoznának, ha hiányoznának a konkrét számok a bejelentésekből. Szerintük a legnagyobb megtakarításra a gyógyszerkasszánál lehet számítani, és fűnyírásszerű költségcsökkentés helyett inkább ösztönzőkre épülhet a reformcsomag.
Vágólapra másolva!

"Majd meglátjuk. Én türelmes vagyok, külföldről is sokan fordulnak hozzám, én egyelőre hűtöm a kedélyeket. Nem lennék meglepve, ha a bejelentett intézkedések egy része nem márciustól élne, hanem majd valamikor később kezdenék csak el megvalósítani őket. Igen, valahogy így alakult mostanában az államigazgatás: először vannak a bejelentések, utána jön a kidolgozásuk" - mondta az [origo]-nak Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egykori elnöke, korábbi ipari miniszter a kormány keddre ígért reformbejelentéseiről. A Corvinus Egyetem tanára szerint az a tény, hogy a reformcsomag részleteit nem a miniszterelnök, hanem két miniszter - Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter - jelenti be, "még azt is jelentheti, hogy valóban lesznek népszerűtlen intézkedések és konkrét számok".

A reformok szükségességéről először tavaly júniusban beszélt Orbán Viktor miniszterelnök, aki Brüsszelben azt mondta, hogy a magyar gazdaságnak sürgős és átfogó szerkezeti átalakításokra van szüksége, de részleteket ekkor még nem közölt a kormányfő. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tavaly november végén már azt jelentette be, hogy a kormány februárban közel 100 strukturális reformot indít, az intézkedések pedig a nyugdíj-, a járulékfizetési és az egészségbiztosítási rendszert is érinteni fogják. Matolcsy december közepén ezt azzal egészítette ki, hogy a tervek szerint a 360 milliárd forintos munkaerő-piaci alapnál 100-120 milliárdot, a 340 milliárd forint körüli gyógyszerkasszánál mintegy 100 milliárdot, a közösségi közlekedésen pedig 50 milliárdot meg lehetne spórolni.

A költségvetés egyenlegének javítására hivatott intézkedésektől 600-800 milliárd forintos megtakarítást remél a kormány, ennek kétharmada jöhet össze kiadáscsökkentésből, de az idei évre valószínűleg még csak néhány tízmilliárdos spórolás jut. (A tervezett megtakarításról szóló összeállításunkat itt találja meg). A reformcsomagot először februárra ígérte a kormány, de a bejelentések többször csúsztak.

"További érdemi bejelentésekre lesz szükség"

"Az alapján, amit most tudunk, nem jöhet össze a 600-800 milliárdos megtakarítás, úgyhogy biztos lesznek újdonságok a csomagban, de nem kell radikális lépésekre számítani. Viszonylag jelentős lesz a csomag, de nem lesz túlzottan meggyőző" - erre számít Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője, aki az [origo]-nak azt mondta, hogy szerinte összeségében nem lesz sorsfordító a bejelentés. "Akik kételkednek, azokat nem fogja meggyőzni a csomag, akik pedig nagyon optimisták, azok ezek után is optimistán látják majd a helyzetet. Akik azonban nem a két szélsőséges álláspont valamelyikét képviselik, azoknak ezek után is nehéz lesz dönteniük" - mondta várakozásairól Török.

Orbán Viktor a kormánypárti frakciók előtt az [origo] információi szerint a munkanélküli segély idejének csökkentését és a közlekedési kedvezmények szűkítését jelentette be. Erről itt olvashat részletesen!


"Az elmúlt hónapokban már annyira beharangozták a csomagot, hogy magasra került a léc. Az eddig meglebegtetett kiadáscsökkentő, illetve bevételnövelő tételekből azonban egyelőre nem áll össze a 600-800 milliárd forintos nagyságrend, így további érdemi bejelentésekre lesz szükség" - jelentette ki Forián Szabó Gergely, a Pioneer Investment befektetési igazgatója, aki szerint minél jobban húzódik-halasztódik a csomag, annál ütősebb összeget kell bemondania a kormánynak. A befektetők meggyőzése azért fontos, mert az idén összesen körülbelül 4 milliárd eurót kell Magyarországnak visszafizetnie. "Van ugyan a kincstárnak 2,5 milliárd eurónyi betéte a jegybanknál, ami elég is lenne őszig, amíg el nem kell kezdeni törleszteni az uniós hitelt, de ezt az összeget érdemes lenne megtartani olyan tartalékként, amire rossz piaci környezetben is támaszkodhat az ország" - mondta Forián Szabó Gergely.

Orbán Gábor, az Aegon Alapkezelő makroelemzője úgy véli, hogy összejöhet a 400-450 milliárd forintos kiadáscsökkentés, de jövőre egy 700 milliárdos, 2013-ban pedig egy közel ezermilliárdos kiigazításra lesz majd szükség. "Sok területen számítok néhány tízmilliárdos spórolásra, ilyen lehet a rokkant- és munkanélküli ellátás, illetve a közösségi közlekedés is. Az egyedüli százmilliárdos tétel a kiadási oldalon a gyógyszerkassza lehet" - véli az elemző. "A fűnyíróelvű kiadáscsökkentéseknek már nincs tere. Olyan reformoknak viszont van, amelyek az ösztönzőkre hatnak, és úgy tűnik, most ilyen csomag készül" - tette hozzá Orbán Gábor.

Le kell zárni a menekülési utakat

Az Aegon elemzője két okkal magyarázza optimizmusát: szerinte a kormány 250 milliárd forintos stabilitási alapja mindenképp pozitív jel, a másik bizakodásra okot adó tényező pedig az, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumból (NGM) olyan szakmai anyagok érkeznek, amelyek elismerik a költségvetés szerkezeti átalakításának szükségességét. "Az egyik ilyen anyag az az NGM által készített elemzés, amiben ugyan semmi új nincs, de mégis biztató, hogy egy minisztériumi tanulmány ismeri el, hogy a visegrádi országok közül mi költjük a legtöbbet szociális kiadásokra, nagyjából a GDP 2 százalékával többet, mint a többiek, és hogy szükség van kiadácsökkentésre" - mondta.

Hasonlóan látja Mellár Tamás, a Századvég Gazdaságkutató kutatási igazgatója, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korábbi elnöke is, aki szerint ha a Nemzetgazdasági Minisztérium elemzéseiből, a sajtóértesülésekből és a kormányzati politikusok nyilatkozataiból indulunk ki, akkor összességében pozitív kép rajzolódik ki. A gazdaságpolitika megvalósulását korábban épp az [origo]-nak adott interjújában kritizáló szakember szerint ez eddig megszellőztetett lépések arra utalnak, hogy a kormány megértette, hogy ideiglenes intézkedések helyett a költségvetési egyensúlyt hosszú távon biztosító lépésekre van szükség.

"Fontos lépés lehet az, hogy a kormány rendezni kívánja a potyautas-kérdést, vagyis szigorítja az ellátási rendszert olyan módon, hogy aki nem jogosult vagy munkaképes, az ne kaphasson járandóságot az államtól. Ehhez szorosan kapcsolódik a rokkantnyugdíjazás kérdésének esetleges szigorítása, ami szintén üdvözlendő, mivel Magyarországon arányaiban nagyságrendekkel több a rokkantnyugdíjas, mint az Európai Unióban. Ezt a menekülési utat le kell zárni" - fogalmazott Mellár Tamás. A kutatási igazgató azt is elmondta: a munkahelyteremtés mellett a munkaerő-kínálatot is meg kell teremti, tehát vonzóvá kell tenni a foglalkoztatást, csak úgy lehet hosszabb távon eredményt elérni, erre különböző lehetőségek vannak, ilyenek például a járulékkedvezmények és az adókedvezmények is.

Nekünk már elég csak szemezgetni

"Hatalmas IMF- és OECD-irodalom áll a rendelkezésünkre arról, hogyan kellene véghezvinni a strukturális átalakításokat Magyarországon, így elég, ha csak ezekből szemezgetnek. Nem hatástanulmányokból, hanem az azok eredményei melletti politikai elköteleződésből volt eddig is a nagyobb hiány, talán ez most változhat"- mondta Orbán Gábor.

Sok múlik a csomag szerkezetén Forián Szabó szerint is, aki a 2006-os Gyurcsány-féle kiigazítócsomagot hozta fel rossz példaként, ami jelentős részben a bevételek növeléséből, vagyis adóemelésből állt, emiatt a befektetők megnyugtatását célzó bejelentések végül igen negatív visszhangot váltottak ki a piacon. Ha mégsem lennének elég meggyőzőek a bejelentett lépések, 300 forintos eurótól akkor sem kell tartanunk a befektetési igazgató szerint, mert az ország makrogazdasági fundamentumai alapvetően jók.

"Az egyensúlyi mutatók jóval megnyugtatóbbak, mint néhány évvel ezelőtt, de sajnos a befektetők fejében továbbra is a fokozottan kockázatos országok között vagyunk, ahonnét egy jól kommunikált kiigazítással végre kitörhetnénk" - tette hozzá Forián Szabó. Orbán Gábor szerint sem várható komoly piaci turbulencia ha az egyes részletek nem lesznek kellően részletezve. "Csalódás lenne, de nem óriási, mert nem felfokozottak a piaci várakozások. Kicsit mindenki szkeptikus, sokan tartanak attól, hogy helyenként nem eléggé jól specifikált tételekre lesz alapozva a csomag" - tette hozzá a szakértő.