A vártnál jobb adatot produkált a magyar gazdaság

Az előzetes becslés szerint várt 1,7-1,8 százalékkal szemben 2 százalékkal növekedett a múlt év utolsó három hónapjában a magyar gazdaság. Az éves növekedés 1,2 százalékos volt.  

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Ecostat gyorsbecslése szerint a múlt év utolsó negyedében 2 százalékkal növekedett a magyar GDP éves összevetésben, a naptári hatás kiszűrésével mért adat pedig 1,8 százalékos bővülést mutat - közölte kedden reggel a KSH.

A szezonálisan és naptárhatással korrigált adatok szerint az előző negyedévhez képest 0,2 százalékkal növekedett a magyar gazdaság. "A becslés korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorsbecslésben közöltektől eltérhetnek" - teszi hozzá a KSH közleménye. A negyedéves adat meghaladja az elemzői várakozásokat, a Reuters hírügynökség elemzői konszenzusa ugyanis 1,7-1,8 százalékos fejlődést jelzett előre.

A negyedik negyedéves bővülés eredményeként a magyar gazdaság tavaly összességében 1,2 százalékkal gyarapodott, azaz a 2009-ben mért 6,3 százalékos hanyatlás után újra pozitív tartományba került a GDP. (A 2009-ben mért visszaesésre az 1991-es 12 százalékos zuhanás óta nem volt példa, sőt, a KSH 1994 óta eddig mindig növekedést regisztrált.)

Korai a túlzott optimizmus

"A decemberi ipari termelésről szóló adat után - ami hó/hó alapon, szezonálisan és munkanapokkal is kiigazítva közel 12 százalékos visszaesést mutatott - mindenképpen pozitív meglepetés a negyedik negyedévről szóló GDP-adat, ami miatt az éves növekedés is egy hajszállal jobb lett a várakozásoknál" - mondta az [origo]-nak Forián Szabó Gergely, a Pioneer Investments befektetési igazgatója.

A viszonylag jó adatnak költségvetési szempontból nem lesz komoly hatása, hiszen a tavalyi adóbevételek már jórészt befolytak. Az idei gazdasági növekedés szempontjából még korai lenne a túlzott optimizmus - mondta Forián Szabó Gergely, aki továbbra is 3 százalék körüli GDP-bővüléssel kalkulál 2011-re. Az idei gyorsulás alapja a tovább bővülő exportkereslet mellett elsősorban az élénkülő lakossági fogyasztás lehet.

Kollégájához hasonlóan fogalmazott Barta György, a CIB Bank közgazdásza, aki elmondta: alapvetően kellemes meglepetést okoztak a most megjelent számok, az éves infláció 4 százalék lett a várt 4,3 százalék helyett, a változékony élelmiszer- és energiaárakat kiszűrő maginfláció is lejjebb jött. "Emellett a múlt év utolsó negyedévében mért 2 százalékos növekedés is felülmúlja a várakozásokat, mi például 1,6 százalékos bővülést vártunk. Ennek fényében tehát mindenképpen kedvezők az új adatok, ám az idei prognózisokat korai lenne teljesen átírni" - tette hozzá Barta.

Kockázatok

Barta szerint az idei év közepéig csökkenni fog az infláció, az éves mutató 3,3 százalékig süllyedhet, ám az év második felében elsősorban a bázishatások miatt gyorsulhat az infláció, így éves szinten 3,7 százalékos emelkedés várható, ami felülmúlja a jegybank 3 százalékos célját. "A kormánynál pesszimistábban látjuk a gazdaság idei várható teljesítményét, míg a kormány 3 százalék körüli, mi 2,6 százalékos bővüléssel számolunk" - fogalmazott a szakember, és hozzátette: a növekedést visszafoghatja a válságadók árakba történő átgyűrűző hatása, és egyelőre nem várható dinamikus bővülés a hitelezés terén sem. "A pozitív oldalon említhető, hogy a belföldi fogyasztáson belül a magánfogyasztás némi élénkülést mutathat, ez pedig a magyar gazdaságot eddig egyedül tápláló nettó export mellett pluszt adhat, és a beruházások területén is enyhülhet az eddigi komoly visszaesés."

"A mostani infláció adat után szerintem a jegybank februárban nem fog kamatot emelni" - mondta Barta, és hozzáfűzte: a következő időszakban lehet tere a kormány által is szorgalmazott kamatcsökkentésnek, ám ehhez a tartósan kedvező nemzetközi hangulat mellett szükség van arra, hogy a kormány által beharangozott kiadáscsökkentő reformcsomag kedvére legyen a befektetőknek és érdemi erősödést eredményezzen a forinteszközökben. Utóbbi alapfeltétele az alapkamat csökkentésének" - mondta Barta György.