A kamion lett az adómentes falvak kedvenc járműve

Nulla iparűzési adóval csalogatná magához a vállalkozásokat Rábacsécsény után immár Tápszentmiklós is, és az első tapasztalatok szerint sikeresen is teszi: több bevételhez jut a falu a gépjárműadóból, mint amit elveszít az iparűzésin. Szakértők szerint a fuvaros cégeket csábító technikát nem lehet bárhol alkalmazni, és lehetnek bökkenői is: ha csak papíron történik a telephelyváltás, annak egy ellenőrzés után jogi következményei lehetnek.

"Az első két hétben 7, február elejéig pedig összesen 17 cég jelezte, hogy telephelyét Tápszentmiklósra helyezné át azt követően, hogy a település önkormányzata január 11-én úgy döntött, hogy nem vet ki iparűzési adót (ipa) a vállalkozásokra" - mondta az [origo]-nak Kovács József polgármester. Korábban 2 százalékos volt az iparűzési adó a településen, s a helyben működő 49 vállalkozás évi 4 millió forintot fizetett be ezen a címen.

Az újonnan bejelentkezett vállalkozások közül kettőt a cégbíróság is hivatalosan bejegyzett már Tápszentmiklósra, a fuvarozók hat kamionja után 2,2 millió forint gépjárműadót kasszírozhat a település, ami kicsivel több mint a fele a korábbi iparűzési adóból befolyt összegnek. "Könnyű kiszámolni, hogy a további letelepedések után a korábbi adóbevétel többszöröséhez jut Tápszentmiklós" - fejtegette a polgármester, aki azt is elárulta, hogy a szomszédos településeket azért nem haragítják magukra a lépéssel, mert a közvetlen környezetből nem fogadnak áttelepülő cégeket. "Győrből, Csornáról, Mosonmagyaróvárról viszont tárt karokkal fogadunk mindenkit" - tette hozzá.

Az iparűzési adót kiiktató falvakban a fuvaros cégek vonzerejét az adja, hogy a kamionpark miatt jelentős gépjárműadó-bevétellel kecsegtenek, miközben nincsenek olyan elvárásaik a településsel szemben, mint például a legalábbis részben a helyi keresletre építő kereskedelmi cégeknek. A többi logisztikai vállalat is optimális betelepülő lehet, de a fuvarosokkal szemben egy-egy logisztikai központ áttelepülése már komoly befektetést igényel.

Rábacsécsény is a fuvarozókkal nyert

Az ötlet amúgy nem új, Rábacsécsény már 2009. július elsejétől eltörölte az 1,1 százalékos iparűzési adót, aminek nyomán megkétszereződött a vállalkozások száma a 630 fős településen. Tavaly a gépjárműadóból 11 millió forint bevételük volt, szemben a két évvel azelőtti alig 5 millió forinttal, ami a gépjármű és iparűzési adó együtteséből folyt be. "Bár zömében fuvarozó, szállítmányozó cégek helyezték telephelyüket Rábacsécsényre, jelenleg két kereskedő vállalkozással is tárgyalnak" - számolt be az [origo]-nak Kovács Teodóra polgármester.

Azután döntöttek az iparűzési adó megszüntetéséről - magyarázta a polgármesterasszony -, hogy az akkor ellenzékben lévő Fidesz prominensei nagyon sokszor hivatkoztak arra, hogy a gazdaság élénkítése nem képzelhető el a vállalkozások adóterheinek csökkentése nélkül. "Ami országosan jó, az a kistelepülésen is kedvező hatású lehet" - gondolta a testület, s az eredmények igazolták a döntést Kovács Teodóra szerint.

Az iparűzési adó valóban nagy teher a hazai vállalkozások számára, amit a cégek nettó árbevételére vetnek ki a települések 0-2 százalék közötti mértékben. A rendelkezésre álló kimutatások szerint 2008-ban országos szinten 465 milliárd forintot fizettek be ezen a címen a vállalkozások, miközben ugyanabban az évben a nettó társasági adóból 487 milliárd folyt be - az adóhatóság adatai szerint. Nem hivatalos információk szerint 2010-ben az arányok már megváltoztak, az iparűzési adóbefizetések meghaladták a társasági adó mértékét.

A fuvaros cégek sok pénzt hoznak és az sem baj, ha kicsi a falu

Baj lehet, ha csak papíron telepednek le a cégek

"Minden településnek jogában áll, hogy helyi adópolitikai megfontolásból, ha azzal növelik a falu vagy a város bevételeit, így gazdasági biztonságát, eltekintsenek az iparűzési adó kivetésétől" - reagált Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) főtitkára. Természetesen a települések között óriási különbségek vannak, ott ahol jelentős bevétel származik az iparűzési adóból, például a nagyobb városokban, értelemszerűen nem érdmes megválni ettől az adónemtől.

Nagyon lényeges elem ugyanakkor, hogy azokon a helyeken, ahol nem vetik ki ezt az adót, jogilag tiszta legyen a letelepedett a cégek helyzete, magyarán a valóságban is ott legyenek, ne csak papíron - figyelmeztetett a főtitkár. "Emlékezetes fordulat volt a sukorói ügyben az a mozzanat, amikor kiderítették, hogy az izraeli befektető nem él az általa megvásárolt és megjelölt ingatlanban, ami a büntetőjogban az okirathamisítás gyanúját veti fel" - hozott egy párhuzamos példát Zongor Gábor.

Ellenőrzések, meghallgatások, menetlevél

A jogi tisztaság fontosságára hívta fel a figyelmet Vadász Iván, az Adótanácsadók Egyesületének alelnöke is, aki szerint igen könnyen kideríthető, ha egy vállalkozást nem arról a helyről irányítanak, ahová hivatalosan a telephelyét bejelentették. Elég egy ellenőrzés során meghallgatni az alkalmazottakat, megvizsgálni, hogy a cég eszközei, berendezései, járművei ténylegesen a településen vannak-e, a kötelezően vezetett menetlevelekből is rögtön kideríthető, hogy egyáltalán jártak-e gépjárművek az adott helyen - magyarázta, hozzátéve, hogy ha nem stimmelnek az adatok, egyszerűen bizonyítható, hogy színlelt a telephely.

Vadász szerint az adómentességnek vannak kockázatai, így talán érdemesebb ha csak kis mértékben is, például 0,1-0,2 százalékban megtartani az iparűzési adót. Ez abban az esetben nyerhet jelentőséget, ha az a település kezdene utánanézni a dolgoknak, ahonnan elköltözött s cég, s esetleg felmerül annak gyanúja, hogy mindez csak papíron történt meg.

Vadász szerint a minimális adószintből egyfajta védettség következik. "Ha a cég az adóalapja után befizet 0,1-0,2 százalékot, akkor azzal hivatalosan is igazolja a teljesítést, tehát ha egy másik önkormányzat is bejelentkezik iparűzési adó igényével, akkor mutathatja, hogy ő már teljesítette a bevallást" - mondta. Ebben az esetben két közigazgatási határozat konkurálhat egymással szemben, ami bíróságra kerülhet. Ugyanakkor nagyobb az esélye annak, hogy a cég nyertesen kerül ki az ügyből, ha fel tudja mutatni, hogy befizetett iparűzési adó címén meghatározott összeget, mintha csak egy üres papírt lobogtatna, hogy nem fizetett be semmit. "Amennyiben elmarasztaló ítélet születne, annak a kárvallottja mindig a vállalkozás, és nem az önkormányzat. Ilyenkor az elmaradt befizetés 50 százalékára rúgó adóbírságot, valamint késedelmi pótlékot kell kifizetni, utóbbi a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese, vagyis jelenleg 12 százalékos pluszteher" - mondta az adószakértő.