Matolcsy szerdán árulhatja el, hol talált 250 milliárdot

A magyar gazdasági teljesítmény 1 százalékát kitevő összeget kell találnia a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a Matolcsy György által bejelentett stabilitási alap feltöltéséhez, egyelőre azonban a költségvetési bizottság fideszes tagjai sem tudják, a büdzsé mely tételeiből akar lecsípni a tárca. Az alap a külső gazdasági hatásoktól óvná a magyar gazdaságot, a szerdai frakcióülésen jöhetnek a részletek.

A fideszes képviselők számára is csak a szerdai évadnyitó frakcióülésen derül majd ki, honnan tervezi előteremteni a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a napokban bejelentett, 250 milliárd forintos stabilitási alap felállításához szükséges pénzt - derült ki azokból a válaszokból, amelyeket a kormánypárt vezető, gazdaságpolitikával foglalkozó parlamenti képviselői adtak az [origo] kérdésére.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter múlt pénteki, brüsszeli sajtótájékoztatóján ismertette javaslatát egy tartalékalap létrehozására, mely súlyos külső kockázatok megjelenése esetén megvédi a magyar költségvetést az európai pénzügyi rendszer hullámveréseitől. A miniszter bejelentése szerint az alapot akkor használná fel a kormány, ha a gazdasági kockázatok "valódi gondot okoznak", egyébként az év végére újra felhasználható az államháztartási törvényben szereplő célokra. Hétfőn azt is bejelentette a tárca, hogy Orbán Viktor kormányfő elfogadta a javaslatot.

A költségvetés fő számai nem változnak

Matolcsy György a forrásokkal kapcsolatban mindössze annyit közölt, hogy az alap pénze benne van az érvényes költségvetésben, vagyis az összeg a már megszavazott büdzsé fejezeteiből származna, más forrásokban a kormány nem gondolkodik. Ez azt is jelenti, hogy az alap létrehozásához nem fognak hozzányúlni sem a költségvetés 110 milliárd körüli általános tartalékához, sem pedig a magánnyugdíjpénztárakból visszalépők vagyonával feltölteni tervezett, az államadósság csökkentésére félretett kerethez.

Mivel Matolcsy egyértelművé tette, hogy a magyar bruttó hazai termék (GDP) nagyjából 1 százalékát kitevő alap feltöltését a mostani költségvetésből állja a kormány, így nem lehet szó arról sem, hogy a kormány szerint "konzervatívan", vagyis inkább a kedvezőtlenebb forgatókönyveket figyelembe véve összeállított költségvetés esetleges plusz bevételeit vagy megspórolt kiadásait fordítsák erre a célra. Az ilyen, természetüknél fogva nehezen előre látható tételek felhasználása azért nem lehetséges, mert az csak az év végén derül ki, hogy ezek a források rendelkezésre álltak-e egyáltalán, vagy nem.

Azért sem képzelhető el ezen tételek felhasználása, mert az alap felállítása azt jelenti, hogy ennek a 250 milliárd forintnak meg kell jelennie a büdzsében, azaz amennyiben még nem létező pluszbevételek adnák az alap pénzügyi hátterét, akkor át kellene írni a költségvetés fő számait - márpedig ezt kizárta a miniszter és a kormányfő is. A 250 milliárd forintos tétel nagyjából annyi, amennyit Magyarország évente kifizet az Európai Unió (EU) költségvetésének (idén ez az összeg 256 milliárd forint), amennyi mérleg szerint profitot termelt 2006-ben a Mol (253 milliárd forint), illetve alig marad el a Honvédelmi Minisztérium éves büdzséjétől (275 milliárd forint).

A költségvetési bizottságot még nem értesítették

Mindez azt jelenti, hogy a büdzsé elfogadott számait kell módosítani, bizonyos létező tételeket karcsúsítani, hogy a 250 milliárd forintos összeg meglegyen. Ha nem következik be olyan esemény, amely a felhasználást indokolná, akkor ez csak technikai elkülönítést jelent, ez esetben a források - az NGM közleményének megfogalmazása szerint - "visszakerülnek" a költségvetésbe.

Tartalékok 2010-ben és 2011-ben

A 2010-es költségvetésben a rekordösszeggel tervezett stabilitási tartaléknak volt a feladata a gazdasági folyamatok miatti esetleges pénzkiesés kompenzálása. A magas tartalékszint ellenére már 2010 februárjában elfogyott a tartalék, mivel részben az ingatlanadó alkotmánybírósági eltörlése miatti bevételkiesésre kellett használni. Az új kormány nem tervezett sem stabilitási, sem kamatkockázati tartalékot a költségvetésbe, igaz, az általános tartalék szerepét átvevő "rendkívüli kormányzati intézkedések" címen magasabb összeg szerepel az idei büdzsében a tavalyinál. Összességében valamivel több mint 110 milliárd forintnyi tartalék szerepel a 2011-es költségvetésben, szemben a 2009-es 240 milliárd forintos összeggel.

Az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának az [origo] által megkérdezett tagjai szerint a minisztériumtól még semmiféle előterjesztés nem érkezett ezügyben a testülethez. "Legkorábban a jövő hétfőn lehet bizottsági ülés, remélem, hogy meg tudjuk tartani, mert engem is érdekel az alap forrása" - mondta érdeklődésünkre Nyikos László, a bizottság jobbikos elnöke.

"Részletes információim egyelőre nincsenek a minisztérium szándékairól, a szerdai siófoki Fidesz-frakcióülésen azonban egészen biztosan szóba kerül a kérdés" - mondta kérdésünkre a fideszes Pósán László, megjegyezve, hogy maga az ötlet nem teljesen új, korábban már felvetődött, hogy a világgazdasági eredetű kockázatokra fel kell készülni valamiképpen. A bizottság másik, általunk megkeresett három kormánypárti tagja is hasonlóan reagált megkeresésünkre, egyikük annyit tett hozzá, "csak találgatni tudna", azt pedig nem akar.

Tavaly októberben Matolcsy még nem számolt válsággal

Ha fel is vetődött korábban a kormánypárt berkeiben egy ilyen alap létrehozása, Matolcsy György a költségvetés bemutatásakor még semmi jelét nem adta annak, hogy szerinte szükség lenne rá. A büdzsé tavaly októberi prezentációján a miniszter azt mondta: a büdzsé egy "ambiciózus, de reális" gazdasági növekedési ütemre épül, és külön jelezte, hogy újabb globális válsággal nem számol a kormány. Megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy három hónap elteltével mi indokolja a tartalékalap létrehozását, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Az alap forrásoldalának biztosításához a már korábban bejelentett, először 600 és 800 milliárd forint közé tett, majd 660 milliárdosként emlegetett egyenlegjavító intézkedéscsomagot is felhasználhatja a kabinet, ezek az intézkedések ugyanis még nincsenek benne a büdzsében, azaz olyan forrásokat szabadíthatnak fel, amelyeket a kormány akár fel is használhat - anélkül, hogy az idei évre ígért, 3 százalék alatti költségvetési hiánycél ne kerüljön veszélybe. Nátrán Roland, az NGM államtitkára a Dow Jones hírügynökség tudósítójának januárban azt mondta, 2011-ben 200-250 milliárd forintos egyenlegjavulásra törekszik a kormány, alig több mint egy héttel később viszont Matolcsy már csak néhány 10 milliárd forintos spórolást vetített előre az idei évre, ami akár azt is jelentheti, hogy a felszabaduló forrásoknak talált helyet a kormány.

Az elfogadott költségvetésen belül teremthet szabad forrásokat a Lázár János fideszes frakcióvezető által, az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz nemrég beterjesztett módosító indítvány, amely drasztikusan csökkentené a megújuló energia termelésének támogatását, évente több tízmilliárd forinttal tehermentesítve a költségvetést (felborítva ugyanakkor az iparági megállapodásokat). E javaslat támogatottsága viszont koránt sem biztos, az illetékes szakállamtitkár, Bencsik János is élesen kritizálta.