Újra kamarába terelnék az összes vállalkozást

Dr. Parragh László elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, MKIK
Vágólapra másolva!
Jó esély van arra, hogy a parlament által tavasszal megtárgyalandó törvénymódosítás megerősítse a hazai gazdasági kamarák szerepét, és újra bevezesse a vállalkozások számára kötelező kamarai tagságot - mondta az [origo]-nak az ügyben a kormány egyik fő tárgyalópartnerének számító Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László. A kötelező tagságot egyes érdekképviseletek ellenzik, részben a korábbi rossz tapasztalatok miatt.
Vágólapra másolva!

A kormány tavaszi törvényalkotási programjában egyebek mellett a gazdasági kamarákról szóló törvény módosítása szerepel. Az országgyűlés honlapján olvasható dokumentum szerint a szabályozás célja "a területi kamaráknak az egyablakos ügyintézésbe történő bevonása, a kamarák jogosítványainak erősítése, az üzleti forgalom biztonságának növelése, a jogellenesen, kontár módon működő, tisztességtelen, és etikátlan piaci magatartást folytatók kiszűrése érdekében".

A törvény módosítását a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kezdeményezte, a szervezet elnöke, Parragh László szerint azért, mert a gazdasági élet sokat változott az elmúlt években, és a kamara szerint célszerű a jogszabályoknak ehhez igazodniuk. "A gazdaságszervezéshez való hozzáállás a korábbi liberális szemlélet felől protekcionista irányba mozdult el" - magyarázta Parragh, aki szerint ez érvényesül a kontintentális európai modellben is, és szerinte ehhez kellene közelíteni a magyarországi kamarai rendszert is.

Megerősítette, hogy az MKIK egyik célja a kamarai tagság kötelezővé tétele. Hozzátette, nem az 1995 és 2000 között fennálló kötelező tagsági rendszert szeretnék feléleszteni. "Nem adminisztratív vagy büntető jellegű hatósági jogköröket akarunk, hanem beleszólást a piac- és versenyszabályozásba, az üzleti környezet aktív alakításának lehetőségét. Ha például nyugati mintára jogunk lett volna véleményezni a bevásárlóközpontok építését, ma talán nem így nézne ki Budapest belvárosa" - mondta Parragh László. Az egyeztetések állását firtató kérdésre közölte, "úgy tűnik, van fogadókészség a kormány részéről" a fentiekre, és valószínűnek tartja, hogy egy-két hónapon belül megszületik a törvényjavaslat.

Gazdasági önkormányzatiság

A kötelező tagság kérdése azonban csak egy a sok közül, az MKIK általában a gazdasági kamarák megerősítésére törekszik: arra, hogy kapjanak erősebb jogosítványokat a gazdasági önkormányzatiságban, a piacszervezésben, kereskedelemfejlesztésben, oktatásban, vitarendezésben. Példaként említette a több kormány által hasztalanul visszaszorítani próbált lánctartozások kérdését, vagy az etikátlan üzleti magatartás, illetve az erőfölénnyel visszaélés problémáját - szerinte ezek megoldásában mind hatékonyan segíteni tudna egy erős kamara.

"Tőlünk nyugatra létező megoldás, hogy egy-egy nagyobb piaci szereplő kisebb vállalkozások számára kínált általános szerződési feltételeihez szükséges a kamarai ellenjegyzés, így az üzleti közösség megvétózhat bizonyos méltánytalan feltételeket. Az is hasznos lehetne többek között, ha a kamara vezethetne egy hiteles és bármely tag által hozzáférhető nyilvántartást azokról, akik részt vettek csődbe ment vagy felszámolt vállalkozás vezetésében" - magyarázta az MKIK elnöke.

Rossz emlékek

A kötelező kamarai tagságot egy 1994-ben hozott törvény alapján egy évvel később vezették be, és egészen 2000-ig érvényben volt, vagyis éppen az első Orbán-kormány idején szűnt meg (abban az évben került a szervezet élére a mostani elnök, Parragh László). Nagy volt vele szemben az ellenállás, a vállalkozások gyakran értelmetlen plusztehernek érezték a tagdíjat, amelyért nem kapnak ellenszolgáltatást. Az ezredforduló után sok tag ki is lépett a kamarából.

Az MKIK jelenlegi tagdíjfizető tagjainak száma jelenleg 30 és 35 ezer között van. "Ha azt nézzük, hogy a valóban aktív, életvitelszerűen vállalkozók száma 300 és 400 ezer közé tehető, ez a 10 százalék körüli arány európai mércével mérve kimondottan jó, ami természetesen annak is köszönhető, hogy a tagság egy időben kötelező volt" - mondta Parragh László.



Szerettük volna minderről megkérdezni a Nemzetgazdasági Minisztérium egy illetékesét is, de kedd óta a tárca nem reagált érdemben a kérésünkre. Azonban tekintve, hogy az MKIK elnöke ajánlást írt a Fidesz választási programjához, illetve az általa vezetett szervezet kötött már együttműködési megállapodást a párttal, illetve a jelenlegi kormánnyal, szinte biztosra vehető, hogy az MKIK elgondolásai hangsúlyosan megjelennek a törvényjavaslatban.

Beszédes az is, hogy az új Széchenyi-terv Helyzetkép című fejezete Parragh László szavaival feltűnően egybecsengően fogalmaz. "Meg kell újítani a kamarai rendszert, ami a gazdasági önszabályozás és a patrióta gazdaságpolitika fontos eszköze szerte Európában. (...) A kamaráknak a létrehozandó vállalkozásfejlesztési ügynökség partnereként fontos szerepe lehet az egyablakos vállalkozásfejlesztési rendszer végpontjainak üzemeltetésében és a kisvállalkozói mentor programban. (...) A kereskedelemfejlesztési feladatkör a területi kamarák bázisán hatékonyan látható el, hiszen azok természetüknél fogva napi kapcsolatban állnak a legaktívabb gazdálkodó szervezetekkel, és egyébként is ellátnak tagjaik érdekében ilyen jellegű feladatot. Szintén fontos szerepe lehet a kamarának a vállalkozások szövetkezésében, a vállalkozói képzések szervezésében és a kialakuló konfliktusok mediáció alapú kezelésében" - áll egyebek mellett a szövegben.

A VOSZ nem fogadja el a tagdíjat

A fentiek alapján valószínűnek látszik, hogy az év közepétől ismét kötelező lesz a gazdasági kamarai tagság Magyarországon. A szakmai érdekképviseleti szervezetek között egyébként vannak, amelyek nem, vagy csak feltételekkel pártolják az elképzelést. Utóbbiak közé tartozik a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ), melynek elnöksége már tavaly szeptemberben, a kötelező tagság esetleges visszallításáról szóló első hírekre reagálva közzétette véleményét. Eszerint a szervezet támogatja a kötelező kamarai regisztráció gyakorlatának bevezetését, de ellenzi "a kötelező tagságból eredő adószerű tagdíj kivetését". A közfeladatok ellátásához a VOSZ szerint a forrást az állami költségvetésből kell biztosítani.

"Jó lenne elkerülni, hogy negatív hangulat alakuljon ki a kamarák körül, mint a kilencvenes években, amikor mindenki úgy kezelte őket, mint egy-egy hivatalt, amely behajt, de nem szolgátat. A hangsúly tehát azon kell legyen az új törvényben, hogy a kamara mit fog szolgáltatni" - mondta az [origo]-nak Dávid Ferenc, a VOSZ elnöke. "Az is fontos lenne, hogy a kamarák és az érdekképviseletek játéktere egyértelműen meg legyen határozva, a gazdasági önkormányzatként működő kamarák ne tárgyalhassanak érdekképviseletként" - tette hozzá.

Az MGYOSZ újabb adminisztrációs tehertől tart

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) nem tartja elfogadhatónak, hogy a kamarai tagság kötelező legyen. Az MGYOSZ szerint a kötelező - kizárólag egyszeri - regisztráció lehetősége is csak abban az esetben járható út, ha ez nem jár párhuzamos eljárásokkal, és nem okoz a vállalkozásokat terhelő plusz anyagi és adminisztrációs terhet - közölte korábban a legnagyobb hazai munkaadói szövetség.

Az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) egyelőre a kötelező tagság és a kamarai regisztráció bevezetését egyaránt elutasítja, jóllehet általánosságban támogatja a kamarák megerősítését. "Nem eleve a kötelező tagság intézményével van bajunk, de amíg a részletek nem ismertek, a korábbi tapasztalatok miatt látatlanban nem támogatjuk ezt a megoldást" - mondta megkeresésünkre Szűcs György, a szövetség elnöke. Az Iposz szerint a kötelező regisztráció egyrészt azért fölösleges, mert az építőipari vállalkozások kötelező regisztrációja sem hozott pozitív eredményt, másrészt azért, mert nem nyújt többletszolgáltatást az érintett vállalkozói körnek.