Stabilitás: Jelentős reálhozamot értek el tavaly a magánnyugdíjpénztárak

A magánnyugdíjpénztárak 1,25 és 6,26 százalék közötti reálhozamot értek el tavaly - derült ki a Stabilitás Pénztárszövetség szerdai sajtótájékoztatóján. Ugyan a tagok 3,2 százaléka maradt csak a pénztáraknál, de az ő magánnyugdíj-pénztári számláikon lévő vagyon a tíz százalékot is meghaladhatja. A tisztán állami nyugdíjrendszerbe visszatérő 2,9 millió embernek február 28-ig kell nyilatkoznia arról, hogy az elért reálhozamát készpénzben veszi fel, önkéntes magánnyugdíjpénztári számlájára, vagy esetleg az állami számlán vezetett egyenlegükhöz utalja a megtakarítást.

Jelentős reálhozamot értek el a magánnyugdíjpénztárak 2010-ben - jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján a magánnyugdíjpénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség. A reálhozamok 1,25 és 6,26 százalék között alakultak az elmúlt évben, vagyis ennyivel haladták meg az inflációt. Részletezve úgy alakultak a megtakarítások, hogy a klasszikus portfóliók 5,95, a kiegyensúlyozott portfóliók 8,62, míg a növekedési portfóliók 10,96 vagyonnal súlyozott átlaghozamot értek el. (A klasszikus portfólióban szinte kizárólag állampapírok, a kiegyensúlyozottban az állampapírok mellett egyharmad részben hazai és külföldi részvények vannak, míg a legmagasabb kockázatú növekedési portfólióban több, mint fele részben részvények szerepelnek - a szerk.). Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára hangsúlyozta, hogy ezek a hozamok nemcsak az inflációt, de az állampapírok, és a részvények tavalyi teljesítményét is jócskán felülmúlták. A szövetség előzetes becslése szerint a 3,1 millió volt tagból 2,3-2,5 millió tag számíthat a reálhozamra.

A pénztárszövetség szerint az elmúlt évben a magánnyugdíjpénztárakban felhalmozott megtakarítások 2379,4 milliárd forintról 3036,1 milliárd forintra növekedtek, ami 25,6 százalékos változás.

Bába Julianna, a pénztárszövetség elnöke elmondta, hogy előzetes becslések szerint a magánnyugdíjpénztáraknál maradó több mint 102 ezer tag megtakarításai 350-400 milliárd forintot tehetnek ki

Ugyan a magánnyugdíjpéntztááraknál csak a tagok 3, 2 százaléka maradt, de a hozzájuk köthető vagyon a tíz százalékot is meghaladhatja. Juhász Istvánné, a szövetség főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az állami nyugdíjrendszerbe visszatérő 2,9 millió embernek február 28-ig kell nyilatkoznia arról, hogy az elért reálhozamaikat készpénzben kívánják felvenni, önkéntes magánnyugdíjpénztárba kívánják utalni, vagy az állami számlán vezetett egyenlegükhöz utalják a megtakarítást. Amennyiben önkéntes nyugdíjpénztárat választanak a kilépett tagok úgy a reálhozam 20 százalékáig, de maximum 300 ezer forintig adójóváírás illeti meg őket. Aki nem nyilatkozik február hónap folyamán, hogy mi legyen a reálhozama sorsa, azt a magánnyugdíjpénztára levélben keresi meg március 1 és 31 között, hogy nyilatkozzon. Ha erre sem kapnak választ, úgy az illető lakcímére postázzák ki a pénzt.

Bába Julianna a tájékoztatón megismételte a szövetség korábbi álláspontját, ami szerint a pénztári törvény, ami kényszerrel hajtotta vissza az állami nyugdíjrendszerbe a tagok zömét, ellentétes hazánk alaptörvényével, ezért fordultak az Alkotmánybírósághoz. A törvény sérti az alkotmány jogbiztonságra, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, és az emberi méltóságra vonatkozó bekezdéseit. "Bízunk az Alkotmonybíróságban, hogy döntésével nem engedi meg, hogy Magyarországon másodlagos állampolgárok is lehessenek" - fogalmazott az elnökasszonny.

Január 31. volt az a határidő, ameddig el lehetett dönteni, szeretne-e valaki visszatérni a biztonságot nyújtó állami, azaz a szolidaritási alapon működő nyugdíjrendszerbe.

A végleges adatok szerint 102 019 ezer pénztártag döntött úgy, hogy nem lép át az állami nyugdíjrendszerbe, hanem továbbra is magán-nyugdíjpénztári tag marad. Budapesten 61 052 fő nyilatkozott a magánnyugdíjpénztárban maradásról, ami az így döntők 59,8 százaléka.
A pénztárak taglétszáma 3 millió feletti volt, azaz nagyjából 3,3 százalék döntött a magánkasszák mellett. Korábban a kormányzati illetékesek 90 százalékos visszalépési és 10 százalékos maradási aránnyal számoltak, azaz a kormányzati prognózisok állami és költségvetési szempontból viszonylag pesszimistának bizonyultak.

A következő időszakban várhatóan jelentősen csökkenni fog a magánnyugdíjpénztárak száma a következő hónapokban, több kassza ugyanis várhatóan nem tudja majd teljesíteni a törvény szerint előírt kétezres taglétszámot. A limitet nem teljesítő pénztárak vagy beolvadnak egy másik kasszába, vagy pedig beszüntetik a tevékenységüket, utóbbi esetben pedig, ha a pénztártag nem nyilatkozik arról, hogy melyik pénztárba kíván átlépni, az állami gondoskodás hatókörébe kerülnek.