Ernst & Young: A korrupt kollégák többsége megússza a feljelentést

Vágólapra másolva!
A hazai cégek a náluk felfedezett etikai vétségek miatt ritkán tesznek rendőrségi feljelentést, gyakoribb a közös megegyezéssel történő elbocsátás - derül ki az Ernst & Young és az MKIK közös felméréséből. A cégvezetők becslései alapján a korrupt közbeszerzésen nyert összeg átlagosan 16 százalékát kell visszaforgatni a pályázat kiírójának.
Vágólapra másolva!

A cégek negyedének van etikai kódexe, mely a működésüket átláthatóvá teheti - derül ki az Ernst & Young és az MKIK Gazdaság- és vállalkozáskutató Intézet közös tanulmányából, mely a hazai vállalatok körében mérte fel a korrupciós kockázatokat. A felmérést szeptember 8. és október 11 között végezték háromszáz, legalább 50 főt foglalkoztató, és 250 millió forint feletti árbevétellel rendelkező cég felsővezetőjének megkérdezésével.

A vállalatok többsége a kutatás megállapításai szerint ma már ismerteti dolgozóival a követendő magatartásbeli normákat. A cégek ennek ellenére a felfedezett etikai vétségek miatt ritkán kezdeményeznek rendőrségi feljelentést (25 százalékos gyakorisággal), jellemzőbb a közös megegyezéssel történő elbocsátás (62 százalék) vagy a fegyelmi eljárás megindítása.

A megkérdezett felsővezetők 49 százaléka szerint a hazai jogszabályi környezet sok kiskaput tartalmaz, ami a jogszabályok egyedi értelmezésére ad lehetőséget (ez a szám 2010-ben még 46 százalék volt). A gazdasági tevékenységet szabályozó jogszabályi környezet problémáit a vállalkozások százas skálán 66 pontra tették, ami a tavalyi évhez képest 5 pontos növekedést jelent.

A megkérdezett cégek szerint a személyes kapcsolatoknak tovább erősödött a jelentősége. A vállalatok a személyes kapcsolatok fontosságát az ügyintézésben, az engedélyeztetésben, vagy állami megrendelések elnyerésében egy száz pontos skálán 63 pontra értékelték, szemben a tavalyi 55 ponthoz képest. A cégvezetők becslései alapján a korrupt közbeszerzésen nyert összeg átlagosan 16 százalékát kell visszaforgatni a pályázat kiírójának.

Viszonylag alacsony (6-12 százalék közötti) azok aránya, akik a korrupciós kínálat megjelenése esetén rendőrséghez fordulnának, ez megegyezik a 2010-es adatokkal.

Virágzik a gazdasági bűnözés

2011-ben minden negyedik magyar vállalat és világszerte minden harmadik vált a gazdasági bűnözés áldozatává, miközben felbecsülhetetlen a rejtve maradt esetek száma- derül ki a PwC friss felméréséből. Magyarországon az eredmények alapján a lopás és a hűtlen kezelés a leggyakoribb gazdasági bűncselekmény (50 százalékot tesz ki), ezt követi a korrupció és vesztegetés (38 százalék), majd a pénzügyi és számviteli adatok meghamisítása (21 százalék).

Míg globális szinten a válaszadók 39 százaléka érezte úgy, hogy a számítógépes bűnözéssel kapcsolatos veszélyek emelkedtek a vállalatra nézve az elmúlt 12 hónapban, addig a magyar válaszadók pusztán 14 százaléka érezte ugyanezt és kevésbé aggódnak a számítógépes bűnözés okozta károk és anyagi veszteségek miatt is. A PwC szerint ennek magyarázata lehet, hogy nem is ismerik a vállalatukat fenyegető kockázatokat.

A PwC felmérésének eredményei 2011 őszén közel 4000 válaszadó segítségével születtek meg a világ 78 országának részvételével.