A bizalom dönti el, milyen csomagot kapunk az IMF-től

újabb IMF segítség, adósságválság, Orbán-kormány, Christine Lagarde, az IMF igazgatója
Vágólapra másolva!
Többféle pénzügyi csomagot is kaphat a kormány a Nemzetközi Valutaalaptól. Szóba jöhet egy enyhe IMF-kontrollal megvalósuló megállapodás vagy egy szigorú ellenőrzéssel kísért hitelkonstrukció.
Vágólapra másolva!

Csütörtökön jelentette be a kormány, hogy új típusú megállapodást szeretne a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). A megfogalmazásból és a kormánytagok azóta elhangzott nyilatkozataiból úgy tűnik, hogy Magyarország nem szigorúan ellenőrzött feltételekkel biztosított készenléti hitelmegállapodást akar (ilyen volt a 2008 őszén kötött szerződés). Így is több lehetőség közül választhat azonban.

Az IMF-től készenléti hitelkeretet lehet kérni óvatosságból, ez az elővigyázatossági készenléti hitelkeret (Precautionary Stand-by Agreement, P-SBA). A második lehetséges konstrukció az úgynevezett elővigyázatossági hitelkeret (Precautionary Credit Line, PCL), amelyet a pénzügyileg sebezhetővé vált országok igényelhetnek, ha nem kaphatják meg a legkedvezőbb hitelkonstrukciót. Ennek neve rugalmas hitelkeret (Flexible Credit Line, FCL).

Mindhárom szóba jöhető konstrukcióban közös, hogy egyiknél sem kötelező a pénz lehívása, de az ország fenntartja a jogot erre, és akkor nyúl a pénzhez, ha befagynak a piaci hitelfelvételi csatornák, túlzottan drágán adnának csak kölcsönt a befektetők. Ezzel szemben a 2008 őszén Magyarországnak nyújtott készenléti hitelkeretnél az IMF megszabta, hogy valamekkora összeget muszáj lehívnia Magyarországnak. Az a megállapodás ezért drága volt, 3-4 százalék körüli kamaton kaptuk a hitelt. A másik három konstrukció jóval olcsóbb, ha csak készenlétben tartja a pénzt az IMF, de nem hívjuk le. Ilyenkor általában 1 százalék alatti a segítségnyújtás ára - magyarázták az IMF működését ismerő forrásaink.

A bizalom mértéke a különbség

A három konstrukció közül a legkedvezőbbet, az FCL-t (Flexible Credit Line) a világon mindössze három országnak, Mexikónak, Kolumbiának és Lengyelországnak biztosítja az IMF. Ezt azok kapják, amelyek évek óta jó vagy javuló gazdasági adatokkal szolgálnak, és gazdaságuk stabil. A többi konstrukció - az elővigyázatossági hitelkeret (Precautionary Credit Line), az elővigyázatossági készenléti hitelkeret (Precautionary Stand-by Agreement, P-SBA) és a hagyományos készenléti hitelkeret (SBA) - sérülékenyebb országoknak van kitalálva.

"Az FCL-t és a PCL (Precautionary Credit Line), illetve a többi konstrukció között leegyszerűsítve a bizalom a legnagyobb különbség. Az FCL-t ugyanis azok kaphatják meg, amelyekben leginkább megbízik az IMF. Ennél valamivel nehezebb helyzetben, átmeneti finanszírozási nehézségekkel küzdő országok kaphatják meg a PCL-t. Az FCL és a PCL tehát azoknak jár, amelyek viszonylag jó helyzetben vannak, nincsenek súlyos pénzügyi problémáik, de szükségét látják annak, hogy a pénzügyi fertőzés ellen biztosítékot kérjenek IMF-től" - mondta az [origo]-nak Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. A hagyományos és az elővigyázatossági készenléti hitelkeretet pedig a rosszabb állapotban, kevésbé transzparensen működő országoknak jár, de ezeknél az IMF szigorúbb ellenőrzést is alkalmaz.

Olyat kaphatunk, mint a románok

Bebesy szerint a kormány csütörtök óta látható megnyilvánulásai alapján a rugalmas hitelkeretet célozta meg, de meglepő lenne, ha ebbe belemenne az IMF. Valószínűbb szerinte egy valamivel szorosabb felügyelet mellett biztosított megállapodás, mint például amilyen a Romániában működő elővigyázatossági készenléti hitelkeret. Bebesy hozzátette, szerinte az enyhébb kontrollal járó FCL-re vagy PCL-re akkor lenne esélye Magyarországnak, ha tavasszal, az ország megítélésében látványos javulást hozó - egy IMF-csomagnak megfelelő lépéseket előirányzó - Széll Kálmán-terv bejelentése után a kormány megállapodott volna a szervezettel.

A Portfolio.hu üzleti oldal pénteken idézte Gárgyán Esztert, a Citibank elemzőjét, szerinte az IMF úgynevezett elővigyázatossági hitelkonstrukciója, a (PCL) szóba jöhet Magyarország számára, ám kérdésesnek nevezte, hogy ennek igénybevételére valóban jogosult-e az ország. Ha a Citibank elemzőjének a forgatókönyve valósul meg, akkor az IMF honlapján elérhető adatok szerint Macedónia után Magyarország lehet a második ország, amely PCL-t kaphat az IMF-től.

Macedónia számára idén januárban hagyta jóvá a hitelkeretet az IMF. Az MTI akkori összeállítása szerint IMF ezt olyan országoknak bocsátja rendelkezésre, amelyeknek egészséges a gazdaságuk, nincs szükségük kölcsönre, viszont nem lehet kizárni, hogy hirtelen pénzügyi segítségre szorulnak. A macedón kormány akkor közölte, a hitelt csak szükség esetén veszik igénybe, elsősorban továbbra is a piacról, eurókötvények kibocsátásával szeretné finanszírozni a macedón államháztartást.

Az ukrán út

Románia és Lengyelország mellett Ukrajna is kapcsolatban áll az IMF-fel. A Valutaalap tavaly júliusban hagyott jóvá egy 29 hónapra szóló, 15,3 milliárd forintos hitelkeretet, a szerződés első felülvizsgálatát a múlt év végén fejezték be az IMF munkatársai Ukrajnában, és a hitelcsomag második részleteként 1,5 milliárd dollárt folyósítását hagyták jóvá. Később, idén márciusban azonban az IMF leállította a programot, mert az ukrán kormány elutasította több népszerűtlen megszorító intézkedés, köztük a nyugdíjkorhatár és a lakossági gázár drasztikus emelését.

Májusban az ukrán jegybank is sürgette a kormányt, hogy vegye fel a kapcsolatot az IMF-fel, mert ellenkező esetben alacsonyabb szintre kerülhet az ország hitelminősítése. A kormány végül is beadta derekát, a közelmúltban a parlament elé terjesztette nyugdíjreform-tervezetét, amit a törvényhozás első olvasatban már jóváhagyott.