Jön a plázastop és a hároméves szakiskola

Három év alatt plusz ötmilliárd forintot szán a kormány a vasúti dolgozók bérének emelésére - többek között erről is döntött a kormány szerda esti ülésén, amelyről csütörtökön tartottak sajtótájékoztatót. A kormány bevezeti a 300 négyzetméter fölötti kereskedelmi építmények építési tilalmát, azaz a plázastopot, amely alól a kormány delegáltjainak véleménye után a nemzetgazdasági miniszter adhat felmentést. Indul a szakképzés új rendszere is, rövidebb lesz a tanulmányi időszak, több a gyakorlat, és átalakul a képzési jegyzék.

Bevezeti a kormány a plázastopot, erről is döntött ülésén a kabinet szerda este. Giró-Szász András szerint a kereskedelmi forgalom 69 százalékát uralják a nagyáruházak, amelyek zöme külföldi tulajdonban van, és csak a maradék 31 százalék van kis- és középvállalkozásoknál, miközben a utóbbiak vannak számbeli többségben. A kormány ezen az arányok kíván változtatni - mondta.

2014. december 31-ig alapesetben tilos lesz 300 négyzetméter fölötti kereskedelmi célú ingatlant építeni, a kormány azonban adhat felmentést a tilalom alól. A kormányszóvivő szerint kormányrendelet fogja szabályozni a kivétel lehetőségét, de annyi már körvonalazódott, hogy a kereskedelemért, a környezetvédelemért és a vidékfejlesztésért felelős miniszterek delegáltjaiból álló bizottság fog hivatalos véleményt adni, amely alapján a nemzetgazdasági miniszter dönt a felmentésről.

Döntött a kormány arról, hogy emeli a vasúti dolgozók bérét a következő három évben. A célra 5 milliárd forintot különítenek el, ebből egymilliárdot még idén, 4 milliárd forintot pedig a következő két évben kapnának meg a vasutasok. Giró-Szász András azt mondta, a vasúti szakszervezeteken keresztül jut majd el a pénz a dolgozókhoz.

Szerda esti ülésén a kormány napirendjére került a szakképzés átalakítása is, az erről szóló törvényjavaslat még idén a parlament elé kerülhet. (A kormányülés többi témájáról itt olvashat részleteket.) Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár szerint nincs olyan befektető, aki Magyarországra érkezve az első három közt ne tenné fel a kérdést, hogy van-e elég szakképzett munkaerő. A jelenlegi szakképzési rendszer nem volt megfelelő a munkarőpiac valós igényeihez, ezért az új rendszerben nagyobb hangsúlyt kap a tanulmányokban a gyakorlati alkalmazás. Czomba Sándor leszögezte, hogy az első szakmai képzés mindenki számára ingyenes marad.

Az egyik változás az lesz, hogy alapesetben három évre rövidül a szakiskolai képzés. Czomba Sándor szerint ma gyakran esély sincs kideríteni, hogy jó szakember lesz-e a tanuló, mert sokan már a 9-10. évfolyamban lemorzsolódnak amiatt, hogy ekkor még nem is találkoznak a szakmájukba vágó tananyaggal. A négyéves képzést ezért három évre rövidítik, amelyben az első évben a közismereti tárgyak mellett az alapvető szakismeretre, majd a 10-11. osztályban a gyakorlati képzésre kerül a hangsúly.

Problémának nevezte Czomba Sándor azt is, hogy a jelenlegi rendszerben a képzés gyakran elszakad a valóságtól, ezért szeretnék elérni, hogy a cégek aktívabban vegyenek részt a szakmai képzésekben. Ennek érdekében a minisztérium megállapodást kötött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, amely bevonná a vállalkozásokat a képzésbe.

Czomba Sándor szavaiból az derült ki, hogy az új országos képzési jegyzékben (okj) alig több mint százra csökkentenék a szakmák számát, ami most még ezer körül van. Átalakulna a szakképzést lezáró vizsga is. Czomba Sándor elmondta, hogy a kérdező tanárokat kivennék a vizsgabizottságból, helyettük a szakma képviselőit ültetnék be, hogy "olyanok vizsgáztassanak, akik a szakmában kompetensek". A vizsgák idejét is rövidítenék. Czomba szerint ma nem ritka a 4-5 napos vizsgáztatás, ezt azonban két napban maximálnák.

Bár nem derült ki, hogy pontosan hogyan alakulna át, de a kormány változtatna a pályaorientáció rendszerén is. Czomba Sándor szerint "nem lehet néhány hónap alatt eldönteni, hogy milyen szakmát válasszanak a diákok, nem lehet egy osztályfőnöki órával elintézni a pályaorientációt". Az új szakképzési rendszer ellenőrzésére pályakövetési rendszert is felállítanának, hogy tudható legyen, a képzésből kikerült tanulók két-három év múlva még a szakmájukban dolgoznak-e.