"Lazán éltünk, sokan nem adóztak rendesen" - Alekosz rokonai a görög válságról

Önkritikusan, a politika és a társadalom közti káros alkukat is felhozva nyilatkoztak az [origo] által megkérdezett görögök az országukat sújtó válsághelyzet okairól. Egyikük sem tagadta, hogy ha máshol nem, a közszférában régóta tarthatatlan állapotok uralkodnak, és a ValóVilág 4 nyertese, Nagy Alekosz görögországi rokonai arról is beszéltek, a görögök általában is túl lazán éltek ahhoz képest, mekkora áldozatot jelentett, például, a hét évvel ezelőtti olimpia.

"A görögök nagyon jók abban, hogy beszéljenek a dolgokról, de a cselekvésben már nem annyira. A politika legnagyobb gondja, hogy még ha születnek is jó döntések, a megvalósításukból általában semmi sem lesz" - írta a múlt héten kialkudott újabb görög mentőcsomag esélyeiről egy ottani televíziós újságíró az [origo] megkeresésére. Anasztaszia Mumcaki, aki az egyik görög tévécsatornánál dolgozik, egyáltalán nem biztos benne, hogy a megállapodás kihúzza Görögországot a bajból. "Az elemzők azt mondják, ez az utolsó esélyünk, de a tapasztalatok azt mutatják, a politikai elit nincs abban a helyzetben, hogy ki tudja használni az ilyen lehetőségeket" - jelentette ki.

Görögország helyzete kritikus, óriási az elégedetlenség az adósságválság kezelése végett bevezetett megszorítások miatt, és továbbra is nagy a csődveszély. Az elmúlt napokban kormányválság alakult ki azután, hogy kedden Jeórjiosz Papandreu miniszterelnök bejelentette, népszavazást akar az egy héttel korábban, az eurózóna vezetőivel közösen kidolgozott egyezségről. Mivel a szigorú takarékossági intézkedéseket is tartalmazó csomag esetleges elutasítása rendezetlen államcsődhöz vezethetett volna, a piacokon kisebb pánik tört ki, majd a kormányfő a külföldi és belföldi nyomás hatására kénytelen volt visszakozni. A miniszterelnök helyzete azonban továbbra is törékeny, péntek este szavaz a parlament a kormány elleni bizalmatlansági indítványról. (A görög helyzetet percről percre követheti tudósításunkban.)

Kliensrendszer

A változtatásra való képtelenséget azzal magyarázta a televíziós újságíró, hogy a szerinte korrupt görög politika jelentős szavazói rétegek foglyává vált. "Kliensrendszernek hívjuk azt a gyakorlatot, hogy a hatalom kedvezményeket juttat bizonyos csoportoknak a szavazatokért cserébe. Ezt a módszert a közszféra szinte minden területén alkalmazták" - írta e-mailben feltett kérdéseinkre Anasztaszia Mumcaki.

A népszavazás ötletével az lehetett a miniszterelnök célja, hogy enyhítse a felhalmozódott feszültséget, megerősítse a már most kimerült, de még kemény megpróbáltatások előtt álló társadalom bizalmát a kormány iránt - vélte az újságíró. "Feltehetően úgy gondolta, ez a legkevésbé káros módja annak, hogy az embereket bevonja a döntésekbe, mert a társadalmi reakciók eddig hevesek, néha erőszakosak voltak. Másrészt talán be akarta bizonyítani az EU vezetőinek, esetleg magának is, hogy a görögök átérzik a helyzet súlyosságát" - találgatta, hozzátéve, hogy a kezdeményezés időzítése mindenképpen nagyon rossznak bizonyult.

A válság lehetséges kimeneteléről az újságíró azt írta, látszik, hogy a nemzetközi piacok még mindig nem bíznak abban, hogy a politikusok képesek kezelni a krízist. "De a csőd nagyon érzékenyen érintené Franciaország és Németország bankrendszerét és gazdaságát, ezért bármi áron el akarják kerülni - és az ár valóban nagy, hiszen ők fizetnek a mi válságunkért. A görög kormány tehetetlenségét látva néha az az érzésem, hogy jobban akarják a megmentésünket, mint mi magunk" - vetette fel.

"Ez egy szegény ország"

Az [origo] megkereste ValóVilág 4-et tavaly megnyerő Nagy Alekosz görögországi rokonait is. Az ország északi részén, egy Ptolemaida nevű kisvárosban élő Szteliosz Gakisz, aki Alekosz édesanyjának unokatestvére, azt mondta, a görögök egy ideje valóban nehezen tudnak megélni, kevés a munka, de "annyira nem vagyunk elkeseredve, nagy az összetartás". Szerinte számítani lehetett arra, hogy előbb-utóbb baj lesz, mert a 2004-es olimpia rengeteg pénzt elvitt, miközben "ez egy szegény ország, nincs ipara, alig van mezőgazdasága, csak a turizmusból él".

Szteliosz Gakisz szerint korábban évtizedekig nem volt megszorítás Görögországban, az emberek nincsenek hozzászokva az ilyesmihez, "elég jól, lazán éltünk, és sokan nem adóztak rendesen". Pedig az államnak "valamiből ki kell fizetni a szolgáltatásokat, az adókat be kell szedni, másképp nem megy" - jegyezte meg. Az euróról azt mondta, azt biztosan nem akarják eldobni a görögök, tisztában vannak vele, hogy a drachmával nagyon rosszul járnának.

"Nem kellett volna ennyi kölcsönt kérni"

Unokatestvére, a Kozani városában élő, nyugdíjas Jorgosz Gimnopulosz érdeklődésünkre azt mondta, nyilvánvaló, hogy "nem kellett volna ennyi kölcsönt kérni", és a közalkalmazottak is túlságosan jól élnek az országban. Hozzátette ugyanakkor, a németekre nagyon haragszik, mert most követelik a pénzüket, holott a második világháború után nem fizettek tisztességes jóvátételt Görögországnak, például, az elvitt aranykészletért. (A jóvátétel kérdését másfél évvel ezelőtt görög ellenzéki politikusok is felvetették.) Jorgosz Gimnopulosz szerint félő, hogy ha csőd lesz, vagy az ország kilépne az eurózónából, nyugdíjat sem fog kapni.

A turizmusnak jól jött az arab tavasz

"Nem baj, hogy az EU 'végre elkapta a görögök grabancát', mert az országban nagyon sokan nem dolgoznak rendesen" - tolmácsolta görög családja véleményét egy magyar nő is, aki egy éve él Rodoszon, és a vőlegénye családjának panziójában dolgozik, nevét kérésére nem írjuk le. Azt mondta, a család tagjai másképp tekintenek a helyzetre, mint a görögök többsége. Úgy látja, vidéken nincs olyan erős kormányellenes hangulat, mint, mondjuk, Athénban, aminek az is lehet az oka, hogy a szigeteken, ahol a többség valóban a turistákból él, működik a helyi gazdaság.

"A panzió történetének legjobb szezonját zárta az idén, harminc százalékkal magasabb volt a forgalom, mint az előző években" - számolt be róla a kiköltözése előtt a hazai bankszektorban dolgozó nő, aki szerint egyértelműen az a jelenség oka, hogy az arab országokban - elsősorban Tunéziában és Egyiptomban - kitört forrongások miatt sokan választották úti célul Észak-Afrika helyett Görögországot.