A költségelés keresztbevághatja a kormány evatervét

Nem lehetetlen, hogy teljesüljön a pluszbevételi terve a kormánynak, ha eltörlik az evát, de csak akkor folyna be a várt 50 milliárd forintos többlet, ha a vállalkozók nem próbálják meg kikerülni a magasabb adóterheket. Az [origo]-nak számításokat végző szakértők szerint arra van esély, hogy extra pénzhez jusson a költségvetés, de annak mértéke nem fogja elérni a várt szintet, különösen akkor nem, ha beindulnak a számlagyárak.

"A kormány azért támogatja az eva megszüntetését, mert a kormány politikájába beleillik ez az adóegyszerűsítési lépés" - ezzel indokolta a köztévé hétfői adásában Giró-Szász András kormányszóvivő, hogy miért helyesli a kormány azt a kezdeményezést, amely eltörölné az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) 2012-től. Az eva eltörlése mellett érvelt a Fidesz hétfői frakcióülésén Orbán Viktor miniszterelnök is.

A szóvivő arról is beszélt, hogy különböző szakértői számításokkal ellentétben nem csökken, hanem "minimum 50 milliárd forinttal" növekszik az államháztartás bevétele a Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint. Giró-Szász András úgy érvelt, hogy az osztalékadóból származó bevételt nem vették figyelembe a kritikát megfogalmazó szakértők, az evások ugyanis jövedelmük kivételekor nem fizették ezt az adónemet.

Ahhoz azonban, hogy a kormányszóvivő által említett 50 milliárdos többlet teljesüljön, több feltételnek is a kormány számára jól kell alakulnia. Például az is szükséges, hogy a vállalkozók ne keressen kiskapukat és a többletadminisztrációt is vállalva, papíron is ugyanakkora bevételt érjenek el jövőre, mint idén.

A kormányszóvivő érvelésével ellenkezően azonban éppen az eva egyszerűsége miatt bukhat a kormány költségvetési bevételi terve. Az evázókból a korábbi hagyományos rendszert követő adózóvá váló vállalkozók több módon is csökkenthetik papíron a jövedelmüket, amelyből a kormány a bevételt várja. A kormány ugyanis minden rendelkezésére álló adat ellenére egy valamivel nem tud számolni: hogyan reagálnak majd a vállalkozók.

Bár nem ismert, hogy pontosan mit tennének a cégek - átjelentkeznek-e Szlovákiába, megszűnnek, a szürkegazdaságba menekülnek vagy vállalják a többletterheket -, az [origo]-nak nyilatkozók véleményéből nem úgy tűnik, hogy könnyedén lenyelnék az eva eltörlését. Az Adóoptimalizálás nevű blog számításai szerint az eva előnye még egy 35 százalékos kulcs esetén is 2 millió forint 25 milliós árbevétel mellett, vagyis ennyit veszítenének, ha egyik pillanatról a másikra átkerülnének a normál adózás rendszerébe.

Az NGM sem tudhatja

Az [origo] által megkeresett adó- és költségvetési szakértők egyetértettek abban, hogy az eva eltörlése körül nagyon sok az ismeretlen tényező, ezért nem lehet pontosan jelezni, milyen költségvetési hatással járna. Szolnoki Béla, a BDO Magyarország adópartnere szerint "fekete doboz az egész rendszer", Földes Balázs, a KPMG partnere pedig úgy látja, azt még a Nemzetgazdasági Minisztérium sem tudhatja, hogy az egyes vállalkozások pontosan mekkora költséghányaddal dolgoznak, azt pedig végképp nem, hogy a vállalkozók hogyan reagálnak majd az egyszerű adminisztráció elvesztésére. Közelítő számításokat azonban lehet végezni, ezek közül kettő is arra a következtetésre jutott, hogy elvben teljesülhet a kormány 50 milliárdos terve, a gyakorlatban azonban ehhez az adózók magatartásának változatlanságára lenne szükség.

Az 50 milliárdos bevételi többlet csak első ránézésre konzervatív becslés - mondta Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest ügyvezetője. Az Adóoptimalizálás blog számításából és az idei adótervekből kiindulva úgy kalkulált, hogy a 30 százalékos eva adóelőnye adózónként átlagosan 780 ezer forint. A költségvetés 180 milliárd forint adóbevétellel számolt, ami az evás cégek 600 milliárd forintos nettó árbevételén alapul, azaz a körülbelül százezer evással számolva 6 millió forint bevételt jelent adózónként. Amennyiben csak a két adóformát hasonlítjuk össze, úgy az eva eltörlése 78 milliárd forint (780 ezerszer a százezer adózó) többletbevételt jelentene, vagyis teljesülne a kormány 50 milliárdos becslése.

Azonban a számítás egyik sarokpontja az volt, hogy a jelenleg evázó cégek nem számolnak el további költséget. Az áfa visszaigénylésével, és a költségek leírásával ugyanakkor csökken az állam áfa-, társasági nyereségadó-bevétele. Aligha valószínűsíthető, hogy a ma még evázók ne kezdenének el számlákat szerezni a tevékenységüknek megfelelő költségekről, így javítva pénzügyi eredményüket. Másik sarokpont az árbevétel szinten maradása, de a cégek a minél alacsonyabb tiszta bevétel kimutatásában lesznek érdekeltek, Romhányi Balázs szerint "nem látszik nagyon akadálya annak, hogy a bevallott nettó jövedelemben lemenjenek a szakmai átlag szintjére". A bevételek csökkenése pedig az összes érintett adónem államháztartási bevételeit csökkenti.

Romhányi Balázs hozzátette, hogy nem világos a kormányzati kommunikációból, hogy mihez képest lenne 50 milliárd forinttal több bevétele az államnak. Például kalkulálnak-e az áfa 2 százalékpontos emelkedésének hatásaival. Az áfakulcs emelkedése ugyanis nem csak a közvetlen áfabevételekre hat, hanem arra is, hogy a magasabb kulcs miatt többeknek érné meg az evát választani, ami "relatív veszteséget" okozna az államnak, így az adónem megszüntetésének költségvetési hatásakor ezzel is számolni kellene.

Tartani kéne a 600 milliárdos bevételt

Földes Balázs az [origo] kérésére szintén elvégzett egy gyors számítást, amelyben a szakértő alapvetően két forgatókönyvet vizsgált. Az egyik szerint a kormányzati tervhez közelít, vagyis mindenki fizeti az új adókat, anélkül, hogy csökkenteni próbálná a saját terheit, a másik szerint a cégek több költséget fognak elszámolni, de nem kezdenek számlagyártásba, ez szerinte a "realistább" forgatókönyv. Hangsúlyozta azonban, hogy nem vette figyelembe, hogy az evások egy része esetleg megszünteti, külföldre viszi vállalkozását, eltünteti bevételét vagy épp extrém módon "elköltségeli", vagyis mindenféle tevékenységre számlát szerez, így a költségekkel csökkentve az adóalapját.

A számítás alapfeltétele ugyanaz, mint Romhányi Balázs kalkulációjában, vagyis hogy a vállalkozások akkora bevételt érnek el, amennyi az idén a költségvetésbe tervezett adónak megfelel. Ha az evások 2012-ben is ugyanezt a bevételt érik el mint idén, a jelenlegi 30 százalékos eva mellett 180, a költségvetési vitában felmerült 35 százalékos adó mellett pedig 210 milliárd forint bevételt érne el a költségvetés.

Amennyiben az eva megszűnne, a vállalakozásoknak áfát is kellene fizetniük. Földes Balázs szerint feltételezhető, hogy az evások döntő többsége nem áfakedvezményes tevékenységet végez, így az áfájuk 27 százalékos lesz, ami 162 milliárd forint állami bevételt jelent.

Földes azt is figyelembe vette, hogy 2010-ben 39 ezer egyéni vállalkozó és 57 ezer társas vállalkozás evázott, ezt a körülbelül 40-60 százalékos arányt feltételezte a bevételek arányára is a szakértő. Vagyis a társas vállalkozások 360, az egyéni evázók 240 milliárd forintot jelentenek a becslésben szereplő 600 milliárdos bevételből. Mind a társas, mind az egyéni ágon 10, illetve 30 százalék költséghányaddal számolt az adószakértő a két forgatókönyv szerint.

Az összesen 360 milliárd forint bevételt elérő társas vállalkozások 25-32 milliárd forint társasági nyereségadót fizetnének a modellszámítás szerint a költséghányadtól függően. A kormányszóvivő által hivatkozott 16 százalékos osztalékadó 18-46 milliárd forint bevételt jelentene, attól függően, hogy a megtermelt nyereség mekkora részét vennék ki a vállalkozásból. Földes Balázs a két forgatókönyvben 50, illetve 100 százalékos nyereségkivétellel számolt. A kormányzat terveivel szembe mehet ugyanakkor (és ezzel a modell nem tudott számolni), ha a vállalkozás a költségeléssel gyakorlatilag eltünteti a nyereséget vagy egy részét. Ezáltal a nyereségadó és az osztalékadó is kisebb lenne.

Az egyéni vállalkozók ágán, a 240 milliárd forintos bevételt, és a szintén 10-30 százalékos költséghányadot és 50-100 százalékos nyereségkivételt figyelembe véve, Földes Balázs 13-35 milliárd forint személyi jövedelemadó-bevétellel számolt.

A kormány szempontjából optimista forgatókönyv szerint ezek alapján 275 milliárd forint lehet a jelenlegi evázók adója, a realista forgatókönyv azonban csak 218 milliárd forinttal számol. Az idénre tervezett 180 milliárdhoz képest mindkét forgatókönyv többletet jelent, de a realista modell nem 50, csak 38 milliárd pluszt mutatott ki.

A Fidesz-frakció javasolta a kormánynak, hogy 2012-ben egyelőre csak emelkedjen a kulcsa, de maradjon meg az eva. A 35 százalékos evával számoló javaslat szerint a realista forgatókönyv csak 8 milliárdos többletet hozna, a kormány szempontjából optimista forgatókönyv szerint azonban teljesülne az elvárt 50 milliárdos többlet.

Járulékhatás

"Nagyon optimistának tűnő becslés" - mondta Szolnoki Béla, a BDO Magyarország adópartnere, aki a túl sok ismeretlen elem miatt nem vállalkozott becslésre. A költségvetési hatás kiszámítása szerinte azért szinte lehetetlen, mert függ attól is, hogy a volt evások a saját cégük alkalmazottaivá válnak-e és milyen feltételekkel. Ha felveszik magukat, annak bér és járulékkihatása is van.

Szerinte sok evás vállalkozás megszűnik majd, mivel nem fogják vállalni a számviteli törvény miatt rájuk háruló adminisztrációs többletterhet. Azt mondta, "logikátlan adónemnek" tartja az evát, de kétségtelen hatása volt, hogy fehérítette a gazdaságot, mert a vállalkozók bevallották azokat a bevételeket, amelyeket magas terhelés mellett eltitkoltak volna. Az eva eltörlése az adózásra való "motivációs hajlamot", vagyis az adómorált rontja.

Szolnoki Béla szerint több ponton is eltüntethetik a vállalkozások a nyereségüket. Először is nem vallják be a bevételek egy részét, papíron növelik a költségeiket (költségelés), illetve kisebb nyereséget mutatnak ki, inkább a cég számlájára kezdik írni személyes kiadásaikat.