Alig érezhető a SZÉP-kártya forgalma a szállodások szerint

Visszaesett a szállodák iránti kereslet szeptemberben az egy évvel ezelőtti szinthez képest, mind a bel-, mind a külföldi kereslet kisebb volt. A szállodaszövetség szerint miközben az üdülési csekkek száma visszaesett, a SZÉP-kártyákat még csak elenyésző mértékben használják.

A magyarországi szállodák szeptemberben a többi közép-kelet-európai országhoz hasonlítva közepes teljesítményt mutattak, de a 2011. január-szeptemberi hónapok átlagát nézve az egy kiadható szobára jutó nettó bevétel mutatóban a vizsgált öt ország között csak a 4. helyet érték el - állapította meg a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) a turisztikai piackutatással foglalkozó STR Global társaság legfrissebb felmérése alapján készített elemzésében.

Az idén szeptemberben Budapest az STR-riportban szereplő 41 város között szobafoglaltságban a 22., nettó átlag szobaárban és a nettó bevételben is egyaránt a 39. helyen végzett.

2011 szeptemberében Magyarországon a szállodák iránti bel- és külföldi kereslet is lassult az első félévhez képest. A belföldi kereslet alakulásában a szállodaszövetség szerint jelentős szerepe lehetett annak, hogy az üdülési csekk felszámolására vonatkozó döntés következtében a csekkek eladása január és szeptember között 30 milliárd forintra csökkent a múlt év hasonló időszakának 39,8 milliárd forintjával szemben. A visszaesés 24,6 százalék volt.

A szállodákban beváltott csekkek volumene az idén 10,67 milliárd forintot tett ki a bázis 13,47 milliárd forinttal szemben. A szállodai felhasználásban a visszaesés 20,8 százalék volt.

A Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) piaci bevezetését az OTP mellett a K&H Bank, illetve az MKB is megkezdte, szórványosan megjelentek a szállodákban a SZÉP-kártyával fizető vendégek is. Ezek száma egyelőre olyan alacsony, hogy az általuk generált forgalom nagyságrendje nem érzékelhető - írta az MSZÉSZ.

A hazai szállodákban január és szeptember között a vendégéjszakák számának 5,8 százalékos emelkedése ellenére a 14 104 forint bruttó szállodai átlag szobaár csupán 0,1 százalékkal magasabb a bázisnál.

Az ugyanebben az időszakban elért 6706 forint bevétel mutató 3,5 százalékkal javult, ami részben a szobafoglaltság kismértékű növekedésének, illetve annak köszönhető, hogy főleg az ötcsillagos hotelek teljesítménye javult ugrásszerűen.

A szállodai átlagárak és bevétel alakulásában jelentős szerepe volt annak is, hogy január és szeptember között az euró/forint átlag árfolyam 271,21 forint volt, a múlt év hasonló időszakának 275,14 forint árfolyamával szemben.

Bár január-szeptember között a magyarországi szállodákban realizált 91,49 milliárd forint bruttó szoba árbevétel 6 százalékkal magasabb a 2010 hasonló időszakának 86,28 milliárd forint szoba árbevételénél, de ez 1,1 százalékkal elmarad a 2007. évi 92,47 milliárd forinttól. Az eltelt 4 év alatt jelentősen nőtt a hazai szállodai kapacitás, mintegy 20 százalék infláció volt, miközben a szállodai bevételek gyakorlatilag a 2007. évi szinten maradtak. Ez a fő oka a szállodák rossz jövedelmezőségi, pénzügyi helyzetének - vélekedett a szövetség.

Budapesten a szállodák teljesítménye január és szeptember között az országos átlagot meghaladóan javult. A fővárosi szállodák 10 034 forint bevétel mutatója 49,6 százalékkal magasabb az 6706 forintos országos átlagnál.

A közlemény szerint a beutazás szempontjából meghatározó, Magyarország számára a 10 legfontosabb piac közül öt esetében - orosz, román, cseh, osztrák, amerikai - növekedés, míg öt esetében - német, olasz, francia, brit, lengyel - csökkenés történt.