A Fidesz nem lépne a közös uniós adózás útjára

Pelczné Gáll Ildikó fideszes európai parlamenti képviselő nem támogatta a gazdasági bizottságban az uniós társasági adó tervét, mivel szerinte az rontana a magyar versenyképességen és 0,14-0,92 százalékponttal vetné vissza a hazai gazdasági növekedést.

Az úgynevezett uniós konszolidált társasági adó bevezetése ellentétes lenne Magyarország érdekeivel - írta keddi közleményében Pelczné Gáll Ildikó fideszes európai parlamenti (EP) képviselő. A közös adófajta egy lépés lenne az uniós szinten harmonizált adórendszerek felé. Orbán Viktor miniszterelnök márciusban arról beszélt, hogy Magyarország nem adja fel adórendszere függetlenségét, ezzel magyarázta, hogy az ország miért marad ki a költségvetések összehangolását célzó versenyképességi paktumból.

Pelczné beszámolt arról, hogy a közös konszolidált társasági adóalapra vonatkozó európai bizottsági irányelvjavaslatról készült előterjesztést a nap folyamán megvitatta az EP gazdasági és monetáris ügyekkel foglalkozó szakbizottsága. Hozzászólásában Pelczné Gáll Ildikó - mint a közleményben írta - "számos olyan negatív hatásra mutatott rá, melyekre az Európai Bizottság képviselőinek sem sikerült megnyugtató magyarázattal szolgálni".

A magyar EP-képviselő kifejtette: Magyarországot a multinacionális társaságok sok esetben a kedvező adóalap-csökkentő lehetőségek, valamint a versenyképes társasági adókulcs miatt választják beruházásaik helyéül. Az uniós javaslattevő-végrehajtó testület által készített hatástanulmány szerint Magyarország esetében a harmonizáció 0,14-0,92 százalékos GDP-csökkenést eredményezne.

"A magyar társasági adórendszer versenyképességén inkább rontana, mint javítana a konszolidált társasági adóalap bevezetése" - állapította meg.

A gazdasági és monetáris ügyek EP-bizottságának egyetlen magyar tagjaként Pelczné Gáll Ildikó hangsúlyozta: az adóalap számításának teljes körű harmonizációja a jelenlegi adatok tükrében nincs összhangban számos tagállam, köztük Magyarország jelenlegi adópolitikájával. Szerinte a közös adóalap bevezetése hátrányosan érintené Magyarország adóbevételeit, "így ez a koncepció jelenlegi formájában hazánk számára nem támogatható".

A koncepciót elsősorban Németország, Franciaország, Ausztria és Dánia támogatja, abban a reményben, hogy később megvalósul az adókulcsok harmonizációja. Németország egyelőre hezitál abban a tekintetben, hogy a kötelező vagy az opcionálisan alkalmazható közös adóalap mellett foglaljon-e állást. Spanyolország és Portugália a kötelezően alkalmazandó verzió bevezetését szorgalmazza. Ellenzi viszont közös konszolidált társasági adóalap gondolatát Írország, az Egyesült Királyság, Hollandia, Magyarország, Lettország és Szlovákia.